A homlokzaton elhelyezett emléktábla tanúsága szerint ebben a kis házban lakott Szarvas Gábor nyelvész (1832-1895) 1857-1858-ban, majd 1860-1861-ben, amikor a bajai gimnázium (lásd: Baja, Szent Imre tér 5.) tanára volt.
A magyar nyelvművelés megteremtője Egerben, Baján, Pozsonyban, majd Pesten működött tanárként. Országos hírnévre nyelvészeti munkásságával tett szert. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából ő indította be 1872-ben a Magyar Nyelvőr című, máig létező folyóiratot. Nyelvészként állást foglalt az erőszakos nyelvújítás és az idegenszerű fordulatok ellen. Kutatásai során tisztázta a nyelvújítás határait. Eredményes munkássága elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagjává választották.
A fénykép 2007 októberében készült.
Felh. irod.:
Bálint László: A bajai III. Béla Gimnázium. Bp. 1989, Tankönyvkiadó. /Iskolák a múltból./
Magyar életrajzi lexikon
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A homlokzaton elhelyezett emléktábla tanúsága szerint ebben a kis házban lakott Szarvas Gábor nyelvész (1832-1895) 1857-1858-ban, majd 1860-1861-ben, amikor a bajai gimnázium (lásd: Baja, Szent Imre tér 5.) tanára volt.
A magyar nyelvművelés megteremtője Egerben, Baján, Pozsonyban, majd Pesten működött tanárként. Országos hírnévre nyelvészeti munkásságával tett szert. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából ő indította be 1872-ben a Magyar Nyelvőr című, máig létező folyóiratot. Nyelvészként állást foglalt az erőszakos nyelvújítás és az idegenszerű fordulatok ellen. Kutatásai során tisztázta a nyelvújítás határait. Eredményes munkássága elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagjává választották.
A fénykép 2007 októberében készült.
Felh. irod.:
Bálint László: A bajai III. Béla Gimnázium. Bp. 1989, Tankönyvkiadó. /Iskolák a múltból./
Magyar életrajzi lexikon