* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.71 MB | |
| 2026-01-21 15:03:11 | |
 | |||||||
Nyilvános  46 | 60 | 1995. március 26. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Határozatok száma: 47/1995-t61 58/1995-ig. Rendelet száma: 9/1995. Napirendi pontok: 7.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város oktatási koncepció I. - Javaslat az 1995/96-os tanévben induló óvodai csoportok számának meghatározására (írásban) - Javaslat az általános iskolában az 1995-96-os tanévben induló első osztályos tanulócsoportok számának meghatározására (írásban) - Javaslat a középfokú oktatást biztosító intézmények 1995-96-os tanévben beiskolázható tanulócsoportok számára (írásban) - Javaslat a Nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában 1995-96-os tanévben induló újrendszerű ápolóképzés bevezetésére (írásban) - Javaslat a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola kollégiumának átszervezésére (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 8.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló többször módosított 14/1993. (V.24.) számú rendelete módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 9.) Javaslat a Városi Kórház gazdasági igazgatójának megbízására és vezetői pályáztatásra (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat az önkormányzati szintű Érdekegyeztető Tanács újjáválasztására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 11.) Javaslat a népi ülnökök megválasztására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 12.) Tájékoztató a hulladékgazdálkodási megállapodás felülvizsgálatáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Javaslat a Nagykanizsa, Szepetneki utcában lévő lakótelkek elidegenítésének véleményezésére (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 14.) Peti József nagykanizsai lakos lakásfenntartási támogatás ügye (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-4/3/1995. NAGYKANIZSA HEGYEI JOGÖ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1995. március 26-i folytatólagos üléséről Határozatok száma: 47/1995-t61 58/1995-ig. Rendelet száma ; 9/1995. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995. március 26-án (vasárnap) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balogh György, Bicsák Miklós, Broczkóné Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Dr. Kerekes József, Kovács Tamás, Krémer József, Magyar József, Marton István, Őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet, Cserti Tibor, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesvári Márta osztályvezetők, Karmazin József főépítész, Kálócziné Éberling Márta önálló csoportvezető, Dusnoki Ágnes a Polgármesteri Hivatal munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Kovács Rita a Kanizsa Hetilap munkatársa, Molnár László a KANIZSA EXTRA munkatársa, Bedőné Balogh Ildikó az Ady úti óvoda óvónője, Tóth László a Széchenyi István Szakmunkásképző és Szakközépiskola igazgatója. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a közgyűlés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint fele megjelent, ezért a közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitom. Javaslom a március 21-ei ülésen meg nem tárgyalt napirendi pontok megvitatását, melyek a következők: 7.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város oktatási koncepció I. - Javaslat az 1995/96-os tanévben induló óvodai csoportok számának meghatározására (írásban) - Javaslat az általános iskolában az 1995-96-os tanévben induló első osztályos tanulócsoportok számának meghatározására (írásban) - Javaslat a középfokú oktatást biztosító intézmények 1995-96-os tanévben beiskolázható tanulócsoportok számára (írásban) - Javaslat a Nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában 1995-96-os tanévben induló újrendszerű ápolóképzés bevezetésére (írásban) - Javaslat a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola kollégiumának átszervezésére (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 8.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló többször módosított 14/1993. (V.24.) számú rendelete módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 9.) Javaslat a Városi Kórház gazdasági igazgatójának megbízására és vezetői pályáztatásra (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat az önkormányzati szintű Érdekegyeztető Tanács újjáválasztására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 11.) Javaslat a népi ülnökök megválasztására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 12.) Tájékoztató a hulladékgazdálkodási megállapodás felülvizsgálatáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Javaslat a Nagykanizsa, Szepetneki utcában lévő lakótelkek elidegenítésének véleményezésére (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 14.) Peti József nagykanizsai lakos lakásfenntartási támogatás ügye (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 7.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város oktatási koncepció I. - Javaslat az 1995/96-os tanévben induló óvodai csoportok számának meghatározására (írásban) Dr. Horváth György: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság megvizsgálta az oktatási koncepció első részét, átdolgozta az általános iskolákra vonatkozó egységet és két változatot terjeszt a közgyűlés elé. A bizottság a B változat elfogadását javasolja. A korábbi ülésen úgy hangzott el a javaslat, hogy az Ady uti óvodát kell megszüntetni és a jelzett csoportlétszámokat kell csökkenteni. Az előterjesztés 2, 3, 4. és 5. pontjának ezen 3 részét változatlanul hagytuk, bár ez nem jelenti azt, hogy az elkövetkezendő években a gyermeklétszám miatt ezt nem kell felülvizsgálni. Az elmúlt ülésen pontokba szedtem azokat az alapelveket, melyek szükségesek a további munkánkhoz. Kérem, hogy a testület egységenként tárgyalja meg és fogadja el az oktatási koncepciót. Krémer József: Támogatom az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság javaslatát. Tudom, a bizottságnak is az a véleménye, hogy az óvodának épült épületek lehetőleg maradjanak meg hosszú távon az oktatás keretein belül. Szorgalmazni kellene az önkormányzatnak a magánóvodák létesítését, ez megoldaná a létszámgondot, a gyermekeknek is a jobb megoldás lenne egy kisebb csoporton belül felnőni, a város számára pedig anyagilag sokkal kisebb terhet jelentene. Suhai Sándor: Ha lesz ilyen kezdeményezés meg fogjuk vizsgálni a magánóvoda esetleges engedélyezését. Magyar József: Bővebb anyagot vártam ahhoz, hogy nyugodt lelkiismerettel tudjak dönteni pl. egy óvoda megszüntetéséről. Az új előterjesztés annyival több, hogy a határozatban megváltoztatták a csoportok megszűnésére vonatkozó javaslatokat, valamint kaptunk egy 2 oldalas anyagot az épületek műszaki állapotának felméréséről. 37-40 millió forintos felújítási, átalakítási munkákat jelöltek meg az óvodákban, ezért ha óvodát meg kell szüntetnünk, akkor én nem azzal kezdeném, amire egy fillért nem kell költenem, hanem azokat kellene az önkormányzatnak megvizsgálni, ahova mindenképpen pénzt kell invesztálni az óvoda jelenlegi műszaki állapotának a javítására, vagy más célból. Hiányolom, hogy nem kaptunk tájékoztatást az óvodák jelenlegi kihasználtságáról. Célszerű lenne ismerni az óvodák területi elhelyezkedését, mivel nem mindegy a megszüntetésnél, hogy melyik területről visszük el az óvodát. Azt is fel kellett volna mérni, hogy a megszüntetett óvodákból melyik óvodákba viszik a gyerekeket. Azt sem tudjuk, hogy mennyibe kerül az önkormányzatnak az óvodák fenntartása. A magánóvodával kapcsolatban az a véleményem, hogy a gyerekeknek az a legjobb, ha az édesanyjukkal otthon lehetnek. Czobor Zoltán: Ezt az anyagot oktatási koncepcióként kérem kezelni, mivel ezzel hosszú távra a szándékainkat meg tudjuk fogalmazni. Fontosnak tartom a magánóvodákkal kapcsolatban, hogy ne csak várjuk, hogy valaki jelentkezzen, hanem az oktatási koncepció keretében - ha olyan elhatározás születik - a magánóvodák is kapjanak az önkormányzati óvodához hasonlóan támogatást, sőt a megalakulásokhoz is bizonyos kedvezményeket kellene adnunk. Dr. Kerekes József: Vizsgálják-e a Polgármesteri Hivatalban és ha igen, miért nem szerepel az anyagban, hogy a létszámfelesleggel mi történne a kérdéses óvodákban? Az óvoda-összevonások, illetve megszüntetések kapcsán megnövekednek a csoportlétszámok átlagban 5 fővel. A megmaradó óvodák foglalkozási termei elegendők-e ahhoz, hogy az így megnövekedett gyereklétszámot megfelelő körülmények között tudják oktatni? 4 Bicsák Miklós: A B változat elfogadása esetén az Űrhajós uti óvodában 2 csoport szűnne meg, amely 4 óvónőt érint. Miért kell 2 csoportot megszüntetni? Dr. Pintérné Grundmann Frida: Azok az óvodák szerepelnek az anyagban, amelyeknél műszaki problémák adódtak. A múlt héten készítettünk egy kihasználtsági mutatót, melyet most dolgozunk fel, és ebben az is szerepel, hogy mennyi az önkormányzat plusz kiadása óvodásonként. A legalacsonyabb kihasználtságú 55 %-kal az Űrhajós uti óvoda, legmagasabb a Platán óvoda, 94 %-kai. A többi óvoda átlagosan 75 %-os kihasználtságú. Óvoda megszüntetése esetén a gyerekek területi elhelyezése még esetleges, mivel nem igazán követhető mi alapján Íratják be a szülők az óvodába a gyermeküket. Az óvoda közelsége is szempont, azonban nem feltétlenül mindig ez érvényesül. Óvodafenntartásnál az önkormányzat egy főre eső költsége az elmúlt évben 61.500 Ft volt, mely összeget a normatíván felül kellett óvodásonként fizetni. Magánóvodára nem igazán jelentkezett igény. Az országos helyzet is azt mutatja, - Budapesten működnek magánóvodák - hogy a magánóvoda akkor működőképes, ha valami pluszt nyújt, amit az állami óvoda nem tud, pl. magas színtű nyelvi foglalkozásokat, vagy úszásoktatás. A költsége is magas, így meghatározó, hogy a városban van-e fizetőképes kereslet. Ha ugyanazt a támogatást megkapja a magánóvoda, amelyet az állami, - minőségileg, szakmailag nagyon jól működő óvodák vannak a városban - akkor nem tudom, mi indokolja a működő óvodák megszüntetését. Eddig magánóvoda létrehozására igény nem jelentkezett. A létszámfelesleg levezetésével kapcsolatban az anyag azokat az óvónőket és dadákat sorolja fel, akiknek sorsát nyugdíjazással nem tudjuk megoldani. Ha a jelenlegi nyugdíjazási rendszer megmarad és 3 évvel korábban nyugdíjba lehet menni, akkor úgy gondolom, hogy ez megoldás lehet. Ki kell mondanunk, hogy ezt a kérdést az óvodákon belüli átcsoportosítással - miután ilyen nyugdíjazás pillanatnyilag nincs - nem tudjuk megoldani. Nagyon fontosnak tartom, hogy a vezetőóvónőnek munkáltatói jogköre van. Én azt hiszem nincs jogunk kimondani, hogy ki melyik óvodába kerül elhelyezésre, mivel lehet, hogy a vezető azt mondja, hogy neki nem felel meg az az óvónő. Amit az anyag tartalmaz, azzal számolnunk kell, és az összes megoldási lehetőségét a vezetőóvónőkkel kell megtalálnunk. A létszámstopp ezt a célt szolgálta már. Vannak még olyan óvónők, akik óvónői szakközépiskolai érettségivel rendelkeznek, tehát az új oktatási törvény szerint nem megfelelő a képesítésük. A csoportlétszámok 5 fővel történő emelkedése 25 fős létszámot jelent. Visszautalnék a kihasználtsági százalékra. Valóban a kisgyerekek többször betegek. Most amikor elérünk egy ideális csoportlétszámot lehetne bízni abban, hogy a megbetegedések csökkennek. A csoportszobák nem túl nagy méretűek, nem szeretném ha visszaállna az a helyzet, ami 10-20 évvel ezelőtt volt, amikor ennél sokkal nagyobb létszámok voltak. Úgy gondolom, hogy a 20-25-ös létszám elfogadható. Az átlag csoportlétszám jelenleg 24 körüli. * 5 Suhai Sándor; Nem tartom most célszerűnek azt kimondani, hogy magánóvodákra szükség van a városban» Az óvodák állami normatívája olyan kevés, hogy abból nem lehet megoldani az ellátást, ezért országszerte nagyon kicsi az érdeklődés a magánóvodák iránt. Akkor lenne jogosultsága a magánóvodának, ha minőségileg többet tudna nyújtani, mint az önkormányzati óvoda, viszont a jelenlegi óvodáink nagyon színvonalas ellátást tudnak biztosítani nyelv és úszásoktatásban, továbbá a speciális területen is, pl. az asztmás gyerekek ellátásában. Ezért nem érzem annyira indokoltnak a magánóvoda létrehozását, azonban ha ilyen igényt bejelentenek, meg fogjuk a kérést vizsgálni. Javaslom, hogy ne csak a felújítási igény legyen szempont egy óvoda megszüntetésénél, mivel lehet, hogy egy rozoga épületben egy nagyon jól működő óvoda van, amely megoldja a környéknek óvodai ellátását. Kérem, hogy azt az óvodát szüntessük meg, ahol kevés a gyermek és nincs az óvodára igény. Tarnóczky Attila: A mostani előterjesztés valóban teljesebb a korábbinál, hiszen tartalmazza, hogy a Hevesi óvodában 2 óvónő, az Űrhajós óvodában 4 óvónő, a Kisfaludy óvodában 2 óvónő, 2 dajka, az Ady óvodában az A változat szerint 2 óvónő és 1 dajka munkája válik feleslegessé. Az ülésen hangzott el javaslat az Ady óvoda, ill. az Űrhajós óvoda megszüntetésére. Aki figyelmesen elolvassa az előterjesztést, rájön, hogy van más változás is az előterjesztésben, mégpedig az, hogy ebben már 25-30 fő van csoportonként, szemben a korábbi alkalommal elfogadott 25 főssel, amit a 20 fős ellenében fogadott el a közgyűlés. Ez további felesleges embereket jelent. Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság a B változatot 1 tartózkodással támogatta. Mi történik az Ady uti óvodában lévő gyermekekkel, átkerülnek-e valahová, ha igen, akkor a többi óvodában miért van szükség ugyanakkora csoportmegszüntetésre, mint ami az eredeti előterjesztésben szerepelt. Nem látom tisztán, hogy a költségmegtakarítás, - amely az A változatnál 5 millió forint, a B változatnál 6,6 millió forint - hogy jön össze. Az A változatban 14 dolgozó elbocsátásáról van szó, és ha az 5 milliót elosztom 14-gyel és a TB-re is gondolok, akkor olyan fizetések jönnek ki, amelyet a közalkalmazotti törvény nem tesz lehetővé. Meggyőződésem, hogy a megtakarítás csak a bérből 5 milliónál jóval nagyobb, és a 6,6 millió forint is egy ilyen alábecsült szám. Nem értem, hogyan alakulnak ki az ideális csoportlétszámok, ha még a 25-ös létszámot is megemeljük. Emlékezetem szerint kedden a közgyűlés megszavazta az akkori előterjesztés B változatát, ami most A változatként szerepel. Ha önök most megszavazzák a B változatot, akkor lesz két elfogadott B változat, a régi és az új, amelyek egymásnak teljesen ellentmondanak. Suhai Sándor; Nem érzem, hogy már elfogadott határozati javaslatunk van, a B változatot a testület megszavazta, de a teljes anyag végszavazással nem lett lezárva. Több olyan módosító javaslat is elhangzott, amelyről nem szavaztunk. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A költségmegtakarításnál az óvónőknél 25.000 Ft-os, a dadáknál pedig 13.000 Ft-os átlagbérrel számoltunk. Az Ady uti óvoda jelenlegi költségvetése 3,9 millió forint volt. 6 A megtakarítás alapja az Ady uti óvoda óly módon történó megszüntetése, hogy ez a csoport óvónóvel, dadával együtt - légúti megbetegedésben szenvedő gyerekekről van szó - a Kisfaludy óvodában kap elhelyezést, ezért ott egyel kevesebb csoportot lehet indítani. Papp Ferenc: Úgy gondolom, hogy a Művelődési Osztály e rövid idő alatt lelkiismeretes és alapos munkát végzett, az anyag a kiegészítésekkel együtt alkalmas arra, hogy döntsünk róla. Én az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság korábbi ülésén az A változat mellett szavaztam, de a felhozott érvek alapján és a város pénzügyi helyzete miatt úgy gondolom a B változatot kell támogatnom. Mindenképpen azon kellene gondolkodni, hogy addig, amíg az oktatási-kulturális ágazat ilyen helyzetben van, a megtakarítások az ágazaton belül maradjanak. Abban nem értek egyet Magyar képviselővel, hogy a gyerekek óvoda helyett az édesanyjukkal legyenek. Ez igaz lehet a bölcsődés korra, de úgy gondolom, hogy az óvodának fontos iskolaelőkészítő funkciója van. Lényegesnek tartom, hogy a 3-6 éves korú gyermekek a nap nagy részét gyermektársaik körében töltsék. A magánóvodákkal kapcsolatban egyetértek Krémer József képviselőtársam véleményével, annyit tennék hozzá, hogy a városban máris van egy szúk réteg, amely képes megfizetni azokat a plusz szolgáltatásokat, amelyeket egy magánóvoda nyújt. Egy magánóvoda rendelkezik-e olyan szakmai és anyagi bázissal az induláskor, hogy jelentős plusz szolgáltatást tudjon nyújtani? Az óvodák megszűnésével kapcsolatban én azt a változatot támogatom, amely a nem óvodai célra épült épületeknek az értékesítését javasolja. A B változat elfogadását javaslom a testületnek. Bicsák Miklós: Az osztályvezető tájékoztatója szerint az Örhajós uti óvoda 55 %-os kihasználtságú, én úgy tudom, hogy 70 %-os, 107 gyermek van beíratva és valószínűleg az új beiratkozásokkal a létszám növekedni fog. Ez az intézmény a Csecsemőotthonból is évente 10-15 gyermeket átvesz. Dr. Kerekes József: Az osztályvezető arról tájékoztatott bennünket, hogy az előterjesztés azokat az óvónőket és dadákat sorolja fel, akiket nem tudnak nyugdíjazni és máshova helyezni. Erre való tekintettel határozatunk végrehajtásának határidejét módosítani javaslom, mégpedig úgy, hogy a július 1-jei határidő csak az Ady E. uti óvoda megszüntetésére vonatkozzon - ha így dönt a testület - a létszámra vonatkozóan pedig december 3l-e legyen, hogy a munkaviszonyok addig már meg is szűnjenek. Teszem ezt azért, mert olyan rövid a határidő, a hivatalnak bejelentési kötelezettsége is van a munkaügyi központ felé, azonkívül az érintett dolgozóknak is kell időt biztosítani másik állás keresésére. Tudom, hogy az óvodavezető joga, hogy melyik dolgozót tartja meg és melyiket nem, de a mi felelősségünk is ott van mögötte, mivel mi hozzuk olyan helyzetbe, hogy ezt a lépést megtegye. Dusnoki Ágnes: A december 31-i határidő módosításnak nincs jelentősége, mivel július 26-án az óvodák - két ügyeletes kivételével - nyári szünetre leállnak és szeptember l-jén kezdődik a tanév. Addig a munkaerő kérdést meg kell oldani, ugyanis 7 évközben ezt a törvény tiltja iskolában, óvodában. Ha július 1-je marad a határidő az nem gond, de a testület döntése a holnapi beiratások miatt fontos, mivel holnaptól tudnia kell az óvodavezetőnek, hogy szeptembertől hány gyerekkel kell számolnia. Felhívom szíves figyelmüket arra, - az anyagban is szerepel -hogy a tervezett intézkedésekkel megtakarítás csak 1996-tól várható, hiszen végkielégítési igény is várható. Magyar József: A korábbi felszólalásomban azt mondtam, - amit már három éve hangoztatok - hogy egy intézménynél meg kell nézni mennyi az üzemeltetési, a felújítási költség, mennyi a bér és TB járulék stb., tehát hogy mennyibe kerül az önkormányzatnak az adott intézmény. Az más dolog, hogy oda hány gyerek jár. Ha két-három intézményt megszüntetünk, akkor a gyerekek eloszlása is változni fog, ezért épültek nálunk iskolákban tornatermek helyett tantermek pluszban, mivel 4-5 csoport indult. Az óvodáknál is azt kellene megnézni, hogy mennyibe kerül egy ilyen óvoda az önkormányzatnak. Az osztályvezető szerint ma 61.500 Ft gyermekenként az önkormányzati támogatás, de ha hozzászámítjuk a felújítási, bővítési költségeket, akkor ez már magasabb összeg lenne, de ezt soha nem veszik figyelembe, hanem az üzemeltetési költségnél osztjuk vissza, ahány ember az intézménynél dolgozik. Nem kell automatikusan azoktól az óvónőktől elköszönni, akik abban az óvodában dolgoznak amelyet megszüntetnek. A jó szakembereknek máshol kell helyet biztosítani. Egyáltalán vizsgálták-e azt, hogy milyen szakembereink vannak? A Hevesi, az Űrhajós, a Kisfaludy, az Ady óvodában hány csoport működik? Dusnoki Ágnes: A Hevesi óvodában 7, az Űrhajósban 6, a Kisfaludyban 5, az Adyban 2 csoport működik. Magyar József: Ha a Kisfaludy óvodába 2 csoportot áthelyeznek az Ady uti megszűnésével, akkor miért van szükség a Kisfaludyban egy csoport megszüntetésére? Dusnoki Ágnes: Az Ady uti óvodában pillanatnyilag 42 gyermek jár, ebből első osztályos lesz 13, marad 28 gyerek. Úgy gondoltuk, hogy annyi segítséget megérdemelnek, hogy ez az egy csoport óvónővel, dadával együtt egy másik intézményben kapjon helyet, viszont holnap reggeltől nem vesznek fel egyetlen gyereket sem. Az anyag előkészítése idején a Kisfaludy óvodában 103 beiratkozott gyermek volt. A 30 fő nem előírt, hanem maximált létszám, és szeretnénk, ha a megszüntetések ellenére sem kellene ennél többet felvenni. A Kisfaludy óvoda 100, maximum 120 gyermeket vesz fel és szeptember l-től befogadja az Ady uti óvoda egy csoportját. Ha a Kisfaludy uti óvodában egy csoportot nem szüntetünk meg, akkor az Ady óvoda egy dolgozójának sem tudunk elhelyezést biztosítani. Enélkül a Kisfaludy óvoda vezetője nem köteles résztvállalni a munkaerő elhelyezésében, mivel nincs feladatmegszűnés, nincs elbocsátási kötelezettség még akkor sem, ha van 3 olyan szakközépiskolát végzett óvónője aki még nem tanul, és az Ady uti óvodában pedig felsőfokú végzettségű óvónők vannak. 8 Zsoldos Ferenc: Két határozati javaslat van, javaslom és kérem, hogy a határozatok témakörénél maradva tárgyszerűen, röviden, a megoldás módját és lehetőségét keresve próbáljunk döntésre jutni. Palotás Tibor: Dusnoki Ágnes elmondása szerint egy örvendetes dologról szerezhettünk most tudomást, hogy igyekeznek az Ady utcai óvoda egy csoportjának dolgozóit elhelyezni a Kisfaludy óvodába. Azért nem pontos az előterjesztés, mivel e tájékoztatás szerint nem 4 óvónő és 3 dajka kerül elbocsátásra az Ady óvodából. Az a kérésem, hogy ez igy kerüljön be a határozati javaslatba, ha a B változatot szavazzuk meg. Ezek után számomra a B változat a szimpatikus, és meg tudom szavazni. Suhai Sándor: A keddi ülésünkön is elhangzott már, hogy az Ady óvodában lévő asztmás csoportot szeretnénk óvónőkkel és dajkákkal együtt áthelyezni a Kisfaludy óvodába. Lehet, hogy az anyag konkrétan ezt így nem tartalmazza, de szóban már elhangzott. Dusnoki Ágnes: Az anyagban az szerepel, hogy az Ady uti óvoda dolgozóinak létszáma: 4 óvónő, 3 dajka, ez nem azt jelenti, hogy feleslegesek. Az elhelyezésben pedig az szerepel, hogy az Ady uti óvodában feleslegessé válik 2 óvónő és 1 dajka. Dr. Bárányi Enikő: Kifogásolom, hogy nem látok számszerű adatokat arra vonatkozóan, hogy mennyi a Nagykanizsa térségében lévő óvodai férőhelyek és a beiratott óvodások abszolút száma, hogyan alakul az egyes óvodákba ténylegesen beiratottak száma. Mennyi 3 évre visszamenőleg szúrópróbaszerűen adott munkanapokon reprezentatív felmérés szintjén a ténylegesen ott megjelenő óvodásoknak a száma. Ebből következik, hogy hol vannak üres kapacitások, amelyekre úgy lehet ráépíteni, hogy a földrajzi adottságot, az illető intézmény műszaki állapotát is figyelembe véve tudunk a leggazdaságosabb és leghumánusabb intézkedéseket hozni. Örömmel hallottam az asztmás óvodai csoport további megtartását. Felmerült az is az átszervezésekkel kapcsolatosan, hogy magasan képzett és jól dolgozó intézményvezetők és óvónők bizonytalan helyzetbe kerülnek. Célszerű lenne az iskolai végzettségnek megfelelően a jelenlegi intézményvezetők közül kiválasztani azokat a személyeket, akiknél mindenképpen kívánatos az átszervezés után is, hogy egzisztenciálisan biztonságos és olyan feltételek között dolgozhassanak, ami az óvodáskoruaknak a szakmai megfelelő szellemét, mentális-higénés fejlődését is biztosítja. Suhai Sándor: Bármennyire is meg vagyunk győződve az intézményvezető alkalmasságáról, nem biztos, hogy a közalkalmazotti törvény szerint módunk van továbbfoglalkoztatásának biztosítására, de mindent el fogunk követni ennek érdekében. Tudomásom szerint az Ady óvoda vezetőjének - mivel jó szakemberről van szó - már két másik munkahelyet is felajánlottak szeptemberi kezdéssel. Arra is lesz lehetőség a későbbiekben, hogy a felsőfokú végzettségű óvónőt áthelyezzünk egy másik óvodába, ahol csak középiskolai végzettségű óvónő dolgozik. Amennyiben a közgyűlés úgy dönt, hogy az Ady úti óvoda megszűnik, akkor a szülők ne az Ady úti óvodába vigyék beiratkozni a gyerekeket. Azok a szülők, akik asztmatikus panaszokkal szeretnék a gyermekeiket speciális ellátásban részesíteni, azok a Kisfaludy óvodát keressék meg. 9 Bedőné Balogh Ildikó: Kötelességemnek érzem, hogy felhívjam az Önök figyelmét arra, hogy ha az asztmás csoport átmenne a Kisfaludy óvodába, nem biztos, hogy jót teszünk velük. A Kisfaludy utcában az utcafronton lévó szobákat a szmog miatt szellőztetni sem tudják, ez nem tesz jót az asztmás gyerekeknek. Az udvari helyiség pedig nagyon vizes. Suhai Sándor: Az Ady óvoda ablakai is egy nagyon forgalmas útra nyílnak és ott sem lehet szellőztetni. Ismerem az óvoda belső elrendezését, az udvari helyiségek közül a legegészségesebbet kell kijelölni ennek a csoportnak a számára. Úgy érzem, hogy van annyi információnk, hogy tudjunk az A vagy a B variáció elfogadása mellett dönteni. Magyar József: Javaslom, hogy C változatként hozzuk vissza a múltkori közgyűlés határozati javaslatát, mint harmadik variációt. Suhai Sándor: A határozati javaslat úgy szólt, hogy: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1996-96-os tanévben induló óvodai kiscsoportok átlag létszámát 20, maximált létszámát 25 főben meghatározva az alábbi csoportmegszüntetést hagyja jóvá: Hevesi óvoda 1 csoport, Űrhaj ós óvoda 1 csoport.11 Aki egyetért azzal, hogy zárjuk le a vitát, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az elhangzott javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 5 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Horváth Gvörgy: Kérem szíveskedjenek elfogadni önálló képviselői indítványként, hogy az átszervezés során a létesítmény értékesítéséből származó ősszeg az ágazaton belül kerüljön felhasználásra. Suhai_Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a létesítmény értékesítéséből származó összeg az ágazaton belül kerüljön felhasználásra, kérem szavazzon. A közgyűlés 4 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki az előterjesztés A változatával egyetért, kérem szavazzon. 10 A közgyűlés 3 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki az előterjesztés B változatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 7 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 47/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1995-95-os tanévben induló kiscsoportok átlaglétszámát 25, maximált létszámát 30 főben meghatározva az alábbi megszüntetéseket hagyja jóvá: Ady úti óvoda megszüntetése, valamint csoportmegszüntetés: Hevesi óvoda l csoport Űrhajós óvoda 2 csoport Kisfaludy óvoda 1 csoport Határidő: 1995. július 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester - Javaslat az általános iskolában az 1995-96-os tanévben induló első osztályos tanulócsoportok számának meghatározására (írásban) Krémer József: Az induló osztályokkal elférnek-e a működő osztályok abban az épületben, ahol a tanítás van? Pl. 24 tantermes iskola, 24 tantermesként működik-e? Információim szerint van néhány iskola, mely nem fér el az épületben. Mely iskolák számítanak peremterületinek? Dr. Pintérné Grundmann Frida: Az előterjesztés azt célozta meg, hogy az iskolákat próbáljuk meg a saját falai közé visszaszorítani. Elsősorban a szükségtantermek kiváltása volt a cél. A Péterffy Sándor Általános Iskola a saját épületében elfér, szükség esetén indított fejlesztő osztály a kollégium épületében kap elhelyezést. Peremterületinek számít a mi értékelésünk szempontjából a Vécsey, a Palini, a Miklósfai, a Nagyrác általános iskola. Palotás Tibor: A Hunyadi Általános Iskolában induló 1. osztály az értékközvetítő programmal indul-e, akarják-e tovább vinni, vagy sem? Dr. Pintérné Grundmann Frida: Igen. 11 Krémer József: Ha a Nagyrác utcai iskola peremterületi, akkor a Templom téri is az. Amennyiben a Vécsey utca peremterület, akkor a Hevesi iskolának is annak kell lennie. A Zrínyi iskola nem tanít-e másik épületben? Ha három osztályt indíthat, akkor kell-e másik épületet is igénybe venni? Dr. Pintérné Grundmann Frida: Az udvar végében lévő bölcsődei épületben van még a Zrínyi iskolának két csoportja. A peremterület megfogalmazásnál szempont, hogy milyen területet, körzetet lát el. Suhai Sándor: Aki egyetért a javaslattal, az 1995-96-os tanévben induló tanulócsoportok számának a meghatározásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 48/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1995-96-os tanévben az általános iskolákban induló első osztályok számát az alábbiakban határozza meg: 1. Vécsey Zsigmond Általános Iskola 1 2. Petőfi Sándor Általános Iskola 1 3. Palini Általános Iskola 1 4. Miklósfai Általános Iskola 1 5. Nagyrác Utcai Általános Iskola 1 6. Hunyadi János Általános Iskola 1 7. Zemplén Győző Általános Iskola 1 8. Templom Téri Általános Iskola l 9. Körösi Csorna Sándor Általános Iskola 2 10. Hevesi Sándor Általános Iskola 3 11. Zrínyi Miklós Általános Iskola 3 12. Bolyai János Általános Iskola 3 13. Péterfy Sándor Általános Iskola 2 + szükség esetén 3f e j lesztő osztály 14. Rozgonyi Általános Iskola 2 15. Rózsa Úti Általános Iskola 1 v. 2 Áttelepítő Bizottság vizsgálata szerint Összesen: 24 - 25 (+lfejlesztő osztály) 12 Az induló tanulócsoportok átlaglétszáma a városi iskolákban 25, maximált létszáma 30 fó. Vidéki tanulók felvétele csak abban az esetben engedélyezett, ha az a fentieken túl újabb tanulócsoport indítását nem teszi szükségessé. Határidő; 1995. július 1. Felelős ; Suhai Sándor polgármester - Javaslat a középfokú oktatást biztosító intézmények 1995-96-os tanévben beiskolázható tanulócsoportok számára (írásban) Dr. Horváth György; A Batthyány Gimnáziumnál az egészségügyi ápolóképzőt vegyük tudomásul. Magvar József: Azt szeretném kérni, hogy az oktatási koncepció összefüggéseiről adjanak tájékoztatást. Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságtól olyan tájékoztatót várnék, hogy az elkövetkező évben milyen korszerűsítések várhatók. Dr. Horváth György: Az elmúlt közgyűlésen több pontba szedtük azokat a lényeges dolgokat, melyeket figyelembe kellene venni. Indokoltam, hogy miért oktatási koncepció l-es és miért nem tekinthető ez koncepciónak. Nem tekinthető addig, míg nincs végleges döntés az iskolarendszerről. Ez ahhoz szükséges, hogy a tanév szeptemberben megindulhasson. Feltétlen meg kell oldani a piarista iskola ügyét. Suhai Sándor: Ez nem egy teljes koncepció, még csak nem is a gerince. Nem látni előre a koncepció vázát sem, de ha nem vesszük figyelembe a tanév indításánál még a majdani koncepcionális elemeket sem, akkor úgy járunk, hogy a végén nem is lesz és nem is lehet koncepció. Mindig a következő évet kell meghatároznunk egy nem koncepcióba tartozó feladatsorral. A koncepció Il-t a következő közgyűlésre előterjesztjük, ha addig körvonalazható a jelenlegi jogszabályok ismeretében. A koncepció III. lesz az, ami egyértelművé teszi egészében Nagykanizsa város elképzeléseit. Marton István: Az ellen tiltakozom, hogy ezt koncepciónak nevezzük. Ahogy polgármester úr is mondta, hogy nyomokban magán viseli ezeket a jeleket, tehát nem koncepció. Az óvoda megszüntetését sem tartom annak, mivel 2 éve már bölcsödé is megszűnt és senki nem tartotta koncepciónak. Suhai Sándor: A határozati javaslatból vegyük ki az egészségügyi ápolóképző iskola indítását, mivel erről később kell dönteni. Aki ezzel a módosítással az előterjesztést elfogadja, kérem szavazzon. 13 A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 49/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a középfokú oktatást biztosító intézményeiben 1995/96. tanévben az alábbi számú tanulócsoportok beiskolázását engedélyezi: Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola 1 nyolcosztályos gimn< 4 felső gimnázium Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola 2 gimnázium 3 szakközépiskola 2 osztály gimnáziumi levelező oktatás 4 szakközépiskola 4 szakközépiskola 4 osztály levelező oktatás Széchenyi István Szakmunkásképző és Szakközépiskola 1 szakközépiskola 10 szakmunkásképző Thúry György Kereskedelmi Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola 3 szakközépiskola 4 szakmunkásképző Nagyrác Utcai Szakiskola Rózsa úti Speciális Szakiskola 2 szakiskola - gazdaasszony - palántanevelő 2 speciális szakiskola - gazdaasszony - karbantartó Határidő: 1995. szeptember 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 14 - Javaslat a Nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában 1995-96-os tanévben induló újrendszerü ápolóképzés bevezetésére (írásban) Dr. Horváth György: Kérem a határozati javaslat támogatását, mivel az ápolóképzésnek a Batthyány Lajos Gimnáziumban hagyományai voltak és a képzéshez minden feltétel adott. Suhai Sándor: Aki a javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 50/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1995/96-os tanévben a Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában engedélyezi az OKJ jegyzékben rögzített 4323211221003 számú 3 éves ápoló szakképzés beindítását. Határidő: 1995. augusztus 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója - Javaslat a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola kollégiumának átszervezésére (írásban) Dr. Kerekes József: A Cserháti kollégiuma a legjobb kihasznált-ságú, a többi kollégium kihasználtsága 38-60 %-os, ezért indokolt ezek átszervezése. Nem értem, hogy miért a Szakmunkásképző kollégiumát szünteténénk meg, amikor a férőhelyek számát illetően a Zsigmondy kollégium kihasználtsága is 60 %-os és ezt az épületet sokkal jobban lehetnek hasznosítani fekvése miatt. Gondolkodjunk arról, hogy más módot találjunk az átszervezésre. Suhai Sándor: Szeretném tisztázni azt, hogy az Olajipari kollégium épülete nem teljesen a miénk, vagyonilag igen, de a rendeltetés szerinti használatra kikötés van. Nem rendezett a helyzet a kollégium és a hozzá kapcsolódó telep esetében. A MOL Rt. személyzeti osztályvezetője kérte, hogy még a privatizáció előtt ezt a kollégiumot és a tantelepet adjuk át számukra továbbképzési célra. Mi ezzel a kéréssel nem értünk egyet, még akkor sem, ha a tantelepnél sok 10 millió Ft-ot az olajipar biztosított. Meggyőződésünk, hogy a tantelepnek és a kollégiumnak továbbra is a fiatalok képzését kell szolgálni. A városban lévő minden kollégium alapos felújításra szorul. Információim szerint 15-20 fős növekedés várható az Olajipari kollégiumban. 15 Palotás Tibor; A kollégium 75 férőhelyes, jelenleg 63 lakója van, további 5 főt várnak, igy 68 fő lesz a 75 férőhelyre. Dr._Pintérné Grundmann Frida; A Zsigmondy kollégiumon kívül a többi kollégium már 3 ágyas "^szobákkal működik, az eredeti férőhelyekhez képest csökkentették a férőhelyeket. A Zsigmondy kollégiumban 100 férőhely van 4 ágyas szobákkal, ha 3 ágyasra lenne csökkentve, akkor a férőhelyek száma 75 lenne. Magyar József: A MOL Rt. Füzesgyarmaton fogja kialakítani a továbbképz ssi központját, ha nem tud a várossal megegyezni és így nem tudom kinek tartjuk fenn ezt a gyakorlótelepet. A MOL Rt. megépíti a gyakorlótelepen a kiegészítő épületeket - ami a bentlakáshoz szükséges - de ehhez az kellene, hogy az önkormányzat azt mondja, hogy bérbe adja azt a területet a MOL Rt-nek meghatározott időre. Dr. Henczi Edit: ők nem bérbe kívánják venni, hanem azt kérik, hogy az önkormányzat vigye be közalapítványba. Az önkormányzat vagyonáról a közgyűlés dönthet, ha ezt a testület megteszi, akkor azt visszavenni nem lehet. A tárgyaló partnerünk nem tudta azt elfogadni, hogy az önkormányzat határozza meg, válassza meg a kuratórium tagjait, ha alapítványba bevittük volna. Suhai Sándor: Ha a NAT meghatározza, hogy 16 év felett kezdődik a szakmai képzés, akkor olyan lehetőség is elképzelhető, hogy a MOL Rt. átveszi a 16 év feletti szakmai képzést, mi pedig 16 éves korig végezzük a közismereti képzést. A MOL Rt. javaslatát az Olajipari kollégium sorsáról külön - önálló napirendként - kell majd megtárgyalni. Kérem most a kollégiumok átszervezéséről tárgyaljunk. A javaslat szerint a fiuk a Cserháti kollégiumban, és a lányok a Középiskolai lánykollégiumban lesznek elhelyezve. Dr. Csákai Iván: A határozati javaslat 4.) pontjánál maradjon ki, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság adjon a hasznosításra javaslatot, vagy ha Ők, akkor együtt a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal. Marton István: Nincs olyan közgyűlés, hogy a hivatal vezetője részéről a csőddel való fenyegetés ne hangozzon el. Kérek mindenkit, hogy ne ijesztgessék vele a várost, a testületet. Az előbbi javaslatot nem tudom támogatni, mivel itt arról van szó, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság javaslatot dolgoz ki. Ha a javaslat jó, akkor a testület elfogadja, ha nem jó, akkor nem fogadja el. Tóth László: Egyetlen intézmény igazgatója sincs könnyű helyzetben, amikor intézményének átszervezéséről, netán megszüntetéséről van szó. Két évvel ezelőtt olyan megállapodás született, hogy amennyiben a gyermeklétszám nem emelkedik, akkor napirendre kell tűzni e témát. Az iskolának éppen olyan kényelmetlen a kis létszámú kollégium üzemeltetése, mint a városnak. Kérem, hogy a tanulóink - tekintettel a speciális helyzetre, a képzettségre, szülői hátterükre, munkamódszereikre - megfelelő elhelyezést kapjanak és lehetőleg együtt tanáraikkal, a kollégium dolgozóiról, nevelőtanárairól is gondoskodjanak. Kérem továbbá, 16 hogy amíg szükség van a kollégiumra az oktatás céljára, azt biztosítsák számunkra. Az oktatási törvény 102. §-a szerint a fenntartónak be kell kérni az intézmény megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatosan az intézmény alkalmazottainak, iskolaszéknek, a diák önkormányzatnak, a munkáltatók érdekképviseleti szervének a véleményét. Ez nem kérd6jelezi-e meg, hogy ma döntés szülessen, vagy csak javaslat esetleg? Dr. Pintérné Grundmann Frida: A tanulók megfelelő elhelyezést kapnak - ezt az anyag tartalmazza - a csoporttal együtt a kollégiumi nevelők is. Nem csak tanárokról van szó, hanem technikai dolgozókról is. Erről az igazgatókkal egyeztettünk, részükről az együttműködési készség megvan. Az átszervezési egyeztetésen az érdekképviselet, az iskola igazgatója, kollégium vezetője jelen volt, az iskolaszék képviselőjéről nem tudom, hogy ott volt-e. Kovács Tamás; Nem értek egyet a határozati javaslat módosításával. Véleményem szerint megszüntetésnek, bővítésnek akkor van értelme, hogy ha azzal költség megtakarítást érünk el, illetve plusz bevételre teszünk szert. A határozati javaslatot úgy módosítanám, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság legyen felelős a kollégium átszervezéséért, a kollégium hasznosításáért pedig a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság. A felelősöket is ennek megfelelően kérem meghatározni. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Pontosítást szeretnék tenni, olyan iskolai feladatok vannak, melyek megoldását biztosítani kell. A Széchenyi iskola számára, ezért teljes átszervezésről nem bes z élhetünk. Suhai Sándor: Kovács Tamás javaslatát úgy értelmezem, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság szakszerűen levezényli ezt az átszervezést és amikor az épület teljesen kiürül, akkor a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az épület sorsára vonatkozó javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. Marton István: Javaslom, hogy az eredeti határozati javaslat maradjon, mivel erre az épületre az intézménynek még évekig szüksége lehet. Böröcz Zoltán: Egyetértek Kovács Tamás javaslatával, fontosnak tartom, hogy az oktatási funkció megszűnéséig az Oktatási-, Kultúrális és Sportbizottság hatáskörébe tartozzon az épület, de a további hasznosítás már a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság feladata. Kérem, hogy mindkét bizottság legyen megnevezve. Suhai Sándor: Módosító javaslatként hangzott el, hogy az épület átszervezésével kapcsolatos szakmai feladatokért az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság a felelős. A szakmai feladatok alól felszabadult intézményeknek a további hasznosítására a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság terjesszen elő javaslatot. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. 17 A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az elfogadott módosítással együtt az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 51/1995. számú határozat Nagykanzsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolai Kollégium átszervezésével kapcsolatban az alábbi határozatokat hozza: a.) A Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola Kollégiumában levő fiútanulók az 1995/96-os tanévtől kezdődően a Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola Kollégiumában kerülnek elhelyezésre. Határidő: 1995. július 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) A tiszta profilú kollégiumok kialakítása érdekében valamennyi középiskolai leánytanuló kollégiumi elhelyezését a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Kollégiuma biztosítja. Határidő: 1995. július 1. Felelős : Suhai sándor polgármester c.) A fenti kollégiumi átszervezésekkel egyidőben biztosítani kell a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola oktatási tevékenységének zavartalan működését. Határidő: 1995. augusztus 21. Felelős : Suhai Sándor polgármester d.) A Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolai Kollégium átszervezésével kapcsolatos szakmai feladatokért az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság a 18 felelős. Az intézmény további hasznosítására a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatot dolgoz ki. Határidő: 1995. augusztus 21. Felelős ; Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 8.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló többször módosított 14/1993. (V.24.) számú rendelete módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Partiné Dr. Szmodics Györgyi: A rendelet értelmében a lakásfenntartási támogatás több együttes feltétel megléte esetén nyújtható: a jövedelem, a lakás nagysága, az együttlakók összjövedelmének 25%—át meghaladja a lakásfenntartási költség. Ezt a lakásfenntartási költséget tartalmazza a 3. számú melléklet, ami módosításra került az energia árváltozás miatt. Tarnóczky Attila: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság ülésén kérdésemre olyan tájékoztatást kaptam a polgármesteri hivatal képviselőjétől, hogy szociálpolitikai célokra 1994-ben 132 millió forintot, 1995-ben 143 millió forintot kapott a város. Valósak ezek a számok? Partiné Dr. Szmodics Györgyi: A normatív állami támogatások összege 1993-ban 142 millió 213 ezer forint, 1994-ben 158 millió 723 ezer forint, 1995. évben 132 millió 244 ezer forint. Tarnóczky Attila: A város szociális célokra 132 millió forintot kap központi támogatásként, a költségvetésünkben 100 millió forint került elfogadásra. Véleményem szerint a bejelentett megszorító intézkedések nem indokolják, hogy az önkormányzat csökkentse az e célra kapott összeget, és a 32 millió forintot ne erre használja fel. A beterjesztés egy érdemi módosítást tartalmaz, hogy a rendszeres szociális segély havi összegét 6400 Ft-ról 7000 Ft-ra emeli, ezzel szemben az összes pénzbeni juttatás nem emelkedik még a 10%-os értékkel sem. Javaslom e rendeletben ne csak a rendszeres szociális segély összegét módosítsuk, hanem a 4/A. §-ban szereplő 1000 forintos lakásfenntartási támogatás havi összegét is emeljük meg 10%-kal, 1100 forintra. Továbbá a 10. §-ban lévő temetési segély összegét 4000 forintról 4400 forintra, a 14/B. § harmadik bekezdésében megjelölt rendszeres nevelési segély összegét 1900 forintról 2100 forintra emeljük. Kérek tájékoztatást, hogy ennek a költségvetési kihatása mennyi, valamint arról is, hogy a javaslatom igényli-e a költségvetés módosítását. 19 Suhai Sándor: Kérem, hogy a költségvetés módosításával most ne foglalkozzunk. A pótköltségvetés tárgyalásakor is a kiadásokat kívánjuk csökkenteni, a felvehető hitel nagyságát. Az osztályvezetőktől kérdezem, hogy a javasolt emelések miatt a költségvetést módosítani kell-e? Partiné Dr. Szmodics Györgyi: A 132 millió forintos összeg nemcsak a pénzbeni juttatást, hanem az egyéb szolgáltatás költségeit is magában foglalja (házi szociális gondozás, szociális étkeztetés, családsegítő központ finanszírozása, gyermekek napközbeni ellátása) . Természetesen mi is azt szerettük volna, ha valamennyi ellátási összeget emelni lehetne, de sajnos az elfogadott költségvetés a rendszeres szociális segély összegének emelésén kívül további emelést nem tett lehetővé. A képviselő úr által felsorolt ellátások emeléséhez legalább 20 millió forint többletköltségre lenne szükség. Marton István: Szociálpolitikai célokra 1995-ben miért 26.5 millió forinttal kevesebb a tervezett összeg, mint 1994-ben, ugyanakkor a költségvetés 13. számú mellékletében e feladatok ellátására 1996-98 évekre 158 millió 723 ezer forint van előirányozva. Suhai Sándor: Megkérdezem a Gazdasági Osztály vezetőjét, tud-e válaszolni a feltett kérdésre, mert ellenkező esetben 15 napon belül írásban tájékoztatást adunk. Cserti Tibor: A szociálpolitika normatív összege és a város költségvetése között szoros kapcsolat van. Számításaim szerint a szociális segélyezésen kívüli összeg is meghaladja a 200 millió forintot, ha kell tételesen is elszámolunk ezzel, az 1994. évi zárszámadás keretében. Suhai Sándor: A testület következő ülésén tárgyalja a zárszámadást, akkor a felvetésről részletes tájékoztatást adunk. Az előterjesztés 1995. évre javasolt módosításokat, míg 1996-97 évekre a tervezés szintjén vázolta. Magyar József: Az elmúlt években nem egy alkalommal a Népjóléti Bizottság előterjesztésében sok fellebbezés került a testület elé döntésre, és a jegyzőnő tájékoztatása szerint csak az "igen" gombot nyomhattuk a törvénysértés elkerülése érdekében. Kérdésem, hogy e rendelet módosításával lehetősége van-e a képviselőnek a mérlegelésre? Dr. Henczi Edit: Központi jogszabály nem változott, a közgyűlés joga, hogy fellebbezési ügyben döntsön. Az állampolgárok azért fellebbeznek, mert a segély összegét alacsonynak tartják. Magyar József: Úgy emlékszem, módosítottuk az önkormányzati rendeletet, állást foglaltunk ez ügyben. Dr. Henczi Edit: A döntés lényege az volt, hogy a hivatal mérlegelhet, így 1700 forintnál 10% eltérést engedélyezett. Ez csak az elsőfokra vonatkozik, a másodfok csak jogszerűségében 20 bírálhatja felül. A rendelet 1700 forintot mond ki, ettól a testület nem térhet el, illetve ha igen, akkor módosítania kell a rendeletet. Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Az átmeneti segély az, ahol a testületnek bizonyos mérlegelési lehetősége van. A többi segélynemnél nem célszerű nagyon tág mérlegelési lehetőséget adni. A rendeletben szabályozva van, hogy milyen feltételek mellett adható segély, a feltételek hiányában a fellebbezést el kell utasítani. Marton István: Arra a kérdésemre, hogy 1995-ben a normatíva miért csökkent 26,5 millió forinttal (13. melléklet), nem kaptam választ, és a másik kérdésemre sem, mely a költségvetés módosításával kapcsolatosan hangzott el. Véleményem szerint a költségvetést mindig módosítani kell, ha van módosító tétel. Cserti Tibor: Természetes, hogy a költségvetési összeg változásának következménye a költségvetési rendelet módosítása. A 13. számú mellékletben prognosztizáltuk 2000-ig a várható szociálpolitikai normatív állami támogatást, figyelembe véve a parlamenti költségvetést. Tarnóczky Attila: Fenntartom a javaslatomat, ha esetleg költségvetési módosítással jár, ez nem ok arra, hogy ezt bárki is levegye a szavazásra kerülő javaslatok közül. Véleményem szerint - az eddig elfogadott javaslatok közül - a két intézmény megszüntetésének is van költségvetési vonzata. Olyan választ kaptam, hogy a felvetésemnek 20 millió forintos anyagi vonzata van. A lakásfenntartási támogatásra a tervezett összeg 7 millió forint, ennek 10%-a 700 ezer forint, temetési segélyre 1 millió 600 ezer forint, melynek 10%-a 160 ezer forint, rendszeres nevelési segélyre 19 millió forint, ennek 10%-a 1,2 millió forint. Ez összesen 3 millió forint. Partiné Dr. Szmodics Györgyi: A költségvetésben lakásfenntartási támogatásra 7 millió forint áll rendelkezésre. A központi költségvetésből pályázat útján kívánunk további összegét elnyerni, így 10-11 millió forinttal számolunk. A tervezett összeget a többletigénnyel számoltuk. Palotás Tibor: Az előzőekben hallottuk, hogy ha a támogatási összeget 10%-kal megemeljük, akkor annak nem 20 milliós, hanem 4 millió forintos vonzata van. Úgy érzem félrevezettek bennünket. Egyet értek a tervezett összeg megemelésével, a hiányzó összeget a céltartalékból biztosítani lehet, kérem, hogy e rendelet módosításával egyidejűleg a költségvetési rendelet is kerüljön módosításra. Suhai Sándor: Nem akarta senki sem félrevezetni képviselőtársamat, azonnal kellett válaszolni a módosító javaslatra, ez is bizonyítja az előzetes beterjesztés előnyét, ezért kértem Önöket, hogy a módosító javaslatokat az ülést megelőzően, 3 nappal előbb nyújtsák be. Sajnos a költségvetés már a további 4-5 millió forintos megterhelést sem teszi lehetővé. 21 Tarnóczkv Attila: A javaslatom nem teljesen most fogalmazódott meg. Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság ülésén felvetődött, hogy mennyiben indokolt a támogatási formák közül egynek a felülvizsgálata, és a többit figyelmen kívül hagyni. A bizottság kérte a Szociális és Egészségügyi Bizottságot, hogy ezt a kérdést yizsgálja meg. A probléma abban jelentkezik, hogy ez a kérés nem jutott el hozzájuk. Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Valóban az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság ülésén felvetődött ez a kérés, melyet én tolmácsoltam a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak, de ezzel még nem tudtak foglalkozni. Félreértés ne essék, én egyetértek az emeléssel, az eredeti szándékunk is ez volt, amikor 127 millió forintot terveztünk, de sajnos a közgyűlés 99 millió forintot fogadott el, melyből a javasolton kívül többi segélynemnél emelést nem tudunk megoldani. A rendszeres nevelési segély 19 millió forintja nem elegendő arra, hogy az 1120 kiskorú gyerek segélyezését az 1900 forintos havi juttatáson kívül kielégítsük, csak akkor lesz meg rá a fedezet, ha a központi célpályázaton 6-7 millió forintot elnyerünk. A képviselő úr által említett 3 millió forint nem elegendő e célra, ha a segély összegét 2100 forintra emelnénk. Böröcz Zoltán: Költségvetést módosító javaslatról van szó, mely költségvetési átvezetést igényel. Kérem, ezt most ne fogadjuk el, hanem a Szociális és Egészségügyi Bizottság vizsgálja meg, és véleményeztesse ennek fedezetbiztosítási lehetőségét a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal, majd kerüljön ismételten a testület elé. A benyújtott rendelettervezet elfogadását javasolom. Partiné_Dr. Szmodics Györgyi: Kérem fogadják el a rendelet módosítását, ugyanis a rezsinormativa-táblázat változtatásra szorul, mert a régi táblázat alkalmazásával sok elutasító határozatot kell hozni. Marton István: A módosító javaslatok benyújtására kért 3 napot akkor lehet tartani, ha a testületi anyagokat is legalább 5 nappal az ülés előtt megkapjuk. Nem értek egyet az osztályvezetővel, kérem, most vegyük le a napirendről a rendeletmódosítást, és a következő ülésen tárgyaljuk. Tarnóczkv Attila: Ha jól értettem Böröcz képviselő javaslata azt tartalmazta, hogy az önkormányzat két bizottsága vizsgálja felül, más támogatási formák is megemelhetók-e-. Kérem, hogy erről a rendeletmódosítás előtt szavazzunk, mivel ha a bizottságok megtárgyalják, akkor a jelenlegi emelést el tudom fogadni. Zsoldos Ferenc: Rendeletmódosításról van szó, melyet előzetesen az illetékes bizottságoknak meg kell tárgyalnia. Kérem, hogy a bizottságok a legrövidebb időn belül vegyék napirendre, majd kerüljön a testület elé. 22 Suhai Sándor: Aki egyetért Böröcz képviselő módosító javaslatával, hogy a két bizottság vizsgálja felül a többi támogatási forma emelésének lehetőségét, majd az ezzel kapcsolatos javaslatát terjessze a testület április 25-i ülésére, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 52/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Szociális és Egészségügyi, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy vizsgálja felül a pénzben nyújtandó szociális támogatások emelésének további lehetőségét, majd javaslatát terjessze a közgyűlés következő ülésére. Határidő: 1995. április 25. Felelős : Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Aki a beterjesztett rendelettervezettel egyetért, kérem, szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 9/1995. (III. 26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 9/1995. (III. 26.) számú rendelete a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló 14/1993. (V. 24.) számú rendeletének módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 9.) Javaslat a Városi Kórház gazdasági igazgatójának megbízására és vezetői pályáztatásra (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Dr. Szabó Csaba orvosigazgató kinevezésekor a testület a kórház három egyenjogú vezetője közül a testület őt nevezte ki első számú vezetőnek a népjóléti miniszter állásfoglalására figyelemmel. Az állásfoglalás hangsúlyozta, hogy a törvény módosításáig a jelenleg hatályban lévő jogszabály előírásait kell alkalmazni. 23 Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta a gazdasági igazgató pályázati kiírását. Az orvosigazgató kinevezésének szellemében kérném megfontolás tárgyává tenni és elfogadni, hogy a jogszabályváltozásig a jelenlegi gazdasági igazgatót megbízott gazdasági igazgatóként alkalmazzuk, aki ebbe beleegyezett. A jogszabályi változás ősszel várható, akkor tárgyalhatunk e kinevezésről, vagy a kórház orvosigazgatója nevezi ki a gazdasági igazgatót. Kovács Tamás: Van-e valamilyen különleges oka annak, hogy nem sikerült a pályázatot a megbízás lejártáig kiírni? Van-e törvényi előírás, hogy pályázat elbírálásában kinek kell részt venni? Dr. Nemesvári Márta: A megbízás lejártáig várhatóan lebonyolódik a kinevezés, ha mégsem, ezért szükséges a pályázat elbírálásáig Kovács Zoltánt megbízni. Ha megbízás nélkül április 30-át követően akár egy napot is munkaviszonyban marad, akkor a határozott idejű kinevezése határozatlan idejűvé válik. Jogszabály értelmében a véleményező bizottság tagjának kell lennie: Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete képviselőjének, EDDSZ képviselője, Megyei Egészségpénztár képviselője, munkáltató képviselője. Czobor Zoltán: A pályázati feltételek között szerepel "közgazdasági vagy más egyetemi, pénzügyi-számviteli főiskolai végzettség". Ezek szerint bármilyen egyetemi végzettség, pl. műszaki is megfelel, ezt nem tartom helyesnek. Dr. Nemesvári Márta: A jogszabály lehetőséget ad erre, de az Önök döntésétől függ, milyen iskolai végzettséget részesítenek előnyben. Tarnóczky Attila: Kérem, hogy a véleményező bizottságnak két önkormányzati bizottsági tagja legyen, a Polgármesteri Hivatal szakértője továbbra se vegyen részt bizottsági tagként e munkában. Javasolom a vezetői gyakorlatnak a kiírásból való törlését. Dr. Nemesvári Márta: Véleményem szerint egymilliárd forint költségvetésű intézménynél fontos a vezetői gyakorlatot elvárni. Kovács Tamás: Én a bizottságot úgy változtatnám meg, hogy a törvényben előírt tagokkal kiegészülve a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztályának szakmai véleményezése alapján a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság terjessze a közgyűlés elé. Dr. Henczi Edit: Két különálló dologról van szó, az egyik, hogy ki terjeszti az anyagot a testület elé, a polgármester vagy bizottság, a másik a szakmai szakértői bizottság, mely összeállítása ugyancsak a közgyűlés feladata, de a jogszabály értelmében van kötelező tagja. Kovács Tamás: Az elmúlt alkalommal az IKI vezetőjének kinevezésekor is már javasoltam, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tagjai valamint a jogszabályban 24 meghatározott személyek legyenek a véleményező bizottság tagjai, ezzel a megoldással elkerülnénk a pályázók többszöri meghallgatását. Suhai Sándor: Ha Önök úgy döntenek, akkor a véleményező bizottság tagja lesz a Gazdasági és Városüzemeltetési, a Pénzügyi, és a Szociális és Egészségügyi Bizottság által kijelölt tagok. Az anyagot a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is előterjesztheti, de szerencsésebbnek tartanám, ha a polgármester lenne az előterjesztő a határidőre való tekintettel. A kétszeri meghallgatás elkerülése végett a szakmai zsűri tagja lehet a Gazdasági és Városüzemeltetési valamint a Pénzügyi Bizottság tagj a is. Korábban a testület elfogadta, hogy a Polgármesteri Hivatal szakértője ne legyen a véleményező bizottság tagja. Az én véleményem is az, hogy a hivatal osztályvezetője a közgyűlés előtt minősítse a pályázatot. Sajnos előfordult, nem volt aki megfogalmazza a bizottság véleményét, (IKI vezetői kinevezés) ezért kellett még egyszer foglalkoznia a kérdéssel. Czobor Zoltán: Fontosnak tartom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az ilyen jellegű vezetői pályázatoknál véleményt nyilvánítson. . Egyetértek azzal, hogy a pályázókat csak egyszer hallgassák meg, ahol a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság valamint a szakmai szakértői bizottság is részt venne, de a képviselőknek is lehetőséget kellene adni részvételre. Természetesnek tartom, hogy az előterjesztést a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság készítse el, ha meghallgatás után kialakította véleményét figyelembe véve a szakmai bizottság és a megfelelő osztály javaslatát is. Jónak érzem Csákai képviselő javaslatát, a jegyzőnőtől kérdezem, jogilag megfelelő-e? Dr. Henczi Edit: Jogilag nem kifogásolható, ha az eddigi gazdasági igazgató elfogadja, hogy egy meghatározott ideig, vagy a jogszabály megjelenéséig megbízás alapján látja el feladatát. Dr. Bárányi Enikő: Jogszabályellenes-e, ha a megbízás határozatlan időre, a pályázat kiírásáig (elfogadásáig) szól? Dr. Henczi Edit: Ez is határozott idejű alkalmazásnak felel meg, ez egy felbontó feltétel. Broczkóné Dr. Baranvi Enikő: Várható, hogy a strukturális vezetésre vonatkozóan új törvényi előírások lesznek. Ha kimondjuk, hogy meg kell pályáztatni a gazdasági igazgató álláshelyet, akkor javasolom, hogy a szakértői bizottság tagja legyen a kórház orvosigazgatója. Tarnóczky Attila: Én támogatom Csákai képviselő javaslatát. Amennyiben az nem kerül elfogadásra, akkor pályázatot kell kiírni, és továbbra is kérem, hogy a Polgármesteri Hivatal szakértője ne rendelkezzen szavazati joggal a véleményező bizottságban, hanem tanácskozási joggal. 25 Böröcz Zoltán: Támogatom Csákai képviselő javaslatát, mivel egyezik az önkormányzat elképzelésével, hogy a három egyenlő vezetői jogosítvánnyal rendelkező vezetők közül egy vezető és kettő helyettes legyen. Őszre várható az ezzel kapcsolatos jogszabálymódosítás, ha azonban a jelenlegi törvényi előírást alkalmazzuk, akkor az elkövetkezendő időszakban hosszabb távra meghatározzuk a jelenlegi helyzetet. Bizonyosnak tekinthető-e, hogy a jelenlegi gazdasági igazgató év végéig vállalná-e ilyen feltételek mellett is az eddigi tevékenységét? Ha nem ezt a megoldást választjuk, akkor egyetértek azzal, hogy a véleményező bizottságnak tagja legyen az orvosigazgató is. Amennyiben a testület elfogadja, hogy a Polgármesteri Hivatal szakértője is tagja legyen a bizottságnak, akkor véleményem szerint nem az Egészségügyi, hanem a Gazdasági Osztály képviselőjének kell részt vennie. Egyetértek, hogy az egészségügyi menedzseri végzettség előnyt jelentsen, azonban a tízéves szakmai gyakorlat előírását soknak tartom, öt évre csökkenteném, vagy nem határoznék meg ilyen feltételt. Dr. Kerekes József: Ha a testület elfogadja Csákai képviselő javaslatát, akkor nem indokolt továbbra is a pályázati kiírásról vitatkozni. Suhai Sándor: Jogszabálymódosítás várható, nem tudjuk, hogy mikor, azt sem, hogy mire terjed ki. Döntésünkhöz jó lenne ismerni Kovács Zoltán gazdasági igazgatónak a véleményét, hogy ilyen feltétellel is vállalja-e, bár Csákai képviselő erről már biztosított bennünket. Dr. Csákai Iván: Nemcsak én kérdeztem meg, hanem bizottságunk más tagja is, megtárgyaltuk, és a két igazgató is egymással. Dr. Henczi Edit: Figyelemmel az elhangzottakra a határozati javaslat a következő: "A kórház gazdasági-igazgatói teendőinek ellátásával Kovács Zoltánt az önkormányzat megbízza 1995. december 31-ig, illetve a munkakörét érintő jogszabály megjelenéséig." Tarnóczky Attila: A gazdasági igazgatót december 31-ig kell megbízni, ne legyen olyan feltétel, "illetve a munkakörét érintő jogszabály megjelenéséig". Dr. Henczi Edit: A javasolt módosítással a határozat a következő lenne: "A közgyűlés Kovács Zoltán gazdasági igazgató vezetői megbízását 1995. december 31-ig meghosszabbítja." Suhai Sándor: Ki ért egyet a módosító javaslattal? A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 26 53/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Kovács Zoltán a Kórház gazdasági igazgatója vezetői megbízását 1995. december 31-ig meghossszabbítja. Határidő: 1995. április 30. Felelős ; Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat az önkormányzati szintű Érdekegyeztető Tanács újjáválasztására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Balogh Tibor képviselő jelezte, hogy nem vállalja az Érdekegyeztető Tanácsban való közreműködést. Megkérdezem Czobor Zoltán és Dr. Horváth György képviselőket, vállalják-e tevékenységet? Czobor Zoltán: Nem vállalom. Dr. Horváth György: Igen, vállalom. Suhai Sándor: Az Érdekegyeztető Tanács működéséhez még két képviselőt kell megbízni,a személyekre javaslatokat kérek. Dr. Horváth György: Béres Márton urat javasolom. Suhai Sándor: Megkérdezem Béres Márton képviselőt, vállalja-e a megbízatást? Béres Márton: Nem vállalom. Kovács Tamás: Javasolom Böröcz Zoltán és Őri Sándor képviselőket. Suhai Sándor: Megkérdezem Böröcz Zoltánt, elvállalja-e? Böröcz Zoltán: Igen. Suhai Sándor: Megkérdezem őri Sándort, vállalja-e? Őri Sándor: Vállalom. Béres Márton: Én Dr. Kerekes József képviselőt javasolom. Suhai Sándor: Megkérdezem Dr. Kerekes József képviselőt, vállalja-e? Dr. Kerekes József: Vállalom. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Böröcz Zoltán képviselő az Érdekegyeztető Tanács tagja legyen, szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 27 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy őri Sándor képviselő az Érdekegyeztető Tanács tagja legyen, kérem, szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Dr. Kerekes József képviselő az Érdekegyeztető Tanács tagja legyen, szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Dr. Horváth György képviselő az Érdekegyeztető Tanács tagja legyen, szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel - a módosításokkal együtt -egyetért, kérem, szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 54/1995, számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város az Érdekegyeztető Tanács újjáválasztásával egyetért, és megbízza a következő személyeket és a Polgármesteri Hivatal mindenkori belső szervezeti egységek vezetőit, hogy a munkáltatói oldalt képviseljék: Suhai Sándor polgármester Böröcz Zoltán önkormányzati képviselő Dr. Kerekes József önkormányzati képviselő Dr. Horváth György önkormányzati képviselő Polgármesteri Hivatal jegyzője Egészségügyi és Szociális Osztály vezetője Művelődési Osztály vezetője Felkéri a polgármestert, hogy az Érdekegyeztető Tanácsba képviselőként megbízott személyeket értesítse. Határidő: 1995. április 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester 28 11.) Javaslat a népi ülnökök megválasztására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: A javasolt személyeket megkérdeztük, vállalják a feladatot. Annyi személyt lehet delegálni, ahány személyt javaslatba hoztunk. Van olyan személy is, ki több listán is szerepel, pl. a Zala Megyei Munkaügyi Bíróság és a Nagykanizsai Városi Bíróság névsorában is, ennek jogi akadálya nincs. Kérem a közgyűlést, hogy a javasolt személyeket népi ülnöknek megválasztani szíveskedjen. Tarnóczkv Attila: A javasoltakról egyetlen szavazás keretében döntsünk, adjunk bizalmat, amennyiben 100 %-os az egyetértés. Suhai Sándor:Aki egyetért Tarnóczky képviselő úr javaslatával, szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért az előterjesztéssel, szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja az előterjesztést, és a következő határozatot hozza: 55/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Megyei Bíróság, a Megyei Munkaügyi Bíróság, valamint a Nagykanizsai Városi Bíróság népi ülnökeit az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően megválasztja. Utasítja a jegyzőt, hogy a népi ülnökök személyéről és megválasztásáról az illetékes bíróságok elnökeit értesítse. Felelős: Dr. Henczi Edit jegyző 12.) Tájékoztató a hulladékgazdálkodási megállapodás felülvizsgálatáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Megkezdődött - az Önök határozatának megfelelően -a hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szerződés felülvizsgálata. A felülvizsgálat befejezése után kell tételesen módosítani az alapszerződést. A kiadott anyagból kitűnik, hogy arra törekedtünk a hulladékszállítás díjának a megállapításával kapcsolatban, hogy ez a szerződés ne legyen előnytelen a városnak, minél kevesebb terhet jelentsen, hisz az inflációhoz kötött plusz 10 %-kal növelt díjösszeg, ha automatikusan kerül megállapításra, akkor 29 magas. Ennek megfelelően a bizottságnak sikerült olyan módosítást elérni az alapszerződésben, amely a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont területeket érinti elsősorban. Ez azt jelenti, hogy az e tárgyban hozott 23/1995. számú határozat b.) pontjában foglaltakat hatályon kívül kell helyezni, ebben jelöltük ki a Dózsa Gy. úttól Palin felé, valamint Palin városrészt a szelektív szemétgyűjtésre. A javaslatunk most más, az a lényege, hogy a Hulladékgyűjtő Kft. a szelektív hulladékgyűjtést ne fokozza, csökkentse, illetve 2 évre lehetőleg függessze fel. Várhatóan olyan mértékű infláció következik be ebben az évben, hogy a plusz 10 % elviselhetetlen terhet ró elsősorban a lakosságra. A kft. képviselői hajlandóak voltak ezt tudomásul venni, és javasolták, hogy a meglévő hulladékgyújtóedényeik elhelyezése érdekében Sánc városrészt jelöljük ki a szelektív hulladékgyűjtés új területeként. Várhatóan a következő, az április 25-i közgyűlésre már a végleges megállapodást hozzuk Önök elé. Vitás még a hatálybalépés időpontja: január 1, vagy április 1., továbbá a kintlévőség - a lakosság által be nem fizetett hulladékdíj - mértéke, további sorsa. Egyértelmű, hogy a Polgármesteri Hivatal eljárást kezdeményez azokkal szemben, akik nem fizették be a szemétdíjat, ezzel csökkenteni kívánjuk az önkormányzati átvállalást. Ugyanakkor szeretnénk a kft-t segíteni abban, hogy próbáljuk arra orientálni a városi vállalatokat, kft-ket, vállalkozókat, hogy ebben a szemétgyűjtőben helyezzék el az ipari hulladékot, és ehhez a kft. szállítóeszközeit vegyék igénybe. Czobor Zoltán: Csak tájékoztatóanyagként tudom elfogadni a beterjesztést, mivel fontosnak tartom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is tárgyalja meg e témát, sőt a bizottságon belül azon csoport is, mely a városüzemeltetéssel, hu11adékgazdálkodássa1 fog1alkoz ik. Suhai Sándor: Számomra is egyértelmű, hogy a végleges szerződésmódosítással kapcsolatos előterjesztés a bizottság egyetértésével történjen. Dr. Kerekes József: A szerződés felülvizsgálatát, felbontását, én szorgalmaztam, mivel ránk nézve hátrányosnak tartom. Tegnap kaptam meg az idevonatkozó törvényjavaslatot, annak indokolásával, amely remélhetően hamarosan a Parlament elé kerül. Addig azonban a szerződés kötelezettséget ró ránk, amit részben a költségvetés tárgyalásakor, részben az érintett bizottsággal való egyezkedéskor rendeztünk is. A tervezett módosítások jegyzékén az első hármat helyesnek tartom. A 4. pontban foglaltak megvalósulásában kételkedem. Az 5. pontnál a bizottságnak el kell érni, hogy a módosítás ne eredményezzen további kötelezettségvállalást az önkormányzat részére. A 6. pont, mely a garanciavállalás kikötésével foglalkozik, csak az 1995. évre vonatkozhat, mivel a rendelet megjelenése után más lesz a helyzet. Közvetetten tartozik ide a másik probléma - megjegyzem, hogy a hulladéklerakót üzemeltető kft-nek az önkormányzat is tulajdonosa - a szeméttelep betelt, új hely kijelölése nem történt meg, így tervezése sem indulhatott meg. A meglévő teleppel úgy kell gazdálkodnunk, hogy minél tovább kiszolgáljon bennünket. Tudomásomra jutott, hogy az NSR Hulladékgazdálkodó Kft. további községekből szállítja a hulladékot erre a 30 szeméttelepre (pl. Becsehely, Semjénháza, stb.)* A községi önkormányzatokkal kötött szerződés kedvezőbb, mint a miénk. Indítványozom, hogy a Kft-ben az önkormányzat képviselője a következő ülésen térjen ki ezen kérdésekre, és kérjen magyarázatot. Suhai Sándor: A felvetés nagyrészével egyetértek, én is furcsának találom, hogy az amúgy is telített depónkba más településekről szállítanak - lényegesen olcsóbban - hulladékot. Ez azt jelentené, hogy mi fizetnénk meg a tényleges szállítási költségét. A Depó (NSR) Kft. két tagú, az egyik az önkormányzat 51%-kal, míg a másik tulajdonos 49 %-ot képvisel, ügyvezető igazgatója Ferencz József. Olyan megkötések vannak beépítve ezen Kft. működésébe, ami az érdemi döntéseket 2/3-os többséghez köti. Valójában nincs 2/3-os többség, minden kérdésben konszenzusra kell jutni. Bármilyen javaslatot fölvezetünk, a másik fél vétózhatja. Jelen pillanatban az helyzet, hogy fontolgatjuk a kft-nek a várossal kötött szerződés felmondását, és mint 51 %-os tulajdonosok, mi nem járulunk hozzá, hogy pert indítson a kft. a szerződés időnap előtti felmondása miatt, így megszűnik ez a kft, mert erre a célra jött létre. Meg kell vizsgálni, hogy jó megoldás-e, bár az is igaz, hogy tarthatatlan állapotról van szó, melyben a kisebbségi tulajdonos nem veszi figyelembe a többségi tulajdonos véleményét. Több olyan intézkedés történt, melynek következményeit kénytelenek vagyunk elviselni, pl. 1994. októberben az ügyvezető igazgató fizetését a közgyűlés 60.000 Ft-ról 90.000 Ft-ra emelte, és fél évre 180.000 Ft prémiumot szavazott meg. Akkor Farkas Zoltán alpolgármester képviselte az önkormányzatot. Magyar József: Nem értek egyet azzal, ami itt most elhangzott, mivel akkor kell vádolni valakit, ha itt ül és a vádakra meg tud válaszolni. Én ebbe a munkacsoportba tovább nem kívánok részt venni, mivel az előző önkormányzat idején kialakított szelektív hulladékgyűjtés megszüntetésére törekszik, így várható a szerződés felmondása, és visszaáll az a gyűjtési rend, amikor IFA teherautók végzik a hulladékszállítást. Tisztázzuk, hogy a határozati javaslat második pontja melyik bizottságra vonatkozik, mivel kb. 2 hónappal ezelőtt alakult egy másik bizottság is a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságon belül, amelynek ezen feladatokat kellene végezni, ugyanakkor polgármester úr vezetésével alakult egy másik bizottság is, gondolom, hogy erről van szó. Ha ez így van, akkor én ebben nem kívánok részt venni. Kerekes képviselő megállapításait azért nem tudora teljes mértékben elfogadni, mivel előítéletei vannak a kft-vel szemben. Sajnálom, hogy nincs itt a két cég képviselője, hogy válaszoljanak a kérdésekre. Én tudom, hogy olyan gondjai vannak a hulladéklerakónak, mivel a környezetvédelmi törvényeket,- mely előírja, hogy hogyan lehet szemetet szállítani a városban, - nem követeljük meg, ezért olyan helyzet alakult ki, hogy az 51 %-ban tulajdonunkban lévő lerakóba azért nem szállítják a hulladékot az előírásoknak megfelelő gépjárművel, mert az olcsóbb. Hangsúlyozom, hogy ipari hulladékról van szó. Ha a környezetvédelmi törvényeket mindenki betartja, akkor ez a helyzet nem következhetett volna be. Éppen ezért a Hulladékgyűjtő Kft. 31 emberei kérték a segítségünket abban, hogy a város ipari üzemei vállalják, hogy ebbe a lerakóba beszállítják a hulladékot, mert a befolyó pénzt vissza lehetett volna forgatni. A tervezet 6. pontjában megfogalmazott feladatokban ha a bizottság az albizottságnak adja az ügyeket, és igénylik, szívesen dolgozom. Suhai Sándor: A hulladékszállítással kapcsolatos kérdést a bizottság vizsgálta, Magyar képviselőnek igaza van abban, hogy a környezetvédelmi előírások betartatását jogunk van ellenőrizni. Magyar képviselőnek válaszolom, hogy én nem vádoltam senkit. Az önkormányzat 51%-át én képviselem, ha át nem ruházom ezt a jogkört az alpolgármesterre, mivel az elmúlt 4 évben ez így történt. Jegyzőkönyvek alapján állítom amit mondtam, és nem vádolom a kedvezményezettet, mert az nem bún, ha valaki fizetésemelést kap és azt elfogadja. Akit vádolnék, annak nem kell itt ülnie, mert aláírása a jegyzőkönyvön szerepel, 6 volt az, aki ezt az előterjesztést tette a fizetésemelésre is, meg a félévre vonatkozó, fizetés 100%-át kitevő prémiumra. Ezt Farkas Zoltán, akkori alpolgármester írta alá. Ez nem vád, ez tény, megállapítás. Természetesen a Magyar képviselőnek joga van lemondani bizottsági tagságáról, de ez nem ugyanaz a bizottság, mivel a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság saját tagjaiból egy teamet megbízott ennek vizsgálatával. Mi viszont a közgyúlés határozata alapján alakultunk meg, a polgármesteren kívül Magyar, Czobor, Kerekes képviselők, a Gazdasági Osztály és a TEFO vezetője, valamint Ferencz József ügyvezető igazgató részvételével. Marton István: Megdöbbenve hallom, hogy más községekből is a kanizsai szeméttelepre szállítják a szemetet. Örömmel veszem tudomásul, hogy ezt kivizsgálják. Miért nem került be a közgyúlés munkatervébe a depónia kérdéskör vizsgálata, én június 30-i határidőt javasoltam. Tájékoztatásul elmondom, hogy vasárnap a szeméttelep begyulladt. Valószínűbb, hogy begyújtották. Nélkülözhetetlen, hogy a közgyúlés foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Nem érdemes firtatni, hogy hány %-ban vagyunk tulajdonosok, vannak technikai módszerek, mellyel az akaratunkat erre a kft-re rá tudjuk kényszeríteni. Suhai Sándor: Korábban őrizték ezt a telepet, úgy látszik, újra ezt az utat kell választani. Palotás Tibor: Számomra nem egyértelmű, mi történik a Depónia Kft-ben. Farkas Zoltán hihetetlen közreműködése megdöbbentő, remélem, most nem nevezi magát etikusnak utólag, mert aki ezt meg merte tenni a közgyúlés felhatalmazásával ugyan, de annak megkérdezése nélkül, arra más nem lehet mondani. Kérem, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság minél előbb vizsgálja meg, hogy a Depónia Kft-nél milyen változtatásokra lenne szükség a város érdekében. Sajnálom, hogy Magyar képviselő lemondott a bizottsági tagságáról, mert 6 valóban hitt abban, hogy Magyarországon és Nagykanizsán egy szelektív hulladékgyűjtéssel, környezetbarát, korszerű megoldást tudunk a városunkban véghez vinni. Nem hiszem, hogy az osztrák cégnek kell ebből meggazdagodni és azt sem, hogy nekünk, kanizsai állapolgároknak kell ezt megfizetni. 32 Úgy gondolom, Kerekes képviselő által elmondottak nagyrésze jogos, mert a téma jó ismerője. Kérem a polgármestert, hogy segítsen nekünk abban, hogy a depónia-ügy mielőbb felülvizsgálatra kerüljön és döntés szülessen. Suhai Sándor: A bizottság a hulladékszállítással kapcsolatos tevékenységet az alapszerződést vizsgálja. Az 51 % birtokában Önöket én személyesen képviselem, minden hivatalos felkérés, határozat nélkül kötelességem kivizsgáltatni ezt az ügyet, melyre fel fogom kérni a revíziós csoportot. Valószínű külön előterjesztésként kerül a közgyűlés elé a hulladékszállítás és a hulladéklerakás is. Czobor Zoltán: Át kell gondolnunk a depónia kérdését, hogy akarunk-e új hulladéklerakót építeni, vagy sem. Ez alapkérdés, ami nélkül én nem tudok állástfoglalni abban, hogy jó-e, ha más településről is idehozzák a hulladékot, ugyanis, ha nem akarunk építeni, akkor ezt azonnal le kell állítani, ha akarunk, akkor pedig tovább kell növelni a beszállítását. Ha ez felépül -mindenképpen vállalkozói alapon kell történnie, ezért jött létre a kft.,így nem az önkormányzat költségvetéséből kerülne kialakításra a depó. Ha nem kerül sor építésre, akkor teljesen más a helyzet, egyetértek azzal a megközelítéssel, ami itt elhangzott. Felvetődik a kérdés, ha építünk depót, akkor azt milyen formában működtessük. Hangsúlyoznám, hogy Kft-re és nem intézményre van szükség. Ha az a célunk, hogy mindent mi szabályozzunk, akkor kell létesíteni egy intézményt, vagy pedig a hivatal egy ágazataként, egy önálló elszámolási egységeként létrehozni. A Kft forma magában hordozza a vezető önállóságát, ha erre nincs szükség, mert nem vállalkozói alapon akarjuk működtetni, akkor a Kft-formát kell megszüntetni. Suhai Sándor: Nem intézményi formában kívánjuk működtetni a szemétlerakót, a Kft-vel egyetértünk, csak ezzel a Kft-vel így nem. Az elmúlt év októberében a testület olyan döntést hozott, amely több évre befolyásoló, pl. az ügyvezető-igazgató személyének a hosszabb időre történő kinevezése, a 75 %-os döntési kötelezettség. Ez utóbbi miatt merült fel ennek a kft-nek ilyen értelemben a felmondása. Ekkor fogalmazódott meg, hogy ebben a formában működésképtelen ez a kft., illetve az ügyvezető-igazgató - a kisebbségi tulajdonrész birtokában - nem képviseli a többség érdekeit. Ezt én a város számára rendkívül előnytelennek tartom. Tárgyaltam az ügyvezető-igazgatóval, kértem változtasson ezen, ami nem történt meg, így jutottam arra az elhatározásra, hogy egy vizsgálat után kezdeményezni fogom a szerződés felmondását, de ez még nem jelenti a kft. megszűnését. Czobor képviselőnek igaza van, ezt csak akkor szabad megtenni, ha van helyette más működési forma. Úgy érzem, azzal, hogy a községekből is a hulladékot a városi lerakóhelyre szállítják, még nehezebb lesz Nagykanizsán depóhelyet találni, mivel még tovább nő a városlakók ellállása. Kellemetlen, hogy erről így kellett tudomást szereznem, mint a többségi tulajdonos képviselője. Kivizsgáljuk az ügyet és erről tájékoztatjuk Önöket. Mindenképp 33 vállalkozási formában szeretnénk ezt megoldani, a vállalkozás 51 %-ban nem csak az előnyeivel, hanem terheivel is a miénk. Dr. Kerekes József: Az én véleményem mögött semmiféle indulat, vagy más ok nem húzódik meg, kizárólag a város érdekeit helyeztem előtérbe. Ellenben Magyar József bizottsági tagsági lemondásában indulatokat vélek felfedezni, ezért kérem, újból gondolja meg és maradjon a bizottságban. A határozati javaslat 4. pontjában a határidő megjelölését rövidnek tartom, annál is inkább, mivel az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságnak kell átdolgoznia. Feltételezem, hogy a törvény akkor még nem lép hatályba, ami lényegesen megváltoztatja az erre vonatkozó rendeletünket is, ezért a határidőt úgy kérem megállapítani, hogy a T 644 sz. alatt jelzett törvényjavaslat elbírálását követő 30-40 napon belül. Marton István: Meg kell ismételnem, hogy az ügynek ebben a stádiumában a szükséges lépések megtételét technikai részletkérdésnek tekintem. Kérem, ne vitatkozzunk erről tovább. Suhai Sándor: Módosító javaslatként hangzott el Kerekes képviselő részéről, hogy a határozati javaslat 4. pontjának határidejét úgy fogalmazzuk meg, hogy a T. 644 sz. törvényjavaslat elfogadását követő 30 napon belül. Aki ezzel a módosító javaslattal egyetért, szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadta a módosító javaslatot. Suhai Sándor: Aki elfogadja a tájékoztatót, és a módosított határozati javaslatot, kérem, szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 4 tartózkodással a tájékoztatót elfogadja, és a következő határozatot hozza: 56/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a szelektív hulladékgyűjtésbe bevonandó területként a közgyűlés 1995. évre Sánc városrészt jelöli ki, egyidejűleg a 23/1995. számú határozat b.) pontjában foglaltakat hatályon kívül helyezi. Határidő: 1995. december 31. b.) utasítja a szemétgyűjtés rendszerének felülvizsgálatával foglalkozó munkacsoportot, hogy a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft-vel együttműködve az a.) pont további évek 34 díjképzésére való hatását és az ipari kommunális jellegű hulladékok gyűjtésének, szállításának és lerakásának szerződés körébe vonásának lehetőségeit dolgozza ki és a későbbiekben ismertesse. Határidő: 1995. április 18. c.) utasítja a munkacsoportot, hogy a Saubermac-her-Ryno Hulladékgyűjtő Kft-vel együttműködve az Együttműködési és megbízási megállapodásban a kölcsönösen elfogadott, mellékletben tervezetként szereplő módosításokat vezesse át és azt terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1995. április 18. d.) utasítja a polgármestert, hogy a módosított Együttműködési és megbízási megállapodás alapján a 27/1993. (XI.8.) számú hulladékgazdálkodásról szóló rendelet szükséges korrekcióit terjessze a közgyűlés elé. Határidő: T. 644. számú törvényjavaslat elfogadását követő 30 napon belül Felelős: Suhai Sándor polgármester 13.) Javaslat a Nagykanizsa, Szepetneki utcában lévő lakótelkek elidegenítésének véleményezésére (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: Teleki László, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke eljuttatta a képviselőknek az 163/1994. sz. önkormányzati határozatot. Az előző testület - mikor még nem volt Cigány Kisebbségi Önkormányzat - az Etnikai és Nemzetiségi Bizottságnak adta meg a jogot, hogy Nagykanizsa, Szepetneki utcában lévő telkek eladását megelőzően - a testület által meghatározott feltételek mellett - a vételi igényeket véleményezze. Kérése, hogy az Etnikai és Nemzetiségi Bizottság helyett a Cigány Kisebbségi Önkormányzat kapja meg ezt a jogot. Kérésük nem jogszabályellenes. Suhai Sándor: Aki egyetért a javaslattal, kérem, szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 35 57/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzatot, hogy a Nagykanizsa, Szepetneki utcában kialakított építési telkek eladását megelőzően a bejelentett vételi igényeket véleményezze, és a szerződéskötésekre tegyen javaslatot. Ezzel egyidejűleg a 163/1994. számú határozat g.) pontját hatályon kívül helyezi. Felelős: Suhai Sándor polgármester 14.) Peti József nagykanizsai lakos lakásfenntartási támogatás ügye (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Zárt ülés A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készült. Suhai Sándor: Kihirdetem a zárt ülésen hozott döntést. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 58/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Peti József Nagykanizsa, Platán sor 5/A I. lh. IV/3. szám alatti lakos lakásfenntartási támogatás ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az első fokú határozatot változatlanul helyben hagyj a. (A határozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Suhai Sándor: A 750 éves évfordulóra emlékezve ünnepi ülést tartunk április 20-án, majd ezt követően 1995. április 25-én ülésezünk, ahol a napirendi pontok a következők lesznek: az 1994. évi költségvetési gazdálkodás (zárszámadás), az általános rendezési terv módosítása, a HSMK igazgatói pályázatának elbírálása, a gazdasági társaságokba delegált tagok és az alapítványok tisztségviselőinek visszahívása, a Zemplén Győző úti forgalmi központ földterületének elidegenítése, a Zala Megyei Gyógyszertári Központ vagyonátadása, a jegyzői állás betöltése, az alapellátás helyzetének áttekintése, a szociális hálózat átalakítása. 36 Krémer József: Sajnálatomat fejezem ki, hogy nem kerül napirendre a díszpolgárok és a pro urbe kitüntetések kérdése. A Liberális Alapítvány a címekre méltó jelölteket talált, és amiért ezt a többi alapítvány nem tette meg, levették a témát a napirendről. Suhai Sándor: Szeretném annyiban pontosítani, hogy megkaptuk a Liberális Alapítvány javaslatát, előírás szerint a bizottság elé terjesztettük, és az Ügyreni-, Jogi és Közrendi Bizottságnak az volt az állásfoglalása, hogy csak akkor foglalkozzunk érdemben a témával, ha egy széleskörű meghirdetés után másoknak is lehetőségük van a jelölésre. Marton István: Nem követhető a továbbiakban az a módszer, hogy 4-5 hetenként közgyűlést tartunk, hiszen olyan sok napiren kerül minden közgyűlés elé, amit nem tudunk megtárgyalni, legtöbb esetben folytatólagos közgyűlést tartunk. Úgy godnolom, hogy két hetenként kellene üléseznünk, majd ősztől áttérhetnénk a havonta tartott ülésre. Suhai Sándor: Meg fogjuk vizsgálni, hogy ezekből a napirendi pontokból melyeket lehetne elhagyni. Dr. Kerekes József: A kedden előterjesztett javaslatomat, mely városunk felszabadulásának 50. évfordulójával volt kapcsolatos, Önök elvetették. A Munkáspárt 1995. április l-jén megemlékezik erről az eseményről, és aki úgy gondolja, hogy ez egy fontos esemény a város életében, azt tisztelettel várjuk a temetőben. Zsoldos Ferenc: 1995. április 20-án ünnepi közgyűlést tartunk, ezt követően fogadás lesz, majd gálaesttel zárul a program. Április 21-én pénteken 11 órakor kezdődik az ünnepség az Erzsébet téren, ahol a Török-kút felavatására kerül sor, majd a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárának, Dr. Fodor Istvánnak a részvételével adjuk át a 17. gyalogezred zászlaját. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, ha lehetőségük van rá, a pénteki ünnepélyen is szíveskedjenek megjelenni. Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén 19.00 órakor az ülést bezárja. A következő közgyűlésre 1995. április 20-án 14.00 órakor lesz. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. |
