A szócikkek felismertetett szövege:
(A csillag után a kiegészítő kötetből származó szöveg következik)
Murakeresztúr, Murski Krstur , Keresztúr: község Zala m.-ben, a Mura bal parti síkján, Nagykanizsától 15 km-re DNy-ra. L: 1663 (horvát, magyar; 1910), 2076 (48% horvát; 1990). Faipar.
Vasúti csomópont (Bp.-~-Pécs—Nagykanizsa) és vasúti határátkelőhely Horváto. felé. Mura-híd (1975). Római kori régészeti lelőhely. Elsőként Szt. Kereszt-monostorának apátját említik (1347; S. Crucis de iuxta fl. Mura), a települést is arról nevezték el (1479, Kerezthwr). A Zichy család (1509) és a bencés apátság (1549) birtoka. A kolostort a 16. sz.-ban fallal vették körül, 1556-ban a végvárrendszer része lett. 1566-ban a törökök a településsel együtt elpusztították. A várat 1578-ban újraépítették, de a 17. sz. elején végleg elpusztult. A falut 1720-ban Priklit István légrádi plébános főként horvát családokkal telepítette újra (Tót-Keresztúr). A 18-19. sz.-ban a kamara és a plébániával összekötött apátság birtokolta. 1864-ben egyesítették Kollátszeggel. Az 1860-as évektől, a vasút megépülésével indult fejlődésnek. R. k. templom (ered. gótikus; barokk átépítés, 1741, 1818).
*Murakeresztúr: község Zala m.-ben (Ny-Dunántúl régió, Nagykanizsai kistérség). L: 1957 (2001). T: 1171 ha.
A szócikkek a következő lexikonból származnak:
Cím: Magyar nagylexikon
Közreműködő: Élesztős László (1949) (szerk.) ; Barabás Éva (1943) (szerk.) ; Berényi Gábor (1946) (szerk.) ; Bárány Lászlóné (szerk.) ; Adelmann-né Kertész Judit (1945) (közrem.) ; Froemel Károlyné Jáky Éva (1936) (közrem.) ; Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállala
Szerz. közl.: [... Élesztős László főszerk.] ; [szerk. Barabás Éva et al.] ; [bibliogr. Adelmanné Kertész Judit] ; [kész. az Akadémiai Kiadó Magyar Nagylexikon Szerkesztőségében]
Kiadás: Budapest : Akad. K., 1993-
Kötetei: 1. köt., A - Anc
2. köt., And - Bag
3. köt., Bah - Bij
4. köt., Bik - Bz
5. köt., C - Csem
6. köt., Csen - Ec
7. köt., Ed - Fe
8. köt., Ff - Gyep
9. köt., Gyer - Iq
10. köt., Ir - Kip
11. köt., Kir - Lem
12. köt., Len - Mep
13. köt., Mer - Nyk
14. köt., Nyl - Pom
15. köt., Pon - Sek
16. köt., Sel - Szö
17. köt., Szp - Ung
18. köt., Unh - Z
19. köt., Kiegészítő kötet, A - Z
ETO jelzet: 030=945.11
Szakjelzet: 030
Cutter: M 14
ISBN: 963-05-6611-7 [!ISBN 963-05-6615-X]
Nyelv: magyar
Megjegyzés: Az 5. kötettől kiad. a Magyar Nagylexikon Kiadó ; A 6. kötettől főszerk. Berényi Gábor ; A 6. kötettől szakszerk. Bárány Lászlóné et al. ; A 6. kötettől bibliogr. Froemel Károlyné ; Bibliogr. a szócikkek végén
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
(A csillag után a kiegészítő kötetből származó szöveg következik)
Murakeresztúr, Murski Krstur
Vasúti csomópont (Bp.-~-Pécs—Nagykanizsa) és vasúti határátkelőhely Horváto. felé. Mura-híd (1975). Római kori régészeti lelőhely. Elsőként Szt. Kereszt-monostorának apátját említik (1347; S. Crucis de iuxta fl. Mura), a települést is arról nevezték el (1479, Kerezthwr). A Zichy család (1509) és a bencés apátság (1549) birtoka. A kolostort a 16. sz.-ban fallal vették körül, 1556-ban a végvárrendszer része lett. 1566-ban a törökök a településsel együtt elpusztították. A várat 1578-ban újraépítették, de a 17. sz. elején végleg elpusztult. A falut 1720-ban Priklit István légrádi plébános főként horvát családokkal telepítette újra (Tót-Keresztúr). A 18-19. sz.-ban a kamara és a plébániával összekötött apátság birtokolta. 1864-ben egyesítették Kollátszeggel. Az 1860-as évektől, a vasút megépülésével indult fejlődésnek. R. k. templom (ered. gótikus; barokk átépítés, 1741, 1818).
*Murakeresztúr: község Zala m.-ben (Ny-Dunántúl régió, Nagykanizsai kistérség). L: 1957 (2001). T: 1171 ha.
A szócikkek a következő lexikonból származnak:
Cím: Magyar nagylexikon
Közreműködő: Élesztős László (1949) (szerk.) ; Barabás Éva (1943) (szerk.) ; Berényi Gábor (1946) (szerk.) ; Bárány Lászlóné (szerk.) ; Adelmann-né Kertész Judit (1945) (közrem.) ; Froemel Károlyné Jáky Éva (1936) (közrem.) ; Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállala
Szerz. közl.: [... Élesztős László főszerk.] ; [szerk. Barabás Éva et al.] ; [bibliogr. Adelmanné Kertész Judit] ; [kész. az Akadémiai Kiadó Magyar Nagylexikon Szerkesztőségében]
Kiadás: Budapest : Akad. K., 1993-
Kötetei: 1. köt., A - Anc
2. köt., And - Bag
3. köt., Bah - Bij
4. köt., Bik - Bz
5. köt., C - Csem
6. köt., Csen - Ec
7. köt., Ed - Fe
8. köt., Ff - Gyep
9. köt., Gyer - Iq
10. köt., Ir - Kip
11. köt., Kir - Lem
12. köt., Len - Mep
13. köt., Mer - Nyk
14. köt., Nyl - Pom
15. köt., Pon - Sek
16. köt., Sel - Szö
17. köt., Szp - Ung
18. köt., Unh - Z
19. köt., Kiegészítő kötet, A - Z
ETO jelzet: 030=945.11
Szakjelzet: 030
Cutter: M 14
ISBN: 963-05-6611-7 [!ISBN 963-05-6615-X]
Nyelv: magyar
Megjegyzés: Az 5. kötettől kiad. a Magyar Nagylexikon Kiadó ; A 6. kötettől főszerk. Berényi Gábor ; A 6. kötettől szakszerk. Bárány Lászlóné et al. ; A 6. kötettől bibliogr. Froemel Károlyné ; Bibliogr. a szócikkek végén