A szecessziós stílusú városháza 1892-1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. A külső majolikadíszek a Zsolnay-gyárban készültek. Pompázatos közgyűlési termében Székely Bertalan freskói láthatók.
Az épület külső homlokzatán Asztalos János (1822-1898) emléktáblája olvasható. A pécsi születésű ügyvéd, politikus 1867-ben költözött Kecskemétre. Demokratikus irányú szervező munkát fejtett ki a parasztság körében, a szélsőbal kiegyezés-ellenes politikájához kapcsolódva a szegényparaszti mozgalmak élére állt. 1868-ban a kiskunfélegyházi véres zavargás után letartóztatták. A következő évben megszökött a váci börtönből és a Balkánon próbált boldogulni. Hazatérési engedélyét megtagadták, 1898-ban Belgrádban öngyilkos lett.
A fénykép 2006 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998
Magyar életrajzi lexikon
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A szecessziós stílusú városháza 1892-1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. A külső majolikadíszek a Zsolnay-gyárban készültek. Pompázatos közgyűlési termében Székely Bertalan freskói láthatók.
Az épület külső homlokzatán Asztalos János (1822-1898) emléktáblája olvasható. A pécsi születésű ügyvéd, politikus 1867-ben költözött Kecskemétre. Demokratikus irányú szervező munkát fejtett ki a parasztság körében, a szélsőbal kiegyezés-ellenes politikájához kapcsolódva a szegényparaszti mozgalmak élére állt. 1868-ban a kiskunfélegyházi véres zavargás után letartóztatták. A következő évben megszökött a váci börtönből és a Balkánon próbált boldogulni. Hazatérési engedélyét megtagadták, 1898-ban Belgrádban öngyilkos lett.
A fénykép 2006 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998
Magyar életrajzi lexikon