* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 6.65 MB | |
| 2026-01-21 14:40:03 | |
 | |||||||
Nyilvános  37 | 53 | 1995. március 21. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok száma: 42/1995-tól 46/1995-ig. Rendelet száma : 8/1995. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Tájékoztató az önkormányzati vagyongazdálkodásról, kiemelten a városi portfolió kezeléséről (írásban) Előadó: Marton István a Pénzügyi Bizottság elnöke 4.) Lakásépítési, lakásgazdálkodási koncepció, rendeletmódosítás (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 5.) Ingatlankezelési Intézmény vezetői munkakörére kiírt pályázatok elbírálása Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 6.) Tájékoztató a szociális ellátás rendszeréről, javaslatok az intézmények szervezeti módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 7.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város oktatási koncepció I. - Javaslat az 1995/96-os tanévben induló óvodai csoportok számának meghatározására (írásban) - Javaslat az általános iskolában az 1995-96-os tanévben induló első osztályos tanulócsoportok számának meghatározására (írásban) - Javaslat a középfokú oktatást biztosító intézmények 1995-96-os tanévben beiskolázható tanulócsoportok számára (írásban) - Javaslat a Nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában 1995-96-os tanévben induló újrendszerú ápolóképzés bevezetésére (írásban) - Javaslat a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola kollégiumának átszervezésére (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 8.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló többször módosított 14/1993. (V.24.) számú rendelete módosítására (írásban) Elóadó: Suhai Sándor polgármester 9.) Javaslat a Városi Kórház gazdasági igazgatójának megbízására és vezetői pályáztatásra (írásban) Elóadó: Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat az önkormányzati szintű Érdekegyeztető Tanács újjáválasztására (írásban) Előadó; Suhai Sándor polgármester 11.) Javaslat a népi ülnökök megválasztására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 12.) Tájékoztató a hulladékgazdálkodási megállapodás felülvizsgálatáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Kisebbségi Önkormányzat 14.) Fellebbezés A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-4/1995. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1995. március 2.1-i üléséről Határozatok száma: 42/1995-t61 46/1995-ig. Rendelet száma : 8/1995. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995. március 21-én (kedd) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Bicsák Miklós, Broczkóné Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Kovács Tamás, Krémer József, Magyar József, Marton István, őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet, Cserti Tibor, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesvári Márta, Mátyás József osztályvezetők, Karmazin József főépítész, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán önálló csoportvezetők, Simánné Mile Éva osztályvezető helyettes, Dusnoki Ágnes a Polgármesteri Hivatal munkatársa, Teleki László kisebbségi önkormányzati képviselő, Dr. Bencze Péter a HUNGAROHOLDING Vagyonkezelő Rt. ügyvezető h., Lenkeiné Sándor Mária Lakásbérlők Egyesületének vezetőségi tagja, Zán Mária szociológus, Tóth Lajos a Pedagógus Szakszervezet titkára, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Dukát Éva a Kanizsa Hetilap munkatársa, Molnár László a KANIZSA EXTRA munkatársa, Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a közgyűlés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket. Szeretném bemutatni a közgyűlésnek a Polgármesteri Hivatal új osztályvezetőit. Lezajlott az átalakulási folyamat és az új vezetők kinevezésre kerültek. (Bemutatja név szerint a vezetőket.) Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes, mivel 22 képviselő jelen van. Dr. Kerekes József képviselő úr önálló képviselői indítványt terjesztett határidőben elő. Megkérem, hogy röviden ismertesse lényegét. Dr. Kerekes József ismerteti az önálló indítványa lényegét, (írásos előterjesztés a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 2 Zsoldos Ferenc: Ezt a megemlékezést nem lehet kötni a város első Írásos említésének 750. évfordulójához, mivel az évforduló április 20-án kezdődik, hisz az ominózus ajándékozó oklevél kelte is 1245. április 20-a, ilyen értelemben kell a kettőt különválasztani egymástól. Suhai Sándor; Aki egyetért azzal, hogy az önálló képviselői indítvány bekerüljön 13. napirendi pontnak, az kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Teleki László: A közgyűlés 1994-ben úgy döntött, hogy a Szepetneki utcai telkekkel kapcsolatban a hatáskört átruházza az Etnikai és Nemzetiségi Bizottságra, mivel ez a bizottság megszűnt szeretném, ha a Kisebbségi Önkormányzat kapná meg ezt a hatáskört. Dr. Horváth György: Két percet kérek napirend előtt. A város tisztaságával kapcsolatosan lenne egy javaslatom. Béres Márton: A 2-es napirendhez kérdést szeretnék feltenni. Tarnóczky Attila: Napirend előtt szeretnék felszólalni, miklósfai ügyben. Magyar József: Napirend előtt szeretnék kérdést feltenni a február 28-i jegyzőkönyvvel kapcsolatban. Palotás Tibor: A 2. napirendi pontnál szeretnék kérdést feltenni. Balogh Tibor: A 2. napirendi pontnál kérdést szeretnék feltenni. Kelemen Z. Pál: Interpellációt terjesztenék elő szóban. Tüttő István: Javasolom az önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló előterjesztést 3. napirendként tárgyaljuk. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a vagyongazdálkodási előterjesztést 3. napirendi pontként tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Teleki László javaslatát napirendre vegyük, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 3 Suhai Sándor: Aki összességében egyetért a napirendi pontokra tett javaslatokkal, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Tájékoztató az önkormányzati vagyongazdálkodásról, kiemelten a városi portfolió kezeléséről (írásban) Előadó: Marton István a Pénzügyi Bizottság elnöke 4.) Lakásépítési, lakásgazdálkodási koncepció, rendeletmódosítás (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 5.) Ingatlankezelési Intézmény vezetői munkakörére kiírt pályázatok elbírálása Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 6.) Tájékoztató a szociális ellátás rendszeréről, javaslatok az intézmények szervezeti módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 7.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város oktatási koncepció I. - Javaslat az 1995/96-os tanévben induló óvodai csoportok számának meghatározására (írásban) - Javaslat az általános iskolában az 1995-96-os tanévben induló első osztályos tanulócsoportok számának meghatározására (írásban) - Javaslat a középfokú oktatást biztosító intézmények 1995-96-os tanévben beiskolázható tanulócsoportok számára (írásban) - Javaslat a Nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában 1995-96-os tanévben induló újrendszerú ápolóképzés bevezetésére (írásban) - Javaslat a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola kollégiumának átszervezésére (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 4 8.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló többször módosított 14/1993. (V.24.) számú rendelete módosítására (írásban) Elóadó: Suhai Sándor polgármester 9.) Javaslat a Városi Kórház gazdasági igazgatójának megbízására és vezetői pályáztatásra (írásban) Elóadó: Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat az önkormányzati szintű Érdekegyeztető Tanács újjáválasztására (írásban) Előadó; Suhai Sándor polgármester 11.) Javaslat a népi ülnökök megválasztására (írásban) Előadó; Dr. Henczi Edit jegyző 12.) Tájékoztató a hulladékgazdálkodási megállapodás felülvizsgálatáról (írásban) Előadó; Suhai Sándor polgármester 13.) Kisebbségi Önkormányzat 14.) Fellebbezés Napirend_előtt: Dr. Csákai Iván; A televízió csütörtöki egészségügyi alapellátással kapcsolatos műsora sok mindent bemutatott. Egyetlen hiba volt, hogy a polgármester úr félrevezette a lakosságot és az alapellátást végző orvosokat. Azt mondta, hogy az alapellátás azért nem jelent meg a költségvetésben külön sorként, mivel az integrált egészségügyi egységnek lebontott előirányzatban van biztosítva. Ez nem felel meg a valóságnak, hisz az integrált egészségügyi egység nem kapott erre célként pénzt, kivéve a fakosi orvosi rendelő és a védőnői hálózat. Kérem a polgármester urat, hogy ezt pontosítsuk, mivel a kórház az alapellátásra nem kapott pénzt. Suhai Sándor; A tévényilatkozatban az hangzott el, hogy az alapellátás finanszírozása megoldott-e? A kórház gazdasági igazgatója tájékoztatott, hogy az előző 9 csomag a költségvetésében a kórháznak az alapellátást szolgálja, a többi a járóbeteg- és a fekvőbeteg rendelést. Nem választottam külön, hogy a társadalombiztosítás finanszírozza-e, vagy a város költségvetésében van biztosítva. A lényeg, hogy az alapellátás működtetéséhez szükséges előirányzat rendelkezésre álljon. A kórház költségvetésében ez megtervezett. Nem érzem, hogy félrevezetés történt volna. A félreértés abból adódik, hogy a képviselő úr nem tekinti finanszírozásnak a társadalombiztosítási finanszírozást, illetve ehhez külön a városi költségvetés odarendelését hiányolja, ami részben megtörtént. 5 Tarnóczky Attila; A Kanizsa Újságban olvashattunk arról, hogy a Miklósfai Mindenki Háza igazgatóját szabálytalanságokkal vádolják. Tudomásom van arról, hogy az Egyesület a megalakulása óta úgy működik, hogy tevékenysége számviteli oldalról kifogásolható. Felmerül, hogy a törvényben meghatározott működési feltételek meg vannak-e. Ez nem lehet csak az egyesület belügye, mivel a Mindenki Háza részére biztosított támogatás is egyesületen keresztül történik, meg kellene vizsgálni a kialakult állapotokat. El kellene dönteni, hogy ez rendbe hozható-e, ha nem, akkor meg kellene fontolni, hogy az ottani működtetés nem önkormányzati feladat-e? Kérdezem a polgármester urat, kíván-e valamit kezdeményezni ebben az ügyben? Suhai Sándor; Ismert előttem a probléma. A revizori csoport utasításomra pénzügyi ellenőrzést végez a Miklósfai Mindeni Házában. A vizsgálat csak az 1.200 eFt önkormányzati támogatás felhasználására irányulhat, a Városvédő Egyesület egyéb tevékenységére nem. Amennyiben megállapításra kerül, hogy az egyesület nem képes üzemeltetni az önkormányzat tulajdonában lévő Mindenki Házát, akkor javaslatot teszek az átvételre. Dr. Horváth György; Közeledik Nagykanizsa város írásos említésének 750. évfordulója. Javaslom, hogy szervezzünk tisztasági akciót vagy akciókat, de nem csak egy alkalommal, hanem rendszeresen, a szervezésben felkérésre nagyon szívesen részt veszek. Ehhez kérem a Polgármesteri Hivatal irányító közreműködését. Személyes részvételünk mellett kérjük a választópolgárok, az iskolák tanulóinak aktív részvételét. Suhai Sándor; Köszönjük a figyelemfelhívást, mi is megtesszük a Polgármesteri Hivatal részéről az ehhez kapcsolódó szervezési feladatokat. Intézkedünk, hogy a javaslat városi mozgalommá szélesedjék, a rendezettebb, tisztább Nagykanizsa érdekében. Őri Sándor; Tarnóczky képviselő jogos felvetésére reagálva elmondhatom, hogy a megindult eljárás azt is célozza, hogy a támogatási összeg megfelelően legyen felhasználva. Vasárnap este 18.00 órakor tartja ülését a miklósfai Városvédő Egyesület, melyen képviselőtársam tájékozódhat arról, hogy ezek a közpénzek jóhelyre és jó célra lesznek felhasználva Miklósfán továbbra is, ezennel az ülésre meghívom. 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó; Suhai Sándor polgármester Czobor Zoltán; A Városi Televíziót működtető közalapítvány bejegyeztetésével kapcsolatosan kérdezem, hogy a hiánypótlás mikor történik meg, a bejegyzés mire várható, ill. mikor lesz az okirat a Megyei Bírósághoz beadva, hogy a bejegyzés megtörténhessen. Suhai Sándor; Az ügyvéd úr az eljárás felfüggesztését kérte egy hónapra a bíróságtól, bizonyos kérdések tisztázása miatt 6 áprilisban lehet visszatérni a közalapítvány benyújtására. Szeretném felhívni a figyelmet a tájékoztató tartalmazza, hogy többletkiadások fedezetére a központi költségvetés céljelleggel 389.000 Ft támogatást biztosított. Az erre vonatkozó rész külön döntést igényel, ezért megkérdezem, hogy ki ért egyet az előirányzat módosítással? A közgyűlés a módosítást 22 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a polgármesteri tájékoztatóval, kérem szavazzon. A közgyűlés a polgármesteri tájékoztatót 22 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja és a következő határozatot hozza: 42/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) tudomásul veszi, hogy a köztisztviselők előmeneteli és illetményrendszerének 1995. január 1-jei bevezetésével összefüggő többletkiadások fedezetére a központi költségvetés céljelleggel - az 1995. évi helyi költségvetés elfogadását követően -389 EFt támogatást biztosított. A közgyűlés a költségvetési rendelet 21. § és 24. §-a alapján az előirányzat módosítást tudomásul veszi, egyúttal a PM. által igényelt módon eredeti előirányzatként visszatervezve engedélyezi. Az engedélyezett összeggel a költségvetés bevételi és kiadási főösszegét, ill. a Polgármesteri Hivatal címzett kiadási előirányzatait módosítja. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a Zala Megyei TÁKISZ részére az 1995. évi költségvetésről szóló tájékoztatást már e határozatra is figyelemmel adja meg. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) a 4/1989. számú tanácshatározat, a 255/a/b/1994., a 273/1994., a 8/1995., a 9/b/1995., a 11/1995., a 12/1995., a 17/d/1995., a 28/1995., a 33/1995., a 36/1995., a 37/1995., a 39/b/1995., a 40/1995. számú önkormányzati határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. 7 2.) Interpellációk, kérdések Tarnóczky Attila: Egy hónappal ezelőtt döntött az önkormányzat a Kossuth téri híd elbontása ügyében, megbízta a RYNO Kft-t a munkákkal. Akkor is szóba került, hogy két vállalkozó is tett ajánlatot a munka elvégzésére. 1995. február 15-én az érintett vállalkozók levélben fordultak a polgármesterhez és az önkormányzati képviselőkhöz. A levél 27 példányát a hivatalban leadták, ebben kifogásolták az eljárás bizonyos részeit. Szeretném jelezni, hogy ez a levél nem a hivatal apparátusán keresztül jutott a kezembe, hanem az érintettektói, melyet nem volt módunk elolvasni a döntés előtt. Hogyan fordulhat elő, hogy ezek a vélemények nem jutnak el a képviselőkhöz? A polgármestertől kérdezem, továbbiakban is követni kívánt eljárásról van szó, vagy egy kivételes alkalomról, amikor más okból nem jutott hozzánk ez a levél. Suhai Sándor; 1995. február 15-én kaptunk két fémipari vállalkozótól egy beadványt és 1995. február 16-án délelőtt ment ki a testületi anyag, amelyhez ezt csatolni kellett volna. Azt a gyakorlatot nem szeretném követni, hogy valaki behoz a hivatalba egy anyagot, és azt ellenőrzés nélkül kapják meg a képviselők. Ha a testületi előterjesztések kiküldése előtt három nappal nem kapjuk meg az anyagot, akkor nem áll módunkban azt leellenőrizni, és így nem tudjuk kiküldeni. Amikor a képviselők közvetlenül kapnak a javaslattevőtől anyagot, akkor joguk van arra, hogy felvetessék napirendre. Ha a Polgármesteri Hivatal küldi ki az anyagot, akkor annak van egy hivatalos jellege. Véleményem szerint kontrollra van szükség. Tarnóczky Attila: Erról más a véleményem, ugyanis az idézett beadvány nekünk képviselőknek szólt és ezt minden vizsgálat nélkül ki kellett volna küldeni. A levelet 1995. február 15-én vette át a hivatal és 1995. február 28-án volt az ülés. Ha a polgármesternek az a véleménye, hogy ezt meg kellett volna vizsgálni, ennyi idő alatt erre is lett volna mód. Nem tudom elfogadni a választ. Az SZMSZ sem rendelkezik ezekről a kérdésekről. Kérem, hogy az ügyet adjuk ki az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságnak, hogy valamilyen eljárást javasoljon a testületnek ilyen ügyekben. Suhai Sándor: Nem vagyok hajlandó kiküldeni olyan anyagot, amit nem tudok leellenőriztetni. Az állampolgároknak rendelkezésükre bocsájtjuk a képviselők címét, így közvetlenül megküldhetik részükre a levelet. Én is arra kérem az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot foglaljon ebben állást. Tarnóczky Attila: Kérem az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot, foglaljon abban állást, hogy milyen beadványok továbbítandók a képviselőknek. Suhai Sándor: Egyetértek a javaslattal, hogy az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság határozza meg, mely kérdéskörök azok, amelyek feltétlen ide kell, hogy kerüljenek. Ezzel a módosítással elfogadja a képviselő úr a válaszomat? 8 Tarnóczkv Attila: Igen. Marton István: Az elhangzottakból az állapítható meg, hogy én is kaptam egy levelet a képviselőtársaimmal, amit helytelenül a Polgármesteri Hivatalban adtak le, és amelyet a többi anyaggal együtt nem továbbítottak, hanem ez a levél egyszerűen eltűnt. Suhai Sándor: Nincs szándékomban megalapozatlan, ellenőrizetlen beadványokat Önöknek kiküldeni. Aki egyetért azzal, hogy az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság foglalkozzon Tarnóczky képviselő javaslatával, és ezt a kérdést az SZMSZ szabályozza, továbbá aki az interpellációra adott válasszal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Csákai Iván: A munkaterv szerint a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak kellett volna a szociális ellátás rendszeréről előterjesztést készíteni és nem a polgármesternek. A bizottság által javasolt intézkedések az előterjesztésben nem szerepelnek. Az SZMSZ lehetőséget ad-e erre, hogy ha bizottság tárgyalta a kérdést, akkor más legyen az előterjesztő, amikor a határozati javaslatot is adtunk szeptemberi határidővel. Suhai Sándor: A 244/1994. számú határozat alapján készítettem az előterjesztést, melyben a felelős a polgármester. Az előző testület által hozott határozatok erre a testületre kötelező érvényűek. Van-e joga egy bizottságnak megváltoztatni egy testület döntését? Véleményem szerint nincs, ugyanígy én sem változtathatom meg a bizottság döntését. Kérem, hogy a bizottság véleményét az anyag tárgyalásakor módosító javaslatként terjessze elő. Dr. Csákai Iván: A határozat alapján a polgármester az előterjesztő, de a munkatervben nem így szerepel. Béres Márton: Utánna néztem az építményadóval kapcsolatos döntésünknek. A következőt állapítottam meg: 1994. március l-jén az országgyűlés elfogadta a XVI. törvényt (a kamarai törvényt), mely 7. fejezet 60-63. §-a tartalmazza, hogy az érdekképviseletekkel kapcsolatos gazdasági döntéseinkben mi a követendő eljárás. Ez a törvény a jelenlegi képviselőtestület megalakulásakor már hatályban volt. Az indítványom tárgyalása során nem került a közgyűlés elé a 11 érdekképviseletnek a tiltakozó levele. Hogy történhetett ez? A polgármestertől kérdezem, hogy az 6 megítélése szerint történt-e - hivatkozott törvény alapján - mulasztás, vagy törvénysértés? Miért nem került elénk a 11 érdekképviseletnek a tiltakozása? Ki és milyen jogkörében akadályozta meg ezt a folyamatot. A tiltakozó levél 1995. február 28-án telefaxon érkezett. Suhai Sándor: A kérdésre most választ adni nem tudok, az ügy kivizsgálása után 15 napon belül írásban válaszolok. 9 Macryar József: 1995. február 14-én tartott ülésről készült jegyzőkönyvben az interpellációk és kérdések címszó alatt két határozat van, amelynek nincs határideje, miért? A határozat b.) pontjával kapcsolatosan kérdezem, hogy a jegyzőnő átadta-e a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére az összegyűjtött tiltakozó aláírásokat, mert azon pontosan meg volt fogalmazva, hogy mi ellen tiltakoznak. Tájékozódtam a bizottságnál és olyan tapasztaltam, hogy nem azt vizsgálják, ami ellen tiltakoznak a lakók, hanem egy teljesen más dolgot. A másik kérdésem, hogy miért az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke felelős a határozat végrehajtásáért, amikor a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság hatáskörébe utalt feladatról van szó? Dr. Henczi Edit: A tiltakozó aláíráslista melléklete a jegyzőkönyvnek, annak másolatát átadtam a bizottsággal foglalkozó kollégának, így a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság rendelkezésére áll a levél. A határozat felelősként megjelölt részénél a b.) pont esetében elírás történt, felelős: a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke. Palotás Tibor: Pécsett a főiskolai, egyetemi tanulmányok céljára kollégiumi férőhelyeket vásároltunk. Az állampolgárok szeretnék, ha tájékoztatást kapnának arról, hány férőhelyről van szó, hogyan történik ezeknek az elosztása, hogyan jelentkezhetnek az állampolgárok a férőhelyekre. Dusnoki Ágnes: Öt kollégiumi férőhelyet vásárolt a közgyűlés Pécsett. A férőhelyek betöltésére sajtón, tévén és egyéb fórumokon keresztül pályázatot hirdettünk, melyre 24-en jelentkeztek. Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság végezte el a kiválasztást, mivel a közgyűlés e feladatot a bizottság hatáskörébe utalta. A szerződés tartalmazza azt is, hogy a főigazgató félévenként tájékoztatni köteles az önkormányzatot a tanulók eredményéről, így értesültünk arról, hogy egy tanuló (Kálai Szilárd) elhagyta a kollégiumot és albérletbe költözött. Az intézmény kérte, hogy a tartaléklistáról küldjünk egy hallgatót. A listán csak lányok szerepeltek, így a többi pályázóból a három fiút megkérdeztük, de nem éltek ezzel a lehetőséggel. így került sor több utánjárással, hogy egy pedagógus gyerek megpályázta és fél évre megkapta ezt a férőhelyet. Palotás Tibor: Ha 24 pályázat érkezett be, és az elmondás szerint a legrászorúltabbak a lányok lettek volna, itt pedig fiu helyről volt szó, ezért kérdezem, hogy a fennmaradott 17-ből nem lehetett megtalálni a személyt? Miért kellett ezt a bizonyos külön keresést folytatni? Ugy tudom, a szülők olyan ígéretet kaptak, hogy üresedés esetén a pályázók közül kerül kijelölésre valaki. Suhai Sándor: Egy évre szól a kollégiumi elhelyezés és ha félévben valaki valamilyen oknál fogva kimarad, nincs szabályozva, hogy ilyen esetben mi a követendő eljárás. Javasolom az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságnak, hogy ezeket a kérdéseket gondolja végig, és akkor elkerülhetők a reklamációk. 10 Balogh Tibor: A Deák tér 3. szám alatti képcsarnok helyiség hasznosításával - mint önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló építmény kiadásával - kapcsolatosan a városban különböző szóbeszéd van, nem szeretném ha félreértések lennének. Milyen feltételekkel kapta meg a MOL Rt. a volt Képcsarnok épületét? Pr._Henczi Edit: Nem épületegyüttesről van szó, a helyiség alapterülete 95 m2 . Kérem, mivel a testület egyedi döntéséről van szó, ne nyilvános ülésen tárgyaljanak erről. A szerződés egy példányát minden képviselőnek eljuttatom, ha folytatólagos ülés lesz, akkor ott kerül kiosztásra. Balogh Tibor: A választ elfogadom. Kelemen Z. Pál: Március 20-án Vágvölgyi Tamás megvásárolta az általa lakott Nagykanizsa, Eötvös tér 8-ban lévő bérlakást. Vágvölgyi Tamást amikor az IKI vezetőjének kinevezték feltehetően nem rendelkezett Nagykanizsán lakással, ezért az IKI átmeneti szállásán lakott. Ebben az időben a Nagykanizsa, Eötvös tér 8. szám alatt építkezés kezdődött, két lakás üressé vált, melyből egy lakás került kialakításra 1.700.000 Ft-os költséggel a lakás alapterülete 110 m2. Ezt a lakást pályázta meg Vágvölgyi Tamás, melyet többszöri használatbavételi díj ellenében megkapott. A lakást 1995. március 20-án vásárolta meg, melyet Deme András ellenjegyzett. Deme András is így jutott lakáshoz. A Nagykanizsa, Bartók B. u. 10. szám alatt lévő házmesteri lakást vásárolta meg 1994. december 13-án. A Nagykanizsa, Eötvös tér 8. szám alatti lakást 2.200.000 Ft-ra becsülték fel, ugyanakkor a keleti városrészben panelépületben 1,5 millió Ft-ra egy 50 m2-es lakást. Véleményem szerint közéletünk tisztasága megkívánja, hogy ilyen ügyeket szóvátegyünk. Más ügyekben is reklamációk jutnak el hozzánk az IKI tevékenységéről. Szükség lenne az utóbbi időszakban történt lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek privatizációs ügyeit felülvizsgálni egy önkormányzati ad hoc bizottságnak. A bizottságnak ne lehessen tagja olyan személy, aki korábban IKI dolgozó volt, vagy mint vállalkozó, iparos, szolgáltató kapcsolatban volt az intézménnyel. Jogilag nem akarom minősíteni, csak az ügy az erkölcsi érzékemet sérti, mert jogtalan előnnyel és hivatali jogkörrel való visszaélés esete áll fenn. Dr. Henczi Edit: Nincs olyan megkülönböztetés a bérlakásoknál, hogy ha szociális, akkor megvehető, ha nem szociális, akkor nem vehető meg. A Népjóléti Bizottság Vágvölgyi Tamást felvette a névjegyzékbe. A lakás 1993. őszén került kiutalásra a négy fős család részére. A lakás alapterülete 85 m2. Deme András által megvásárolt lakás 34 m2-es. A szakértői árral kapcsolatban lehetnek kétségek. Ha más szakértőt rendel ki a testület, vagy a pogármester, akkor esetleg pár tízezer forintos eltérés lehet. Az, hogy Vágvölgyi Tamást a helyettese helyettesítette, ez valóban szabálytalan, mivel az IKI vezetője a polgármestertől átruházott jogkörben jár el, a polgármester helyett köti meg a szerződéseket, azonban ezt a jogosítványát nem adhatja tovább. 11 Suhai Sándor: Az intézményvezetőnek fokozottan figyelni kell az ilyen ügyekre. Egyetlen szabálytalanság történt, Deme András mint gazdasági vezető aláírta az IKI vezetőjének a lakásvásárlással kapcsolatos szerződését. Amikor tudomásomra jutott, azonnali hatállyal megsemmisítettem. Hiába fizette be Vágvölgyi úr a vételár 10 %-át, ezt adott esetben vagy visszautaljuk a számára, vagy szabályszerűen folytatjuk le az eljárást. Az ilyen esetek elkerülése érdekében tervezünk változtatást, módosítani kívánjuk az önkormányzati lakások elidegenítésével kapcsolatos rendeletnek a "vegyes rendelkezését". Javaslatunk, hogy a továbbiakban az IKI-re átruházott jogkör csak akkor érvényesüljön, ha a polgármester záradékban hozzájárul a lakás elidegenítéséhez. Tarnóczky Attila: Véleményem szerint a következő testületi ülésre kell előkészíteni az említett javaslatot. Suhai Sándor: Az ügy kivizsgálására nem feltétlenül szükséges ad hoc bizottság létrehozása. A vizsgálat eredményéről tájékoztatni fogjuk Önöket. A rendelet 6. §-ának módosítása minél rövidebb időn belül kell hogy megtörténjen, hisz az állampolgárok várhatóan magas számban fordulnak hozzánk, hogy 25 évig 3 %-os kamat megfizetése mellett vásárolhassák meg az önkormányzati bérlakásokat. Ha minden esetben utólag értesülünk szabálytalanságról - mint ahogy most is - akkor az elkövetőt fegyelmileg felelősségre vonhatjuk, elbocsáthatjuk az IKI igazgatóját, de a megkötött ügyletet már nem tudjuk megváltoztatni. Tarnóczky Attila: El kellene készíteni a rendeletmódosítást, melyet a képviselők írásban kapjanak meg. Dr. Henczi Edit: Vágvölgyi Tamás a jogszabályban előírtaknak megfelelően jutott az önkormányzati bérlakáshoz. Amennyiben a lakásvásárlási igényét fenntartja, a szabályokat betartja, akkor 6 is jogosult megvásárolni a lakását. A testületet tájékoztatni fogjuk az ügy végeredményéről. Kelemen Z. Pál: A polgármester válaszát elfogadom. Czobor Zoltán: Nem értem, ha ilyen jellegű határozati javaslatra van szükség, akkor miért nem önálló napirendként tárgyalunk erről. Ne az interpelláció keretében tárgyaljunk az ügyről. Suhai Sándor: Vágvölgyi Tamás lakásvásárlásáról tegnap értesültem. Határozati javaslat azért nem készült, mert az idő rövidsége miatt bizottsággal már nem tudtuk volna egyeztetni. Ezért kérem, hogy átmenetileg az általam javasoltakat alkalmazzuk, a következő ülésre előkészítjük a konkrét jogi szabályozást. Balogh Tibor: Interpellációról van szó, ezért ne hozzunk határozatot, de tárgyaljuk meg a lakáskoncepciót és azon belül módosító indítványként a javaslatot. 12 Dr. Henczi Edit: A jelenlegi rendelet 6. §. (1) bekezdése a következőképpen szól: "A közgyűlés a lakás elidegenítések lebonyolításával továbbra is az Ingatlankezelési Intézményt bízza meg. A lebonyolítás módjára, a törlesztőrészletek beszedésére, azok elszámolására vonatkozóan a felek között külön megállapodás van érvényben." Ennek a szakasznak a módosítását javasolta a polgármester úr oly módon, hogy a felsoroltak előzetes polgármesteri jóváhagyással történjenek. Ez a változtatás rendeletmódosítást igényel, melyre javaslatot tenni bizottsági vélemény nélkül nem lehet. Zsoldos Ferenc: Javasolom, hogy válasszuk ketté, először zárjuk le az interpellációt az SZMSZ-nek megfelelően, majd a javasolt rendeletmódosítással 14. napirendként foglalkozzunk. Suhai Sándor: Én is egyetértek Balogh képviselő indítványával, hogy a lakáskoncepció részeként tárgyaljunk a rendeletmódosításról. Vágvölgyi Tamás lakásvásárlással kapcsolatos adásvételi szerződés hatályát megszüntettem, mivel az aláírás nem volt szabályos. Ha Vágvölgyi Tamás, mint állampolgár jogosult a lakás megvásárlására, akkor csak azért, mert az IKI vezetője nem kerülhet hátrányos helyzetbe. Vágvölgyi Tamás: Akik ismernek tudják, hogy az elmúlt három évben mindent elkövettem annak érdekében, hogy az IKI-nél ne forduljon eló szabálytalanság. Meggyőződésem, hogy most sem történt. Az intézmény szabályzata azt tartalmazza, hogy én, mint az intézmény vezetője rendelkezem aláírási jogosultsággal, távollétemben pedig az első számú gazdasági vezető Deme András. Várom a vizsgálatot, hogy számszakilag történt-e visszaélés. Az interpellálónak kellene legjobban tudnia, hogy mindig a szabálytalanságok elkerülésére törekedtem, ezért kellett egy szabálytalanságsorozat miatt az Ön feleségét elbocsátanom. Suhai Sándor: Ismételten hangsúlyozni kívánom, elismerem Vágvölgyi Tamásnak azt a jogát, hogy megvásárolhassa az önkormányzati lakást, amennyiben a szerződés jogszerű. Kérem, hogy a személyeskedéstől tartózkodjon. Vágvölgyi Tamás: Tudomásul veszem, elnézést kérek. Azért váltam indulatossá, mert a következő napirendek egyike az IKI vezetői pályázat elbírálása lesz, amelyben érintve vagyok és nem mindegy hogy milyen vélemény alakul ki rólam. Kelemen Z. Pál: Nem érzem magam érintve az ügyben, nem szoktam az igazságot családi alapon elbírálni. Az én munkahelyemen nem dolgozik családtagom, vagy volt családtagom. Magyar József: Javasolom, hogy a napirendek közül vegyük le az IKI vezetői kinevezést az előbb elhangzottak miatt. Suhai Sándor: Egyetértek Magyar képviselővel, de hozzá kell tennem, hogy a jelenlegi vezető megbízatását március 31-ig hosszabbította meg a közgyűlés. Amennyiben a következő ülésen tárgyalunk a vezető személyéről, akkor a jelenlegi vezetőnek a 13 megbízatását meg kell hosszabbítani, vagy a helyettesét kell , megbízni. Aki az interpellációra adott választ elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 4 tartózkodással az interpellációra adott választ elfogadja. Suhai Sándor: Papp Ferenc interpellációjára írásban választ kapott, megkérdezem elfogadja-e a választ? Papp Ferenc: Az interpellációra adott választ elfogadom, azonban hiányoltam a tájékoztatóból, hogy a probléma megoldását középtávra nem tartalmazza. Kérem, hogy a legveszélyeztetettebb önkormányzati lakásokban próbáljuk meg a kémények cseréjét elkezdeni. Suhai Sándor: ígérem, hogy kiemelt figyelemmel fogunk a thermofor kémények ügyével foglalkozni. Aki az interpellációra adott választ elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 4 tartózkodással az interpellációra adott választ elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az Ingatlankezelési Intézmény vezetői munkakörére kiírt pályázatok elbírálása ma lekerüljön a napirendről, kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Horváth György: Felolvassa a interpellációt. (Az interpelláció szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Suhai Sándor: Az interpellációra 15 napon belül választ adunk és erről a közgyűlést tájékoztatni fogom. Szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy aki ideiglenes építményre kap engedélyt, az beleegyezik abba, hogy az építményt felszólítás esetén 30 napon belül kártérítési igény nélkül lebontja. Példaként említem a Kölcsey utcában, valamint a Terv utcában lévő ideiglenes építményeket, melyek fennmaradásáért küzdenek a tulajdonosok és mi nem tudjuk ezeket a területeket elképzeléseinknek megfelelően hasznosítani. 3.) Tájékoztató az önkormányzati vagyongazdálkodásról, kiemelten a városi portfolió kezeléséről (írásban) Előadó: Marton István a Pénzügyi Bizottság elnöke 14 Marton István: Az ingatlan értékesítésre az előirányzat 58,5 millió Ft volt és a teljesítés 62,5 millió Ft, ez 110 %-nak felel meg. Ezzel az értékesítéssel csak az a gond, hogy a város évról évre egyre kevesebbet fordít az ingatlan értékesítéshez nélkülözhetetlen elóközmúvesítésre és így a telkek eladhatatlanok. Ha az ingatlanértékesítés ütemét a költségvetés hiányához igazítjuk, akkor rövidesen vagyonfelélés következik be. A vagyon pótlására, ingatlanvásárlásra két éve nem került sor. Ezen a területen nincs minden esetben értelme a versenyeztetésnek, hiszen a befektető a lehető leghamarabb kívánja megszerezni az általa kiválasztott területet, és ha a hivatal a vagyonrendelet szerint jár el, akkor előfordulhat, hogy a hosszadalmas ügyintézési idő miatt a befektető máshol keres ingatlant. A csoport kiemelt figyelmet fordított az elmúlt évben a közgyűlés által kijelölt területeken a garázsépítés előkészítésére. 4 millió Ft-os költséggel elkészültek az elmúlt évben a beépítési tervek, az ingatlanmegosztások és az ingatlanforgalmi értékbecslések, ezzel szemben bevétel nem keletkezett, hiszen az építési hatóság építési engedélyt egyetlen esetben sem adott ki a várható lakossági tiltakozások miatt és mivel el sem utasították a kérelmeket, így törvénytelen helyzet alakult ki. Örvendetes, hogy A vállalkozási és befektetési lehetőségek Nagykanizsán című kiadvány elkészült, ennek gyakorlati eredményei már megmutatkoznak. A portfolió kezelésére az önkormányzat 1994. májusában szerződést kötöt a HUNGAROHOLDING Vagyonkezelő Rt-vel. Az önkormányzati részvények névértéke december 31-én 203 millió Ft volt, és 29 millió Ft erejéig tulajdonosok voltunk két kft-ben. A portfólió kezelési szerződés a Pénzügyi Bizottság véleménye szerint csak azért volt hasznos, mivel elkészült a társaságokban lévő üzletrészekre vonatkozó alapminősítés, mely alapján el lehet dönteni, hogy mely részvényeket és üzletrészeket érdemes hosszabb távon megtartani és melyektől kell megszabadulni. A megmaradt részvényállomány legalább fele sem rövid, sem hosszabb távon nyereséget, osztalékot az önkormányzatnak nem hoz, ezért az azokkal való gazdálkodásnak nincs igazán jelentősége. Ezért javaslatunk az, hogy a portfólió összetételére tekintettel a kezelési szerződést mondja fel az önkormányzat, ugyanis a szerződés alapján egy teljes üzleti évben (1994. július 1-1995. június 30.) 3,6 millió Ft + ÁFA összeget fizetett ki az önkormányzat a portfólió kezelőnek. Javasoljuk továbbá, hogy a portfólió kezelési szerződés megszűnése után a vagyongazdálkodási csoport kapjon megbízást az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására és évi 300.000 Ft prémium kitűzésével legyen érdekelt e feladat színvonalas ellátásában. Czobor Zoltán: Szeretném tudni, hogy a Vagyongazdálkodási Csoport vezetője osztályvezetői besorolásban van-e, és ez azt jelenti, hogy a csoportból osztály lesz? Dr. Henczi Edit: A csoport vezetője osztályvezetői besorolást kapott, azonban a közgyűlés döntésének megfelelően Vagyonhasznosítási Csoport van és nem osztály. Czobor Zoltán: Javaslom, hogy változtassuk a csoport elnevezést osztályra, mivel ha a vállalkozók érkeznek a Polgármesteri Hivatalba, akkor nem mindegy, hogy vagyonhasznosítási csoporthoz, 15 vagy pedig a vagyonhasznosítási osztályhoz küldik-e őket tárgyalni. A csoportnál minden nap van ügyfélfogadás, csak az a kérdés, hogy ez mennyire hatékonyan történik. Nagyon fontosnak tartom, hogy ez a csoport végezze a tevékenységével kapcsolatos koordinációs munkát is a hivatalban. Javaslom, hogy a költségvetésen belül válasszák szét a Vagyongazdálkodási Csoport tevékenységét egy önálló gazdálkodási egységként, mely gazdálkodik a vagyonnal és ennek hozadéka kerüljön be a költségvetésbe. Egyetértek a portfólió szerződés felbontásával, ehhez azonban meg kell hallgatni a másik felet is előbb. Dr. Bencze Péter; 1994-ben, amikor megkötöttük a szerződést az önkormányzattal a szándékunk az volt, hogy hosszú távon kívánunk együttműködni Önökkel, őszintén sajnálom, hogy bizottságuk úgy értékelte a tevékenységünket, hogy annak egyetlen hasznos eleme az átvilágítás volt. A szerződésünk szerint a HUNGAROHOLDING Vagyonkezelő Rt. a portfólió névértékének egy évre vetített 1 %-át kapja a kezelésért, mely 2 millió Ft. Egy jó üzlettel, vagy pedig amire szintén volt példa, egy rossz üzlettől való visszatartással többet tud egy ilyen társaság az önkormányzat számára nyújtani, mint amennyit Önök a portfólió kezeléséért nekünk kifizetnek. Cégünk több budapesti kerületi önkormányzat részére végez hasonló tevékenységet, melynek keretében megkezdtük az önkormányzati portfólió börze megszervezését, ahol lehetőség nyílik a részvények, üzletrészek cseréjére, eladására, annak érdekében, hogy az önkormányzatok nagyobb tulajdoni hányadokat szerezhessenek egyes cégekben. Úgy gondoltuk, hogy ebben a börzében a nagykanizsai önkormányzat is részt venne. A fővárosi önkormányzatok érdekében megkerestük a jelenlegi vagyonkezelő szervezeteket, hogy a kárpótlási jegyek hasznosítására próbáljanak önálló portfólió csomagokat képezni, mi ezt a tevékenységet szívesen végeznénk az Önök részére a továbbiakban. Az Önök tulajdonában lévő portfólió fele valóban nem hoz profitot, de ez nem azt jelenti, hogy ezzel nem kell foglalkozni, és a tulajdonosi érdekeket képviselni kell valamennyi közgyűlésen és a szerződés szerint mi képviseltük is az önkormányzat érdekeit. Úgy ítélem meg, hogy köztünk az együttműködés jó volt, és a szakértelmünket a továbbiakban is jól tudnánk kamatoztatni a nagykanizsai önkormányzat számára. Javaslom, hogy amennyiben Önöknek a díj összege okoz gondot, ezt mérsékelhetjük. Kálócziné Éber1ing Márta; Eddigi tapasztalataink alapján nem jelentett gondot az, hogy csoport vagyunk. Az a lényeges, hogy hogyan tárgyalunk, egyetlen befektető sem kifogásolta, hogy nem osztályvezetővel tárgyalt. Nekünk azért jó ez a csoportszerkezet, mivel a tulajdonosi jogokat gyakorló polgármester között és köztünk nincs még egy szint. Egy ingatlan értékesítésénél a csoport munkáját csak több hónap után lehet lemérni, ugyanis az előkészítési munka több hónapot vesz igénybe. A munkánk színvonalát inkább azon lehet lemérni, hogy fogadjuk a befektetni szándékozókat, törekszünk arra, hogy mindig udvariasak, szolgálatkészek legyünk, részletes tájékoztatást adjunk a befektetni szándékozónak és a vagyonrendelet szabályait maradéktalanul betartsuk. A vagyonrendelet szabályai lehetővé teszik, hogy tisztességes és korrekt magatartást tanúsíthassunk munkánk során. Véleményem szerint csak abban az esetben lehet a 16 vagyonfelélést megakadályozni, ha betartjuk a vagyonrendeletben foglaltakat és a bevételnek egy bizonyos százalékát minden évben vagyonszerzésre fordítjuk. A koordinációs tanács létrehozására javaslatot tettünk, melynek lényege, hogy a Polgármesteri Hivatalon belül a felelősség érvényesüljön, mivel mi nem nyilatkozhatunk a Műszaki Osztály, a Gazdasági Osztály, ill. a Főépítész nevében. A portfólió kezelésre tett prémium kitűzést köszönöm, azonban ez a problémát nem oldja meg, mivel nincs a csoportunkban olyan ember, aki értene a portfólió kezeléshez, továbbá öt fő helyett október óta hárman dolgozunk. Tüttő István: A HUNGAROHOLDING Vagyonkezelő Rt-vel kötött szerződés 1996. szeptember 30-ig szól és Ők a szerződést nem szegték meg, ami a szerződés felbontásának oka lehetne. Ha mi most ezt a szerződést előnytelensége miatt fel akarnánk bontani, akkor mi szegnénk meg a szerződést. Dr. Bencze Péter számunkra felajánlott egy kedvezőbb alapdíj lehetőséget, mely 50 %-os lehetne. Az általuk létrehozandó börzén kívül a zalai önkormányzatokkal is fel kell vennünk a kapcsolatok, mivel mód lehet arra, hogy a portfólió egyes részeit elcseréljük más önkormányzatokkal. Javaslom, hogy fogadjuk el a HUNGAROHOLDING Vagyonkezelő Rt. részéről tett ajánlatot és a portfólió kezelését ellenőrizzük a továbbiakban sokkal gyakrabban. 4 millió Ft-ot fordítottunk a garázstervezésre, ahol értékesítésre nem került sor, azonban itt nem csak vélelmezett lakossági tiltakozásról van szó, hanem több lakógyűlésen vettem részt, ahol a lakók erőteljesen tiltakoztak a garázsépítés ellen. Böröcz Zoltán: Javaslom, hogy ezt az 50 %-os javaslatot terjesszük bizottság elé megtárgyalásra. Dr. Bencze Péter: Az 1 %-os vagyonkezelési díj a piacon kialakult árakhoz képest nagyon méltányos, mivel az általános gyakorlat szerint a portfólió névértékének 2 %-áért kezelik a portfoliót. Ajánlatomat azért tettem, mivel köztünk egy év alatt jó munkakapcsolat alakult ki és Önök külső szakértő nélkül nem tudnák megoldani a portfólió kezelését. Suhai Sándor: Elhangzott, hogy a Vállalkozási Csoportban nincs olyan ember, aki ért a portfólió kezeléséhez, ezért meg kell tartanunk a jelenlegi portfólió kezelő céget azzal, hogy 50 %-os engedményt tett. Marton István: A jelenlegi portfólió alig a negyedét teszi ki a várható portfólió nagyságának. Nem értek egyet azzal, hogy ez a cég kezelje hosszabb távon a portfoliót, mivel ez hivatalon belül is megoldható, vagy pedig külső szakértő igénybevételével - mely lehet a HUNGAROHOLDING Rt. is - olyan portfólió kezelési problémák megoldásában, melyhez a csoport dolgozóinak nincs meg a képzettsége. Cserti Tibor: A portfólió kezelésére kötött szerződés csak 202 millió Ft értékű részvényekről szól, azt már a közgyűlésnek kell eldönteni, hogy a várható részvényeket, vagy üzletrészeket, melynek összege 870 millió Ft, beviszi-e ebbe a szerződésbe. 17 Suhai Sándor: Megkérdezem Dr. Bencze Pétert, hogy ez az 50 %-os csökkentés akkor is érvényes, ha csak a jelenleg kezelésükben lévő portfólióra vonatkozik. Dr. Bencze Péter: Én nem ismerem a várható üzletrészeket, természetesen csak a kezelésünkben lévő portfólióra vonatkozik. Suhai Sándor: Javaslom, hogy a jelenleg kezelésben lévő portfólióra fogadjuk el az 50 %-os ajánlatot. Tarnóczky Attila: Javaslom vegyük le a kérdést a napirendről és bizottságok tárgyalják meg ezt a kérdést, mivel teljesen új helyzet alakult ki. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy levegyük a napirendről a kérdést, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 13 szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Palotás Tibor: Kérem, hogy a Gazdasági Bizottság elé utaljuk ezt a kérdést tárgyalásra. Suhai Sándor: Az előbb szavaztunk arról, hogy nem vesszük le ezt a kérdést a napirendről. Kovács Tamás: Javaslom, hogy fogadjuk el a jelenlegi részvényállományra vontakozó 50 %-os díjkedvezményt és az újonnan bevonandó részvényeket, vagyontárgyakat pedig a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság minősítse és döntsön arról, hogy milyen formában lesznek kezelve, javaslom továbbá a vita lezárását és a szavazás elrendelését. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a vitát lezárjük, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Milyen határidővel kell ezt az 50 %-os ajánlatot érteni? Dr. Bencze Péter: 1995. II. negyedévétől. Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy a várható részvények sorsáról a közgyűlés döntsön a Gazdasági Bizottság előterjesztése alapján. Suhai Sándor: Én úgy értettem Kovács Tamás javaslatát, hogy a Gazdasági Bizottság az előterjesztő és a közgyűlés fog erről dönteni, tehát a két javaslat ugyanaz. Kovács Tamás: Igen ezt javasoltam. 18 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy elfogadjuk a HUNGAROHOLDING Vagyonkezelő Rt. ajánlatát, mely szerint a kezelésében lévő portfolió névértékének 0,5 %-áért kezeli 1995. április l-tól, továbbá a várható üzletrészek, részvények kezeléséről a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslata alapján a közgyűlés döntsön, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 43/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a HUNGAROHOLDING Vagyonkezelő Rt. ajánlatát, mely szerint az önkormányzat tulajdonát képező és a HUNGAROHOLDING Vagyonkezelő Rt. kezelésében lévő 202.807.000 Ft névértékű portfolió kezelését 1995. április l-től a portfolió névértékének 0,5 %-áért kezelik. Utasítja a polgármestert, hogy a felek közötti szerződést ennek megfelelően módosítsa. A továbbiakban várható üzletrészek, részvények kezeléséről a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslata alapján a közgyűlés dönt. Határidő: 1995. április 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 4.) Lakásépítési, lakásgazdálkodási koncepció, rendeletmódosítás (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Meggyőződésünk, hogy lakáskoncepció keretében évi 100-120 lakás megépítése nélkülözhetetlen a város életében. A lakáskoncepció alapját egy szociológiai vizsgálódás képezte és a különböző népességcsoportok szociális helyzetéhez mért és rendelet lakásmegoldási javaslat. Kérem vegyék figyelembe, hogy ez az első lakáskoncepció, amelyet inkább javítgassunk, ahelyett, hogy elvetnénk. Az önkormányzatnak úgy kell évi 100-120 lakást építenie, hogy nincs pénze, tehát marad azoknak az állampolgároknak a bevonása a lakásépítésbe, akik megengedhetik maguknak, hogy a jelenlegi lakótelepi lakásokból egy drágább lakásba költözzenek úgy, hogy a régi lakásukat beszámítjuk és igénybe vehetik a lakásépítési támogatást is. Ezen rétegen kívül nincs aki lakást tud építeni a városban, ezért az általuk leadott lakásokat kell értékesíteni a szociálpolitikai kedvezmény fiegyelembevételével. Van a városban egy olyan réteg, akik nem rendelkeznek lakással, gyerekeikkel együtt albérletben laknak, vagy szívességi lakáshasználók. Ezeknek a családoknak szociális 19 alapon kell támogatást nyújtanunk, mivel ha lakáshoz jutnak, véleményünk szeint képesek azt fenntartani. Számukra a leadott lakások értékesítése lenne a megoldás. Ezek a személyek a 35 %-os kötelező önrésszel sem rendelkeznek ahhoz, hogy igénybe vegyék a szociálpolitikai kedvezményt, számukra a korábbinál nagyobb mértékű és nem csak az első lakáshoz jutóknak, hanem a minőségi cserét végrehajtó családoknak is adható, kamatmentes kölcsön adását tervezzük, melynek a felső határa 500.000 Ft lenne. Azok a családok akik nem hogy lakást építeni, hanem a lakást fenntartani sem tudják, szociális lakásépítéssel juttathatók lakáshoz. Koncepciónkban 20-24 ilyen lakással számoltunk, ahol egy lakás kb. 2,5 millió Ft-ba kerülne. A másik lehetőség az lenne, hogy azt az 50 millió Ft-ot, - mely az önkormányzati lakások eladásából származik - a Kossuth laktanya átépítésére fordítanánk, ahol több lakást tudnánk kialakítani szociális lakás céljára. Van egy olyan réteg a városban, akik jövedelemmel és lakással nem rendelkeznek, számukra kb. 20 lakást tartunk nyilván, melyek alacsony komfortfokozatuak, felújításra szorulnak. A hajléktalanok számára az átmeneti szállás 50 helyet biztosít, ez azonban nem elegendő az igények kielégítésére, 75 főre való emelését tervezzük a Nagykanizsa, Dózsa Gy. u. 73-75-ben. Ez pénzbe nem kerül, az épületet kell átadnunk a Vöröskeresztnek és a Vöröskereszt pályázat útján fenntartja és átalakítja az épületet. Annak érdekében, hogy az önkormányzati lakásokat egyre többen vásárolják meg és lehetőleg készpénzzel fizessék ki, ezért javasoljuk, hogy 1995. április 1-1995. december 3l-e között legyen egy akció - és se előtte, se utána semmilyen követeléssel nem tudunk foglalkozni - mely során, aki a vételárat készpénzben fizeti ki, az a korábbi 40 %-os kedvezmény helyett 50 %-os kedvezményt kap. Ezt a kedvezményt igénybe veheti az is, aki vételárból fennálló tartozását kívánja megfizetni, vagy tartozását egy nagyobb összegben törleszteni kívánja. Pl. egy lakás 1 millió Ft-ot ér, így a bentlakó bérlő 500 eFt-ért megveheti és ha készpénzben fizeti ezt az összeget, akkor további 50 %-ot kap, így a lakás 250 eFt-ba kerül. Ez a kedvezmény csak 1995. december 31-ig tart, utánna nincs további kedvezmény. Ha vevő nem készpénzben fizeti ki a lakás vételárát, úgy 10 %-ot kell kifizetnie, és a fennmaradó összeget havi egyenlő részletekben 25 év alatt, évi 10 %-os kamattal kell megfizetni. A lakbérek nem fedezik a tényleges ráfordítást, ezért ha Önök elfogadják a koncepciót, akkor kötelezik a Polgármesteri Hivatalt, az Ingatlankezelési Intézményt, hogy dolgozza ki az új lakbérrendeletet, mely a lakbér komoly emelését célozza. Dr. Csákai Iván; A koncepció 6. oldalán írják, hogy a szociálpolitikai kedvezmény többször igénybe vehető, itt csak az egyszer igénybe vett szociálpolitikai kedvezmény különbözetéről lehet szó, nem az egészről. Felmerül a nyugdíjasház megépítése. Három évvel ezelőtt a Népjóléti Bizottság a pályakezdők részére garzonlakás juttatását javasolta. Azok kapnának 500 eFt vissza nem térítendő támogatást, akik nem rendelkeznek lakással és akiknek van önkormányzati lakásuk, azok 300 eFt-ot, ezzel a nagycsaládosokat hátrányos helyzetbe hozzuk. 20 Magyar József: Az anyagban mindenhol szociálpolitikai kedvezmény található, ez csak volt, most lakásépítési támogatás van, melynek a hozzáférhetősége egy nagycsaládos részére a nullával-egyenlő. A tulajdonos eladja a lakását, - hogy fel tudja mutatni az önrészt, megszerzi a telket és bevezeti a vizet, villanyt, csatornát és felhúzza az első szintet, és amikor a gerendákig ér, akkor elfogy a pénze. Elmegy az OTP-be, ahol kéri a lakásépítési támogatást. Az OTP ügyintézője megállapítja, hogy az épület értéke 700 eFt, mivel a telket és a közműveket nem veszi figyelembe és megállapítja, hogy a 700 eFt-hoz még fel kell mutatni 800 eFt-ot, hogy hozzájuthasson a négy gyereke után járó 2,4 millió Ft-hoz. Göndör képviselő úrnak fogom javasolni, hogy interpelláljon a parlamentben, hogy a telket és a közmüveket vegyék figyelembe a felértékelésnél. Az önkormányzatnak kellene segítséget adni az építkezőknek úgy, hogy különítsünk el egy pénzösszeget, mely albérlet fizetésére fordítható. Hiányzik egy hatodik csoport, a fiatalok csoportja, akik nem tudnak lakáshoz jutni, ha a szülők nem tudnak segíteni. Javaslom, hogy valamelyik kollégiumban alakítsanak ki egy-másfél szobás lakásokat és három évig lakhassanak ott a fiatalok, amíg tovább tudnak lépni. Szombathelyen és Sopronban működnek ezek az épületek, érdemes lenne tapasztalatcsere céljából ellátogatni oda. Véleményem szerint a jómódúak már rég nem laknak a panelházakban, így nem is fogják ezeket a lakásokat leadni. Megszűntek a lakások bővítésére és felújítására adott kölcsönök és ilyen elképzelés a koncepcióban sem található. El kellene különíteni egy meghatározott összeget védett területek rekonstrukciójának támogatására. Kelemen Z. Pál: Azoknak a bérlőknek a számára, akik a lakásukat nem vehetik meg - mivel valamilyen okból a bérleményen elidegenítési tilalom áll fenn - kellene lakáscserét, vagy egyéb más megoldást találni. Aki ma megveszi a bérlakást, annak számítani kell arra, hogy a lakásfelújítás több 100 eFt-jába fog kerülni. Javaslom, hogy a határozati javaslat a.) pontját úgy fogadjuk el, hogy azoknál a lakásoknál, amelyeket 5 éven belül felújítottak, vagy 15 éven belül építettek, ott fogadjuk el az évi 10 %-os kamatot, de a 20-25 éves házaknál a felújítási költség miatt kevesebb legyen a százalék. A 6. oldal (3) bekezdésénél javaslom az albérlők háza elnevezést. Broczkóné Dr. Baranyai Enikő: Az 500 eFt vissza nem térítendő támogatásban részesülők körét jobban körül kellene határolni, mivel a ráfordítható összeg nagysága messze nem fogja az igénylőket kielégíteni. A 2. számú melléklet c.) pontja szerint aki a kedvezményre eddig nem jogosult (gyermektelen, egyedülálló) de Nagykanizsán új lakást épít, vagy vásárol és előzőleg nem rendelkezett lakástulajdonnal, vagy önkormányzati bérlakással, szintén jogosult az 500 eFt vissza nem térítendő támogatásra. Kérem, hogy a 2. melléklet pontjait újból tekintsük át, továbbá a kamatmentes hitelnél a jogosultak körét szintén konkrétabban kellene meghatározni. Kérem a közgyűlést, hogy elkülönített részben szerepeljen a Nagykanizsán letelepedni kívánó fiatal diplomások számára meghatározott lakás, vagy férőhely és rövid időn belül önálló lakásvásárláshoz való juttatások jelenjen meg ebben a koncepcióban. Kérem, hogy Kiskanizsán vizsgálják meg 21 annak a lehetőségét, hogy telkek kialakításával hogyan segíthető az önerős építkezés. Szeretném tudni, hogy mi lesz azokkal a lakástulajdonosokkal, akik korábban vásárolták meg a bérlakásukat kedvezőtlenebb feltételek mellett. Dr. Henczi Edit; A határozati javaslat a.) és b.) pontja rendelet módosítás, így erről határozatot nem lehet hozni. Kovács Tamás: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javasolja, hogy a rendelet-tervezet 1. § (1) bekezdését egészítsük ki azzal, hogy az 1995. április 1-je után aláírt szerződésekre vonatkozzon. A határozat c.) pontjánál javaslom, hogy a határidő 1995. június 30. legyen, a felelős pedig csak a polgármester. A d.) pontnál javaslom megjelölni, hogy a többlépcsős lakásjuttatási rendszerben képezhető 45-50 millió Ft-os keret alapja a lakásépítésből befolyt bevétel. Javasoljuk a határozati javaslatot egy g.) ponttal kiegészíteni, mely szerint az Ingatlankezelési Intézmény dolgozzon ki saját lakásgazdálkodási koncepciót, melynek határideje 1995. december 31. legyen, és felelőse pedig a polgármester és az IKI vezetője legyen. Suhai Sándor: Javaslom, hogy a határozati javaslat a.) és b.) pontját hagyjuk el, mivel erról a rendelet módosításakor kell rendelkeznünk. Béres Márton: Az önkormányzatnak a vagyonrész juttatásán kívül hozzá kell járulni a hajléktalanok helyzetének rendezéséhez, annak ellenére, hogy a Vöröskereszt pályázat útján próbál támogatást szerezni. Teleki László: Sajnálom, hogy a koncepció kidolgozásában nem vehettünk részt, mivel a Kisebbségi Önkormányzatot megkereső állampolgárok legnagyobb részének lakásproblémái vannak. A Szepetneki utcában tavaly négy telket tudtunk értékesíteni, mivel csak ennyi jelentkező volt, de a szociálpolitikai kedvezmény bevezetésével az idén már 15-20 személy érdeklődik a telkek iránt. Szeretném ha további telkeket biztosítanánk kedvezményes áron, valamint ingyen, hogy ezzel segítsük az önerőből építkezőket. Nagykanizsa, Dózsa Gy. u. 73-75. szám alatti épületet nem lakásként kellene felhasználni, hanem műemlékként értékesíteni. Dr. Kerekes József: Javaslom, hogy a határozati javaslat e.) pontja legyen az a.) pont, majd azt kövesse a c.) és d.) pont. A c.) pontból hiányzik, hogy a lakásgazdálkodási alap mekkora részét lehet felújításra fordítani, mivel az előterjesztés csak a lakbérekből kívánja a felújítási munkákat elvégeztetni. Határozzuk meg százalékosan, hogy a lakáseladásból mekkora összeg fordítható erre. A d.) pont szerint a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező önállóan lakáshoz jutásra képtelen szociális helyzetű családok elhelyezésére alacsony komfortfokozatú lakásokat kell biztosítani. Javaslom az alacsony szót, alacsonyabbra módosítani, mivel ez a meghatározás rossz minőségű lakásokat is magába foglalhat. Javaslom, hogy a határozati javaslatot egészítsük ki egy fiataloknak juttatandó átmeneti lakásmegoldással. 22 Krémer József: Az önkormányzatnak ott kell támogatást nyújtani, ahol a bérlőkön tudunk segíteni. Ne vissza nem térítendő kölcsönöket nyújtsunk, hanem kedvező kamatozású kölcsönöket differenciáltan. A kölcsön nagyságát a lakás értékének bizonyos százalékában is meg lehetne határozni. Nem lenne szerencsés, ha az egyedülállókat másodrendű állampolgárokként kezelnénk, hiszen ők ugyanúgy jogosultak lakásra, ha van pénzük, mint a családosok. A határozati javaslat d.) pontjában az van megfogalmazva, hogy alacsony komfortfokozatú lakásokat kell biztosítani, ezt a megfogalmazást azonban pontosítani kell, és legalább komfortos lakásokat kell biztosítanunk. Szociális lakásokat kellene építeni a rászorulóknak, melyek alacsonyabb színvonalú anyagokból készülnének, itt pl. a burkolókra, nyílászárókra gondolok. A rendeletmódosításnál a kamatteher emelkedésével egyetértek, azonban a további kedvezmények megadását nem tudom elfogadni. Tarnóczkv Attila: Jó elképzelésnek találom az átmeneti szálló bővítését, ha igény van rá, továbbá ha az üresen álló lakásokba lakók kerülnek, szociális lakásokat is létre kell hozni, azt, hogy milyen komfortfokozattal és hol, ezt még végig^ kell gondolni, a támogatás megemelése is szimpatikus elképzelés, de a koncepció leggyengébb része az, hogy építünk 40-50 lakást és így 40-50 család továbbköltözik. Az a legmódosabb réteg, amely ebbe a 40-50 lakásba beköltözik, kétféleképpen kap kedvezményt, egyszer telekár kedvezményt, másodszor pedig pénzbeli támogatásban is részesülhet. Ezt én nem tartom helyesnek, hogy ők ezt a támogatást megkapják, piaci telekárakat kellene érvényesíteni ebben az esetben. Javaslom az 1. § (2) és (3) bekezdésének elhagyását, mivel ez ellentétes az önkormányzat anyagi érdekeivel. Röst János: A határozati javaslat d.) pontjánál én sem tartom helyesnek az alacsony komfortfokozatot. Én ezt úgy tudnám elfogadni, hogy alacsony műszaki tartalmú lakásokat kell felépíteni, ami megjelenhet burkolóanyagban, építési technikában, de semmiképp se építsünk komfort nélküli lakásokat. E pontnál a határidőt javaslom 1995. december 3l-re előrehozni, ugyanis lakáskoncepciót átvinni egy következő évre nem lenne szerencsés. Javaslom, hogy a leendő g.) pontban az IKI által kidolgozandó koncepció tartalmazza a szolgálati lakás kialakításának lehetőségét is. További pontként javaslom, hogy vizsgáljuk meg a sajáterős építésre vonatkozó lehetőségeket, a közgyűlés utasítsa a polgármestert, hogy a sajáterős építési lehetőségeket a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság bevonásával dolgozza ki, határidő 1995. június 1., felelős polgármester. Javaslom továbbá, hogy az OTP Rt-vel kötendő szerződést vizsgálja meg a Gazdasági Bizottság és ezt követően kerüljön jóváhagyásra. Marton István: Egyetértek a kamatnak 3 %-ról a 10 %-ra való emelésével, viszont a 10 %-os fizetési kedvezményt a vagyon elherdálás tipikus példája. A határozati javaslat c.) pontja teljesen alaptalan, mivel mindenki tudja, hogy lakbéremelés várható, ezért aki meg tudja vásárolni a lakását, az meg is fogja. A d.) pont szerint a szociális bérlakás kialakítása, építése elsősorban meglévő peremkerületi épületek felhasználásával történhet. Ez történhet így is, de meg kellene 23 gondolni, mivel ez bizonyos fokú gettósodást eredményezhet. Az f.) ponttal egyetértek, de itt meg kell jelölni pontosan az összeget. Palotás Tibor: Az Ingatlankezelési Intézmény adatai szerint egy egy millió Ft értékű lakásnál a havi törlesztő részlet 2.100 Ft, mely összeg a kamatemelés után 2.900 Ft-ra emelkedik. Kérem, hogy szavazáskor ezt vegyük figyelembe. Ferenczv Zoltán: Javaslom, hogy akik 70 %-os értéken vették meg a lakásokat, azok a lakásfelújításra tervezett összegnél kapjanak kedvezményt. Zsoldos Ferenc: Én a kamatemelés 10 %-ra való emelését úgy tudom elfogadni, ha az IKI olyan állapotban értékesíti ezeket az épületeket, amelyek valóban megfelelnek az emelt kamat mértékének is. Nagyon sok a panasz a lakások felértékelésével kapcsolatban, erre megoldást kell találnunk. Czobor Zoltán: Úgy érzem, hogy ez a koncepció fóleg lakásépítési koncepció, és tartalmaz lakásgazdálkodási elemeket is. Hiányolom az IKI kezelésében lévó lakásokra vontakozó koncepciót, ezért kérem, hogy a d.) pontot fogadjuk el. A határozat e.) pontjánál a 2. számú melléklet további pontosítása szükséges. Lenkeiné Sándor Mária: Információm szerint az Országgyűlés 1995. november 30-ig meg fogja hosszabbítani a vételi jogot. Erre a határidő hosszabbításra azért van szükség, hogy javaslatainkat az Országgyűlés megtárgyalja. Kérjük, hogy az Országgyűlés kötelezze a Kormányt, hogy az őszi ülésszak elé terjessze a bérlakásszektor átalakításának legsúlyosabb feszültségeit kezelő jogszabálymódosításokat és intézkedési csomagtervet. Tűzze napirendre az Országgyűlés az ország lakáspolitikájának alapját képező nemzeti lakáskoncepció megalkotását, melyhez az érdekegyeztetés intézményes kereteit a Kormány hozza létre^ Az önkormányzat rendeletalkotásában és végrehajtási gyakorlatában felgyülemlett feszültségek, jogsértések és a lakásbérlőket súlytó hátrányos megkülönböztetések ügyében a Kormány vállaljon több felelősséget és nyújtson több segítséget a kiszolgáltatott lakásbérlőknek. A 10 %-os kamatemeléssel nem tudunk egyetérteni, egy 5 %-os emelést tudnánk elképzelni. Az anyag szerint minél több lakást, minél drágábban kell eladni és ebből lakásokat kell építeni, a lakásbérlők azonban meg sincsenek említve. Nincs említés a kompenzálásról, arról sem, hogy milyen stádiumban vannak a Honvédséggel folytatott tárgyalások a laktanya ügyében, kimaradt az anyagból továbbá az is, hogy az eladásra felkínált lakások milyen állapotban vannak, milyen felújítások várhatók a jövőben, és ezeknek mi a költségvonzata. Nincs lakbértervezet, nem rendezi az eladási tilalom hatálya alá eső ingatlanokban lakó bérlók jogait, a jövendő ingatlanadóról sem esett szó. A Lakásbérlők Egyesülete szerint az anyag nem alkalmas arra, hogy a bérlő választhasson bérlő marad-e vagy tulajdonos lesz, hanem belekényszerítik egy eléggé tisztázatlan helyzetbe, ezért nem tudjuk elfogadni a 10 %-os kamatemelést. 24 Suhai Sándor: A Lakásbérlők Egyesülete nagyon sok mindent jogosan kifogásol, de véleményem szerint ennek megoldása nem a mi lakáskoncepciónk feladata. Ez a lakáskoncepció nem azt jelenti, hogy csak az ebben foglaltakat kell megvalósítani, hanem minden olyan jó elképzelést, amelyre mód és lehetőség van. Kérem, fogadják el a "szűkítést" és csak a legrászorultabbakkal foglalkozzunk, elsősorban a többgyermekesekkel és a lakással nem rendelkezőkkel, de természetesen a családi lakóházépítés, valamint a telek biztosítása is fontos feladat. Hozzászólásként a Nyugdíjasház mellett elhangzott a Fiatal Házasok Házának kérdése is, melyet a jelenlegi anyagi körülmények mellett megoldani nem tudunk. Ha a felszabaduló kollégiumi férőhelyre átmenetileg egyedülállókat helyeznénk el, ez is csak ideiglenes megoldás lehet, mivel nem tudjuk megoldani a további lépcsőket. Példaként említem a Nagykanizsa, Bartók B. út 1 sz. alatti garzonházat, ahol most már 3 gyermekkel is laknak és nem tudjuk őket elhelyezni. Az átmeneti szállás bővítését a Vöröskereszt Városi vezetőjével megbeszéltük. Megértem Krémer képviselőt, ne komfortfokozat nélküli lakások kerüljenek kialakításra, azonban tudomásul kell venni, hogy egyre többen vannak azok, akik nem tudják fizetni a közműköltségeket (gáz, villany), ezért javasoltam, hogy építsünk olyan lakásokat, ahol kémény van, tehát más fűtési megoldás is elképzelhető, mint a gáz. A kivitelezés olcsóbb anyagból is megvalósítható, pl. padlószőnyeg helyett PVC, tapéta helyett festés. Valóban elgondolkodtató, hogy hová telepítsük a szociális bérlakásokat. Nem véletlenül említettem a laktanyát, ahol viszonylag elzárható terület van és átalakítható épület. Várhatóan 1995. április 30-án a HM politikai államtitkárával tárgyalok e kérdésről. Szeretnénk ezt az épületet térítés nélkül megszerezni. Elhangzott Marton képviselő részéről a gettósodás kifejezés. Példaként a Nagykanizsa, Dózsa Gy. út 73-75-öt hozhatnám fel. Kérem tegyenek javaslatot, hogy lehet szociálisan az embereket befolyásolni, hogy ne történjen meg a "gettósodás", és ugyanakkor elkerüljük az önkényes lakásfoglalásokat. Magyar képviselő a nagycsaládosok kedvezményének lehetőségét vetette fel. Őket segíti az a megoldás, hogy az OTP, vagy az önkormányzat megvásárolja tőlük a lakásukat, amelyben mindaddig lakhatnak, amíg fel nem épül a lakásuk. A Postakert utcában 8 lakótelek értékesítése van folyamatban, aki leadja lakását további értékesítésre, az alapáron kapja meg a telket. Ez 200 ezer forintot jelent telkenként. Hatan jelezték lakásleadási szándékukat, így ezekkel a lakásmobilításban már számolhatunk. OTP Ingatlan Rt-nél 20 jelentkezőt tartanak nyilván. Ezzel a megoldással mi lakáshoz jutunk, ugyanakkor pedig az eladott lakásokból kb. 120 millió forint bevételhez. A költségvetésben 160 millió forintot terveztünk bevételként az önkormányzati lakások értékesítéséből. Bízom abban, hogy Önök megszavazzák a további 10 %-os ösztönző kedvezményt, mely elfogadásával a bevétel 200 millió forint felett lesz, mely az elkülönített alapba kerül. Ebből az összegből nyugdíjasházra 50 millió forintot tervezünk fordítani. A bizottsági ülésen úgy számoltunk, hogy 40-50 millió forint marad még a meglévő lakások felújítására. A cél, hogy év végéig csökkenjen az önkormányzati lakások száma 2000-2500-ra, az Ingatlankezelési Intézmény erre készítsen lakásgazdálkodási tervet. 25 A megvásárolt önkormányzati lakások vételárának fennmaradó része után 3 % kamatot kell fizetni 25 évig, jelenleg az infláció 30 % körüli. Ezt alapul véve 10-15 év múlva a befizetett összeg értéke csekély, ezért jobb, ha most további kedvezményt biztosítunk a készpénzért vásárolni szándékozóknak. Először a rendeletmódosításra tett javaslatokat teszem fel szavazásra. Aki egyetért, hogy maradjon el a rendelettervezet 1. § (1) bekezdése, mely a 10 %-os kamatfizetést javasol, az "igennel" szavazzon. A közgyűlés 19 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a módosító javaslatot elveti. Suhai Sándor; Aki egyetért azzal, hogy a 32/1994. (X.31.) sz. rendelettel módosított 12/1994. (V.2.) sz. rendelet 3. § (4) bekezdése helyébe új rendelkezés lépjen, mely 10 %-os kamatfizetési kötelezettséget ír elő az 1995. április l-e után megkötött szerződések esetében, szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Tarnóczky képviselő a (2) és (3) bekezdés törlését kérte. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 11 szavazattal, 15 ellenszavazattal a javaslatot elveti. Balogh Gvörov: A rendelet 3. § (5) bekezdését két részre bontanám. Először a következő elfogadását javasolom: "Azt a vevőt, aki 1995. április 1. és 1995. december 31-e között köti meg a szerződést és a vételárat egyösszegben megfizeti, a teljes vételárból 50 % árengedmény illeti meg." Suhai Sándor: Ki ért ezzel egyet ? A közgyűlés 16 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh Gvörgv: A rendelet 3. § (5) bekezdésének 2. mondatának a következőt javasolom: "Ha a vevő a még fennálló vételár-részletét 1995. április 1. és 1995. december 31-e között egyösszegben egyenlíti ki, a fennálló vételárhátralékra 50 % engedmény illeti meg." Suhai Sándor: Ki ért egyet a javaslattal? 26 A közgyűlés 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh Gvörov; A rendelet 3. § (6) bekezdésének a következőkkel történő kiegészítését javasolom: "Ha 1995. december 31-ig a vevő a szerződéskötéskor 10 %-ot meghaladó vételár-részletet teljesít, akkor őt a többletfizetés után 50 % engedmény illeti meg." Suhai Sándor: Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 20 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh Gvörgv: A rendelettervezet 2. §-a a rendelet hatálybalépésének időpontjaként április 1-et jelöli meg. Vágvölgyi Tamás: A törvény értelmében a kiküldött árajánlatra 90 napig válaszolhat a bérlő (majdani tulajdonos), tehát az un. ajánlati kötöttség miatt célszerű két időpont megállapítása a hatálybalépésre. Akit hátrányosan érint, az bizonyára perrel fog élni. Suhai Sándor: Gondoltam erre is, ezért kértem adatot minden olyan lakásról, ahol ilyen ajánlattevés van. Jogászok vizsgálják meg, hogy az az ajánlattevés felér-e egy opciós szerződéssel. Ha a törvényi szabályozás nekik kedvez, akkor annál a 100-120 lakástulajdonosnál, kik már nyilatkoztak, megmarad a 3 %-os kamat. Ki ért egyet azzal, hogy a rendelet április 1-el lépjen hatályba? A közgyűlés 18 szavazattal, 8 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Balogh György: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság feladatául kapta, hogy a "Vegyes rendelkezések"-et módosítsa úgy, hogy az IKI és a polgármester felügyeleti joga összhangba kerüljön. A 12/1994. (V.2.) sz. rendelet, - mely az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szól, - 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépjen: "A közgyűlés a lakások elidegenítésének előkészítésével és ügyintézésével az Ingatlankezelési Intézményt bízza meg. Az adásvételi szerződéseket az önkormányzat (tulajdonos) részéről az ügyvédi (jogtanácsosi) ellenjegyzés után a polgármester írja alá. A lebonyolítás módját, a törlesztő részletek beszedését, azok elszámolását a felek között külön megállapodás szabályozza." Suhai Sándor: Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 27 8/1995. (III.21.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 8/1995. (III.21.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló 32/1994. (X.31.) sz. rendelettel módosított 12/1994. (V.2.) sz. rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Suhai Sándor: Kerekes képviselő a határozati javaslat pontjait más sorrendben kérte elfogadni. Megkérdezem, fenntartja-e javaslatát? Dr. Kerekes József: Visszavonom a javaslatom. Suhai Sándor: Kovács Tamás a bizottság elnöke kérte, hogy a határozati javaslat c.) pontjából a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság kerüljön ki. Határidőként 1995. június 30-át javasolta. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Röst János képviselő javasoltával, hogy az "alacsony műszaki tartalommal" megfogalmazás kerüljön a határozatba, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Kerekes képviselő javaslata "alacsonyabb komfortfokozatú" megfogalmazás legyen a d.) pontban. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 21 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatát pontosításként fogadom el, egyértelmű, hogy a lakásalap terhére. Röst János: Határidőként 1995. december 31-ét javasolom a d.) pontnál. Suhai Sándor: Ki ért ezzel egyet ? 28 A közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javasolt egy új "g.)" pontot "1995. december 31-ig az Ingatlankezelési Intézmény készítse eló saját lakásgazdálkodási koncepcióját. Határidő: 1995. december 31, felelős: Ingatlankezelési Intézmény vezetője." Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Czobor Zoltán: Kérem felelősként a polgármestert is megjelölni. Az Ingatlankezelési Intézmény a bizottságokat is vonja be e munkába, majd a polgármester és bizottság egyetértésével kerüljön az anyag komplexen a közgyűlés elé év végéig. Suhai Sándor: Aki egyetért a javaslattal kérem szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Röst János: Egyik javaslatom, hogy a g.) pont tartalmazza a szolgálati lakásrendszer kialakítását is. A másik, a közgyűlés utasítsa a polgármestert, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elé terjesszen magánerős lakásépítéssel kapcsolatos javaslatot. Suhai Sándor: A szolgálati lakásrendszer kiépítésével nem tudok egyetérteni, lehetetlen feladatot vállanánk fel. Kérem ne szavazzák meg a módosító javaslatot. Dr. Henczi Edit: Szogálati lakás, mint kategória megszűnt. Röst János: Ez önkormányzati hatáskör, úgy gondolom megoldható. Suhai Sándor: Aki egyetért Röst képviselő szolgálati lakásrendszer kiépítésével kapcsolatos javaslatával, szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot elveti. Suhai Sándor: Röst képviselő javaslata: a közgyűlés utasítja a polgármestert, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elé terjesszen a magánerős lakásépítéssel kapcsolatos javaslatot. El tudom fogadni a javaslatot, habár a határidőt kicsit korainak tartom. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. 29 A közgyűlés 23 szavazattal, 3 tartózkodással elfogadja a javaslatot. Suhai Sándor: Aki összességében, a módosításokkal elfogadja a c,d,e,f,g.) pontokat, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja és a következő határozatot hozza: 44/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) utasítja a Polgármestert, hogy az önkormányzati tulajdonban maradó bérlakások lakbérét vizsgálja felül. Dolgozza ki az üzemeltetési, fenntartási, felújítási ráfordításokat figyelembe vevő, a lakások minőségét, elhelyezkedését tükröző lakbérjavaslatot, és azt a szükséges egyeztetéseket követően terjesz-sze a Közgyűlés elé jóváhagyásra. Határidő: 1995. június 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) egyetért azzal és szükségesnek tartja, hogy a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező, önállóan lakáshoz jutásra képtelen szociális helyzetű családok elhelyezésére alacsony műszaki tartalommal (alacsonyabb komfortfokozatú) lakásokat kell biztosítani. A szociális bérlakás kialakítása (építése) elsősorban meglévő peremterületi épületek felhasználásával történhet. A fejlesztés, felújítás pénzügyi feltételeit a többlépcsős lakáshozjutási rendszerben képezhető 45-50 millió forintos keretből lehet biztosítani a lakásalap terhére. Határidő: 1995. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Kovács Tamás bizottsági elnök c.) egyetért azzal, hogy az ösztönzött lakásmobilitás során felszabaduló lakások megvásárlásának segítésére meg kell emelni a lakáshoz jutást elősegítő önkormányzati alapot. Az első lakáshozjutás támogatásához kapcsolódó rendeletet úgy kell módosítani, hogy az terjedjen ki a további lakástszerzők körére is. 30 Utasítja a Polgármestert, hogy a rendelettervezetet készítse el és bizottságokkal történő egyeztetés után terjessze azt a Közgyűlés elé. (2. sz. melléklet) Határidő: 1995. április 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester d.) egyetért a nyugdíjasház létesí-tésével, melynek fedezetéül az értékesített önkormányzati tulajdonú lakások eladásából befolyt összeget jelöli meg forrásként. Utasítja a polgármestert, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi, valamint az Egészségügyi és Szociális Bizottságok bevonásával dolgozza ki a létesítés műszaki és működési tervét. Határidő: 1995. június 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester e.) utasítja az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét, hogy gondoskodjon az intézményi lakásgazdálkodási koncepció elkészítéséről, bizottsági egyeztetéséről és testület elé terjesztéséről. Határidő: 1995. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Ingatlankezelési Intézmény vezetője f.) utasítja a polgármestert, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság közremúködésévelterjesszen a közgyűlés elé a magánerős lakásépítés előmozdítására javaslatot. Határidő: 1995. június 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester Ingatlankezelési Intézmény vezetői munkakörére kiírt pályázatok elbírálása Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 31 Suhai Sándor; Dormán István, Kámán László, Schvarcz István, Varga Béla, Vágvölgyi Tamás, Wegroszta Zoltánné nyújtott be pályázatot, időközben Schvarcz István visszalépett. Megkérdezem az öt pályázót, hogy a pályázatok elbírálását zárt ülésen kérik-e? (A pályázók nem kérik a zárt ülést.) Kovács Tamás: Felolvassa a szakmai szakértői bizottság véleményét. (A levél a jegyzőkönyvhöz csatolva.) A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a szakértői bizottság javaslatát annak költségkihatásai miatt nem tudta támogatni. Úgy döntöttünk, hogy a jelentkezőket ismételten meghallgatjuk és elsősorban a vezetői rátermettséget vizsgáljuk. A pályázatokat három bírálati szinten vizsgálták (szakmai szakértői bizottság, önkormányzat bizottsága, szakmai vélemény). Véleményem szerint célszerűbb lenne a pályázatokat véleményezésre az illetékes bizottság hatáskörébe utalni, mely kiegészülne a jogszabályban előírt tagokkal, valamint a bizottság által szükségesnek ítélt személyekkel, szervezetek képviselőivel. Ezt a megoldást javasolom a testületnek a következő pályázat elbírálásakor.^ Bizottságunk Kámán Lászlót és Wegroszta Zoltánnét találta alkalmasnak, közülük a többség véleménye alapján Kámán Lászlót javasoljuk az intézmény vezetőjének. Suhai Sándor: Személyi kérdésről van szó, így minőségi (14 szavazat) szükséges ha többen kapnak ugyanilyen szavazati arányt, akkor még egyszer szavazunk. Röst János: Az előterjesztés nem tartalmazza a vezető bérét, erre is kérek javaslatot. Kovács Tamás: A bérről akkor kellene dönteni, amikor már ismertté válik ki lesz az intézmény vezetője. A bér megállapítására a közalkalmazotti törvényt kell alkalmazni. Dr. Kerekes József: Kérem, hogy a pályázatokat röviden ismertessék a pályázók. Röst János: Kérem ismertetni a pályázókkal a bér lehetőséget, ne akkor kerüljön erre sor, amikor már döntöttünk a kinevezésről. Dr. Henczi Edit: A közalkalmazotti törvény szerint a végzettség, a munkában töltött idő alapján kell a dolgozók bérét megállapítani. Az intézményvezetők esetében ettől el lehet térni, úgynevezett személyi fizetést kell megállapítani. A bizottság megkérdezte a jelölteket, 70-80 eFt bért tartanak reálisnak. Suhai Sándor: Javaslatot kérek, mely minden jelöltnél alkalmazható. Kovács Tamás: Négyen az "A" kategóriába tartoznak, míg egy személy a "D" kategóriába a közalkalmazotti törvény szerint. Ez 28.500 és 34.850 Ft közötti összeget jelent, a vezetői pótlék egységesen 16.000 Ft. 35.000 Ft bér és 16.000 Ft vezetői pótlék megállapítását javasolom. 32 Dr. Henczi Edit: A jelenlegi intézményvezető is pályázott, ha esetleg őt választaná a testület, akkor nála a javasolt összeg bércsökkenést eredményezne, ezért kérem az 6 bérénél (81.000 Ft bér + vezetői pótlék) alacsonyabb összeg ne kerüljö megállapításra. Czobor Zoltán: Sok olyan kérdés merül fel, melyre nyílt ülésen nem kaphatunk választ, ezért kérem zárt ülés tartását. Suhai Sándor: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 22 szavazattal, 4 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat külön jegyzőkönyv tartalmazza. Suhai Sándor: Kihirdetem a zárt ülésen hozott döntést: A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 45/1995» számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Kámán László pályázatát elfogadja és kinevezi az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjének, 1995. április l. napjától határozatlan időre. Alapilletményét 44.000 Ft-ban, vezetői pótlékát 16.000 Ft-ban állapítja meg. Utasítja a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 1995. április 5. Felelős : Suhai Sándor polgármester 6.) Tájékoztató a szociális ellátás rendszeréről, javaslatok az intézmények szervezeti módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 33 Suhai Sándor: Az anyagot Önök megkapták, kérem Dr. Csákai Ivánt Szociális és Egészségügyi Bizottság elnökét, hogy amennyiben a bizottságnak eltérő véleménye, módosító javaslata van az előterjesztéssel kapcsolatosan, azt terjessze elő. Megkérdezem a téma szakmai felelősét, Dr. Nemesvári Márta osztályvezetőt, van-e kiegészíteni valója? Dr. Nemesvári Márta: A szociális intézményekről készítettünk egy rövidfilmet. Kérem Önöket tekintsék meg. (A jelenlévők megtekintették a szociális intézményekről készített videofelvételt.) Dr. Csákai Iván: Az ülés elején említettem, hogy ez az előterjesztés csak részben tartalmazza a bizottság javaslatait. Több éve visszatérő probléma a Szent Imre utcai szociális otthon elhelyezése. Az oktatási koncepcióban látható, hogy felszabadul hely, ezért mi az Űrhajós utcai óvodát javasoljuk e célra kialakítani. Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság^ a Népjóléti Bizottsággal közösen dolgozza ki ezt az elképzelést ügy, hogy az a IV. negyedévben megoldható legyen. Az anyag tartalmazza, hogy a lazsnaki szociális otthon gazdasági önállóságának megvalósítása jelenleg nem aktuális. Ezzel a bizottság nem ért egyet. Kérem a polgármestert, kérje fel a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy ennek feltételeit a IV. negyedévre teremtse meg és 1995. szeptember 1-el ez az elképzelés megoldható legyen. A Szociális Foglalkoztatónak nem profilja egy újság fenntartása és az sem, hogy saját árbevételéből finanszírozza az esetleges ráfizetést. Kérjük, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság vizsgálja felül, hogy a Kanizsa Újság önállóvá válhasson. A társadalombiztosítás és a Népjóléti Minisztérium felülvizsgálja az ápolási intézményekben bentfekvő betegek jogosultságát, az eddig hosszabb távon kórházban ápolt betegek kikerülnek az ellátási körből. 1995. október 1-tól ún. szociális indokkal történő kórházi fekvőbeteg ellátás nem megoldható. Kérem a közgyűlést járuljon hozzá, hogy a Vöröskereszt pályázza meg az Ápolási Otthon kialakításához a céltámogatást. Az Attila utcai bölcsödé helyén ez megvalósítható, az ott lévő fogyatékos gyermekek napköziotthonos ellátását az Andrejka uti bölcsödében meg tudnánk oldani. Suhai Sándor: Az elhangzott javaslatokat gazdasági megalapozottság hiánya miatt nem tudom elfogadni, csak a költségvetésben meghatározott összegen belül gondolkodhatunk. Az igényeket nem tudjuk felvállalni, amikor a város a csőd szélén áll. Megemlítem, hogy a lazsnaki szociális otthon gazdasági önállóságának megvalósításához az intézmény 500.000 Ft-ot kért. Béres Márton: Megrendítőek a videón látott képsorok. Még is úgy gondolom a város mai helyzetében higgadt, józan észérvekkel való döntésre van szükség. A város példamutatóan igyekezett az elmúlt négy évben a szociális hálón kiszorultak segítésére, a felszabaduló intézményrendszert használták fel és megoldották a 34 dolgozók átcsoportosítását is. Ezt tovább kell fejleszteni. Ismert előttem a költségvetési helyzetünk, de keresni kell azokat a megoldásokat, amelyekkel az intézmények önállósága megvalósulhat. Javasolom az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottsággal kompromisszum létrehozását a felszabaduló oktatási intézmények hasznosítására. Át kellene tekinteni, hogy a költségvetési keretből hogyan lehetne biztosítani az intézmények számára pénzösszeget, elősegíteni gazdasági 1 önállóságukat. Ha szükséges e célra ad hoc bizottságot kell létrehozni. Fontosnak tartom az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, valamint a Szociális és Egészségügyi Bizottság és a polgármester között párbeszéd létrejöttét e fontos témakörben. Kérem ma ne döntsünk e napirendben. Kelemen Z. Pál; Nehéz különválasztani a szociális és^ az egészségügyi helyzetet. Csákai képviselő beszélt a szociális otthonban élők rossz feltételeiről. Ha a Szent Imre utcai otthont értékesítenénk, akkor ennek költségeiből finanszírozható lenne az átalakítás - nem a költségvetésből kerülne megoldásra - és emberhez méltó körülményeket tudnánk biztosítani az idős, beteg és rokkant embereknek. Magyar József: Az otthonban élőkön kívül még vannak a városban olyan embercsoportok, akikkel senki sem foglalkozik. Nem törvényszerű, hogy ennek így kell történnie. Korábban a család összetartó szerepe dominált, most kellene valamit kezdeményezni, hogy évek múltán a jelenlegi helyzeten változtatni lehessen, de sajnos erre nem sok lehetőség van, utalnék itt a lakásépítési koncepció során tárgyaltakra. A nagykanizsai Nagycsaládosok Egyesületének elnökeként nem javaslom az óvodák, bölcsődék bezárását. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Kormány most hozott szociálpolitikai megszorító intézkedései (GYED, családipótlék) arra ösztönzi a magyar nőket, hogy a gyermekeket két hónapos korban beadják a bölcsödébe, mert nem tudnak otthon maradni, ugyanis a központilag folyósított pénzből nem tudnak megélni. Tehát a bölcsödéknek, óvodáknak nagy szerepe lesz. Keresni kell a lehetőséget a fekvőbetegek, szociális otthonban élők megnyugtató elhelyezésére, de természetesen meg kell nézni, vannak-e hozzátartozóik, akik gondozásukat ellátnák. ^ Sok alapítvány működik a városban, ilyen célra még nem hoztak létre, ezt a megoldást is el tudom képzelni. Pályázatot is lehet benyújtani, amivel pénzhez lehet jutni és nem a költségvetést terhelni. Össze kell fogni a város összes karitatív szervezetének e kérdés megoldása érdekében. Hiányolom az anyagból, hogy milyen a kapcsolat a kórház-orvosok-pszichiátria között. Nem értek egyet azzal, hogy három intézményt hozzunk létre, ez gyakorlatban három intézményvezetőt jelent, e megoldással intézmény bővítést hozunk létre, csoportvezetők legyenek. A határozati javaslat b.) pontjával egyetértek. Suhai Sándor: Magyar képviselő javaslatán el kell gondolkodnunk, nem kell-e újból bölcsödét megnyitni. 35 Zán Mária: Szociológus, szociálpolitikus vagyok. Nagykanizsáról két kötetes munka készült. Az elsó kötet a város egész társadalmi helyzetét dolgozza fel, munkanélküliségtől a szociális problémáig, kiterjed a szociális segélyezettek körére. E munka a lakásügyeknél is felhasználható. Számomra is sokkoló volt a film. Részletesen foglalkoztunk azzal a kérdéssel, mit lehet tenni, hogy a szociális háló jobban működjön, hatékonyabb legyen, kevesebbe kerüljön. Ha ez az intézményrendszer szervezetileg változatlan marad, akkor az önkormányzatnak azzal kell számolnia, hogy egyre több pénzt kell biztosítania az intézményeknek.^ A forint leértékelés, a vámemelés bevezetése a közösségi intézményeknél kb. 25 %-os plusz költségvetési igényt jelent. Ápolási otthonnak helyiséget kell biztosítani, a kialakítási költséget pályázat útján el lehetne nyerni, működtetéséhez a TB is hozzájárul. Elképzelhető a fekvőbeteg ellátás megoldása a kórháznál, ahol a hosszabb távon ápolt betegek ellátását a jövőben központi rendelkezés miatt nem biztosítják. Ha önállóan működnek az intézmények, akkor a vezetők, dolgozók érdekeltek lesznek abban, hogy pénzt szerezzenek, pl. alapítvány, közhasznú társaság szerint is működtethető, ez esetben nincs ÁFA, így ez 25 %-os költségcsökkentést jelent az önkormányzatnak. Leírtuk az anyagban, milyen forrással lehet bővíteni az intézmény működését. Azt a véleményt is meg kell fontolni, hogy várhatóan nő a gyermekek napközbeni ellátására az igény. Meg kellene nézni - ezt mi nem vizsgáltuk - hogy milyen kihasználtsággal működnek jelenleg a bölcsődék, óvodák. Itt is lehetne új típusú ellátást bevezetni, mely nem egyértelműen csak az önkormányzat költségvetéséből működtethető. Kérem fontolják meg, hogy mit nyerhetnek, milyen teherrel csökkenne az önkormányzat költségvetése. Suhai Sándor: Jó javaslatnak tartom a fekvőbeteg ellátás megoldását a kórház egyik épületrészében, a kórház úgyanis csökkenti az ágyak számát. E megoldással a felszabaduló helyet vennénk igénybe, nem más intézményt. A finanszírozást a társadalombiztosítás végezné és a Vöröskereszt. Tarnóczky Attila: Az előterjesztésből hiányzik, hogy a javasolt megoldás elfogadása mennyibe kerül az önkormányzatnak. Ha a testület úgy dönt, hogy az anyagot visszaadja az illetékes bizottságnak, akkor kérem költségvetési oldalról is legyen bemutatva és az esetleges megtakarítások is konkrétabban kerüljenek megjelölésre. Dr. Horváth György: Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a csoport megszűnése nem azonos óvoda megszűnésével. Marton István: Az óvodák kihasználtsága 1991-1994. között 70-75 %-os volt. Alacsony a születendő gyermekek száma, 449 fő. A 6 év alattiak száma 600 fölött van, ugyanakkor 18 évesek létszáma az elmúlt évben 1100 fő volt. Tehát a születendő és az érettségizett gyermekek száma között háromszoros az eltérés. Meggyőződésem, hogy a határozati javaslat a.) pontjának elfogadása csak egy látszatintézkedés lenne. Nem lehet gazdasági kérdésekben számszaki alátámasztás nélkül dönteni. A b.) pontot javasolom elfogadásra. 36 Suhai Sándor; Előterjesztőként visszavonom az előterjesztést: azzal, hogy számszakilag elő kell készíteni, a szociológus által elmondottakat jobban figyelembe kell venni, meg kell keresni kórházon belüli elhelyezését a fekvőbetegeknek, figyelembe kell venni az esetleges bölcsödéskorúak számának növekedését. Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság által készített előterjesztést meg kell várni, hogy ismertté váljon előttünk az óvodáskorúak száma, az óvodákkal kapcsolatos elképzelés. A határozati javaslat b.) pontját szavazásra teszem fel. Béres Márton: Kérem ebben a kérdésben így ne döntsünk. Az alapító okiratnak olyan kitételei vannak, melyek az intézményre meghatározóak. A koncepció egészéről nem döntöttünk. Suhai Sándor: Ismételten felteszem a kérdést, ki ért egyet a határozati javaslat b.) pontjával, az előterjesztés visszavonásával és azzal, hogy jobban előkészítve a következő ülésre hozzuk. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 46/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a szociális ellátás rendszeréről készített előterjesztés átdolgozását tartja indokoltnak a közgyűlésen elhangzott javaslatokra figyelemmel. Felkéri a polgármestert, valamint a Szociális és Egészségügyi Bizottságot, hogy az anyag elkészítéséről és a testület elé terjesztéséről gondoskodjon. Határidő: 1995. április 25. Felelős : Suhai Sándor polgármester Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke b.) a Bölcsödéskorúakat Gondozó Intézmény Alapító Okiratát elfogadja. Utasítja az intézményvezetőt, hogy az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát készítse el. Határidő: 1995. december 31. Felelős : Szőke Jánosné intézményvezető 37 7.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város oktatási koncepció I. - Javaslat az 1995/96-os tanévben induló óvodai csoportok számának meghatározására (írásban) nr. Horváth Gvörqv: Az oktatási koncepció kialakítása hosszabb folyamat eredménye lesz. Szükséges figyelembe venni: a törvényi szabályozást, a piarista iskola elhelyezését, a gyermekletszám alakulását, az alapelveket, a területi elvet, a gazdaságosságot. Meg kell oldani az "albérletben" lévő tanulócsoportok anyaiskola-ban való elhelyezését, a demográfiai hullám levezetésére létrehozott tanulócsoportok leépítését. Természetes az, hogy az iskolák közötti verseny döntsön az iskolák sorsáról. Tárgyalásként az előterjesztésben lévő sorrendet javasolom. Suhai Sándor: Kérem először az óvodai csoportok számának meghatározásáról döntsünk, a javaslat A és B variációt tartalmaz. Az Ady utcai óvoda a peremkerületen van, valamikor a bútorgyári dolgozók gyermekei voltak elhelyezve ebben az intézményben, családiház jellegű épületről van szó. Amennyiben intézmény megszűnésében kell gondolkodnunk, akkor el tudom képzelni, hogy ezt az óvodát szüntessük meg. Palotás Tibor: A két változat közül melyiket támogatja az előterjesztő? Dr. Horváth Gvörav: Az előterjesztés második oldala tartalmazza, hogy a bizottság 11 tagja közül 9 jelen volt és a szavazás 5:4 arányban történt. Palotás Tibor: A polgármester a B változattal kapcsolatban kiegészítést tett. Ez egy nagyon fontos információ volt és egy kicsit meg is nehezíti a döntést számomra. Suhai Sándor: Szigorúbb kell, hogy legyek, mint a bizottság az ágazathoz. Az intézmény megszűnéssel is számolni kell, én a B variációt el tudom fogadni azzal, hogy az Ady óvoda a megszűnő és nem az Űrhajós óvoda. Kovács Tamás: Javasolom a közgyűlésnek a B változat elfogadását a polgármester által tett kiegészítéssel. Czobor Zoltán: Konkrét javaslatot kérek a polgármestertől, melyik változat elfogadását támogatja. Suhai Sándor: Én a B változat elfogadását javasolom azzal a kitétellel, hogy a megszűnő óvoda az Ady utcai legyen. Bicsák Miklós: Az Örhajós óvoda csoportlétszámát ez a változás mennyire befolyásolná? Suhai Sándor: Ha az Ady Óvoda megszűnik, akkor újra lesz csoportelosztás. Elképzelhető, hogy az Űrhajós óvodában megmarad a két csoport, mert akkor ki kell üríteni az Ady utcai óvodát. Az Űrhajós Óvodát nem érinti a változás a 25-ös csoportlétszám esetében sem. 38 Riksák Miklós: Ezzel a korrigálással a választ elfogadom. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Ha a korfát megnézik, akkor kérem nézzék azt is, hogy a korfában 20 évenkénti ciklus allapíthato meg. Ez a ciklus 2 év múlva esedékes újra. Nem tartom indokoltnak, hogy nagymérvű óvodamegszúnésre sor kerül}on. Az Ady Óvoda megszűnése esetén egy adott programot is át kell telepíteni, mivel ott légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek speciális csoportja került elhelyezésre. 1982-ben 34 fő volt a csoportátlag, 1994-ben 24 fő. A 24 fős csoportszám sem olyan alacsony, hogy okot adna több óvoda megszüntetésere. frrl Sándor: Mit jelent az anyagban a miklósfai kérdőjel? Amennyiben azt jelenti, hogy a 25 fős csoportot kellene támogatni, azt nem tudom elfogadni, mert peremterületi ovodarol van szó, gyerekek utaztatása is körülményes lenne. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Peremkerületi óvodáról lévén szó, ha igény van, akkor az óvodai csoportot el kell indítani 20 fővel is. zsoldos Ferenc: A bizottsági ülésen magam is az A változat mellett foglaltam állást. A körülmények alakulása következteben a polgármester kiegészítésével azonban el tudom fogadni a B változatot. Ha egy óvoda, vagy bölcsőde kihasználtsága 70 %-os, az az egészséges, a 100 % akkor várható, ha a demográfiai hullám emelkedik. Suhai Sándor: Az Ady óvoda asztmás gyermekeinek az ellátását a Kisfaludy óvoda fogadni tudja. Tarnóczkv Attila: Az előterjesztés címe "oktatási koncepció", ugyanakkor osztály-, csoportlétszámokról van szó. Nem tudom, mikorra várható a koncepció kidolgozása. Az előterjesztés szerint megszűnne 6 óvodai csoport, 9 általanos iskolai osztály, 9 középiskolai osztály és egy kollégium. Az anyagban egy szó nincs arról, hogy ennek mi a munkaerő vonzata. Hány embert érintene a változás? Erre ki kellene térnünk. suhai Sándor: Ha abból indulunk ki, hogy hány embert kell elbocsájtani, soha nem fogunk tanulócsoportot megszüntetni. Ha nincs gyermek, megszűnik a tanulócsoport, sajnos akkor állások is szűnnek meg. A Művelődési Osztály felmérést végzett, létszámstopp van, és pontos adat arról, mely intézménynél hány dolgozó tölti be a nyugdíjas korhatárt. Marton István: A B változat, 25 fő csoport átlaglétszámot alapul véve 6 csoport megszüntetését javasolja, ez összesen 150 fő. Az Ady óvoda kihasználtsága az elmúlt évben 74 % volt, ami átlagosnak mondható. Egyetértek abban az osztályvezetővel, hogy ez egy eléggé speciális intézmény. Indokolatlan a megszüntetése és nem old meg semmilyen gondot. Miklósfán tavaly a három csoport, 73 férőhely volt, a kihasználtság 63 %-os. Peremterület, másképp kell mérlegelni, továbbra is három csoport kellene. Vannak a városban ennél kevésbé kihasznált intézményeink. 39 Én csak a B változatot fogom megszavazni 6 csoport megszűnéssel, ami egy óvodai intézmény bezárását kell, hogy vonja maga után. Tarnóczkv Attila; Tudni szeretném, döntésünknek milyen következményei lehetnek, mert csak így lehet felelelősségteljesen állást foglalni az ügyben, pl. ha a Széchenyi Szakközépiskolában 6 osztály megszűnése következik be, akkor több tanári állás is megszűnik. Ha koncepcióról van szó, akkor ne csak félmegoldásokról beszéljünk, hanem teljes körűen tekintsük át. Suhai Sándor; Nem arról van szó, hogy nem fontos a felszabaduló munkaerő, és annak elhelyezési gondja, hanem arról, hogy ne ez legyen a kiindulási pont, mert ha ezt tesszük, soha nem fogunk megs z üntetn i i nté zményt. Az osztály tudja, hányan mennek nyugdíjba, hány embert kell ténylegesen elbocsájtani, hány személyt foglalkoztatnak szerződéssel, hány főnek kell végkielégítést fizetni? A koncepcióban nekünk nem embereket kell elhelyezni. Meg kell mondani, hol szűnik meg tanulócsoport, óvodai csoport, intézmény, és számolni kell ennek a vonzatával, természetesen a személyi vonatkozásban is. Önnek igaza van, csak szerintem más a kiinduló pont. Dr. Pintérné Grundman Frida; A B változat elfogadásával együtt nem lehet kimondani az Ady óvoda megszüntetését. Én úgy gondolom, ha nem is szűnik meg az óvoda, de csoportmegszüntetéssel számolni kell, hiszen kevesebb a gyermekek száma. Vannak törvényi kötelezettségeink, amit az egyeztetésnél be kell tartani. Ismételten hangsúlyozom, körültekintően meg kell vizsgálni valamennyi javaslatot. Most a döntéshez szükséges adatokkal nem rendelkezünk, ezért ellenzem bármiféle létesítmény bezárásának a mai napon történő megszavazását. Suhai Sándor: Természetesen, ezt a kötelezettséget be kell tartani, az Ady óvodát csak fölvetés szintjén említettem azért, hogy érzékeltessem azt, mi lehet a megoldás. Marton képviselőnek sok szempontból igaza van, és elképzelhető, hogy egy következő lépésben már egy nagyobb óvoda megszüntetésére is javaslatot kell tenni a gyermeklétszám alakulásától függően. Tóth Laios: Az érdekképviselet részéről javaslom, hogy a közgyűlés most ne foglalkozzon az óvoda megszünetésének kérdésével, ezt a határozati javaslat sem tartalmazza. Előzetesen a szükséges törvényi egyeztetéseket el kell végezni és Tarnóczky képviselő által említetteket is meg kell vizsgálni. Dr. Pint ér né Grundman Frida: Kérem, ha óvodamegszüntetésre kerül sor, az az épület, ami eredetileg óvodának épült, az maradjon meg óvodának. Suhai Sándor: Az Ady óvoda nem épült óvodának. Tarnóczkv Attila: Kérem, hogy vagy a bizottság, vagy a Művelődési Osztály egészítse ki az anyagot azzal, hogy milyen munkaügyi következményei lesznek ezen intézkedéseknek. 40 Magyar József: Javasolom, hogy egészítsük ki az anyagot azzal, hogy minden óvodát, ami itt fel van tüntetve vizsgáljunk meg műszaki szempontból is, hogy melyik felel meg legjobban óvodai célnak, melyiket kell felújítani, vagy átalakítani, ugyanis átfogó képet kell kapnunk az óvodáinkról. Jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján nem tudnék megnyugtatóan dönteni. Suhai Sándor: Véleményem szerint az Ady óvoda nélkülözhető a legkönnyebben, de a Kisfaludy óvoda sincs kihasználva. Dönteni kell ma ebben a kérdésben az óvodai, ill. iskolai beiratások miatt. Nem szabad ismét egy évvel elhalasztani a döntést. Ha most nem szabályozzuk, hogy hány óvodai csoport, hány elsőosztályos, illetve középiskolás csoport indul, akkor megint veszítettünk egy évet. Dr. Kerekes József: Nem értek egyet azzal, hogy ma döntsünk a koncepcióról, javaslom, hogy az ügy fontosságára való tekintettel tartsunk rendkívüli ülést holnap, vagy azután. Suhai Sándor: Ügyrendi javaslat hangzott el. Aki egyetért vele szavazza meg. A közgyűlés 8 szavazattal, 16 ellenszavazattal elvetette. Balogh György: Mindenképp ma döntenünk kell. Két változat van. Ha megszavazzuk a B változatot azzal egyidőben félig kimondtuk egy óvoda megszűnését is. A döntéssel még várhatunk, alaposabban meg kell vizsgálni, hogy melyik intézmény szűnjön meg. Javaslatom, hogy döntsünk az A, vagy a B változatról. Suhai Sándor: Ki ért egyet az A variációval, melynek lényege a 20 fő/csoportátlag? A közgyűlés 4 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki a B változattal ért egyet, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Módosító javaslatom, készítsük elő az Ady óvoda megszűnését, mivel beiratkozáskor tudni kell, hova fogadjuk el a gyerekek jelentkezését, ellenkező esetben átirányításokra kényszerülünk. Aki egyetért azzal, hogy jogszabály szerint készítsék elő az Ady Óvoda megszűnését, kérem szavazzon. 41 A közgyűlés 12 szavazattal, 11 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Nem jelölünk meg óvodamegszünést, nem is készítünk elő. Csoportok fognak megszűnni különböző óvodákban, erre kell felkészülni. Kelemen Z. Pál: Csak az Ady óvodáról szavaztunk, az Űrhajós óvoda megszüntetésének kidolgozásáról nem. Suhai Sándor: Módosító javaslat, hogy nevezzük meg előkészítésre az Űrhajós utcai óvoda megszűnését, én ezzel nem értek egyet. Ki ért egyet a módosító javaslattal? A közgyűlés 6 szavazattal, 17 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Módosító javaslat nélkül a B variáció lépett hatályba. Czobor Zoltán: Javasolom, hogy a Művelődési Osztály dolgozza ki mely óvodák megszüntetését javasolja és ezt a bizottsággal véleményeztesse, majd ezt követően kerüljön az előterjesztés a közgyűlés elé. A határidőt úgy kell meghatározni, hogy erre a beiratkozás előtt kerüljön sor. Tarnóczky Attila: Ha ma olyan intézmény bezárásáról kell szavazni, ami az előterjesztésben nem szerepel, akkor én ebben nem veszek részt. Böröcz Zoltán: Tudomásul kell venni, hogy ha ma nem döntünk, hanem később, akkor a beíratott gyerekeket más intézményekbe kell átirányítani és a szülőket tájékoztatni kell arról, hogy mindez a mi késedelmes döntésünk következménye. Azzal egyetértettünk, hogy intézménymegszüntetés lenne a célszerű ilyen csoportlétszám csökkenés mellett. Az Ady utcai Óvoda mellett több érv hangzott el, nem óvodának épült, legkevésbé érintett, helyettesítheti a Kisfaludy utcai óvoda. Meggyőződésem, hogy azok, akik az Űrhajós óvoda megszüntetése mellett szavaztak, ismételt szavazásnál úgy döntenek, hogy az Ady utcai óvoda megszüntethető. Ügyrendi javaslatom, hogy szavazzunk újból. Tarnóczky Attila: Az SZMSZ nem engedélyezi az újbóli szavazást. Suhai Sándor: Nem szavazhatunk újra, nincs lehetőség rá. Tüttő István: A beiratkozásra egy hét múlva kerül sor, a folytatólagos ülésre elkészülhet azemlített anyag. Javasolom, hogy jövő hét keddre hozzuk ide azt a javaslatot. 42 Dr. Kerekes József: SZMSZ nem írja eló, hogy a közgyűlést keddi napokon kell tartani. Ügyrendi javaslatom, hogy zárjuk be ezt az ülést és tűzzünk ki kedd előtt valamely napra egy folytatólagos ülést. Suhai Sándor: Aki egytért Kerekes képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Baranyai Enikő: Javasolom, hogy 1995. március 26-án vasárnap 14.00 órakor folytassuk a napirend tárgyalását, melyre az előterjesztés az említett kiegészítésekkel készüljön elő. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A közgyűlés 1995. március 26-án (vasárnap) 14.00 órakor tartja folytatólagos ülését, a mai ülést ezennel bezárom (1995. március 27. 00.30 órakor). (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf |
