* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 6.77 MB | |
| 2026-01-23 14:03:08 | |
 | |||||||
Nyilvános  23 | 39 | 1994. november 7. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Határozatok száma: 239-tól 252-ig. Napirendi pontok: 1.) Javaslat a Piarista Iskola elhelyezése (Írásban) Előadó: Marton István az Okt. és Kult. Bizottság elnöke 2.) Javaslat a "Kanizsa Televízió" Közalapítvány létrehozásával összefüggő további feladatok ellátására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 3.) Előterjesztés a Kispiac melletti bevásárlóközpont létesítéséhez gazdasági társaság alakítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4.) Javaslat Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató és Kovács Zoltán gazdasági igazgató felelősségre vonására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 5.) Javaslat városunk neve első írásos említésének 750. évfordulója megünneplésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6.) Javaslat a szociális intézmények szervezeti módosításának elvi elfogadására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke 7.) Balassa Béla önálló képviselői indítványa vagyonnyilatkozattal kapcsolatosan (írásban) 8.) Javaslat Általános Rendezési Terv módosítására a Fortuna Étteremtől nyugatra eső területen (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 9.) Tájékoztató a hulladéklerakóval foglalkozó ad hoc bizottság munkájáról (írásban) Előadó: Stamler Lajos az ad hoc bizottság elnöke 10.) Javaslat élelmezési nyersanyagnorma emelésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 11.) Javaslat fejlesztési hitel felvételére (szóban) Előadó: Dr Kereskai István polgármester 12.) Egyebek (zárt ülés) Fellebbezések (írásban) a.) Vincze Mihályné lakásfenntartási támogatási ügye b.) Szerdahelyi Éva lakásfenntartási támogatási ügye c.) Nemes Mária lakásfenntartási támogatási ügye d.) Belső Istvánná munkanélküliek jövedelempótló támogatási ügye A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-13/1994. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE az 1994. november 7-i folytatólagos üléséről Határozatok száma: 239-tól 252-ig. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1994. november 7-én (hétfő) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye; a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Metzgerné Pi.lczer Éva, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Sabján Imre, Salamon László, Sneff Mária, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet, Dr. Spingár László, Karmazin József, Cserti Tibor, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezetők, Berezeli Emília főépítész, Dr. Nemesvári Márta, Gerencsér Tibor a Polgármesteri Hivatal munkatársa, Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató, Kovács Zoltán gazdasági igazgató, Uzsoki Lászlóné a Piarista Iskola igazgatója, Dr. Szőllősi Edit, Dr. Kovács Lóránt ügyvédek, Maros Sándor a Városi Televízió vezetője, Kovács Endre handels und bau Gesellschaft m.b.H. Graz képviselője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Dukát Éva a Kanizsa Újság munkatársa, Molnár László a Kanizsa és Vidéke Extra munkatársa, Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghívottakat. Megállapítom, hogy a folytatólagos ülés határozatképes, az ülést megnyitom. A folytatólagos közgyűlés eddig napirendre vett előterjesztésein kívül indokoltnak tartamán hogy az élelmezési nyersanyagnormák emelésére tett javaslatot is tárgyalja meg a testület. Kérték, hogy első napirendként tárgyaljuk a Piarista Iskola ügyét, másodikként pedig a Városi TV-vel kapcsolatos előterjesztést. Van-e további javaslat? Balassa Béla: Napirend előtt kérek szót az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítésével kapcsolatban. 2 Krémer József: Ugyanezen témában kérek 2 percet napirend előtt. Balogh Tibor: Az elmúlt közgyűlés napirendjei között szerepelt a kórházigazgató megbízása, ezzel kapcsolatban kérdezni szeretnék. Cserti Tibor: Hitelfelvételhez határozati javaslat elfogadását kérem külön napirendi pontként. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Balassa képviselő 2 percre szót kapjon, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy napirend előtt 2 percre Krémer képviselő szót kapjon, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Balogh Tiboi képviselő feltegye kérdését, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a Gazdasági Osztály vezetőjének napirendi pontra tett javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az élelmezési normák emelésével kapcsolatos napirendet tárgyaljuk, ,kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Piarista Iskola elhelyezésével kapcsolatos napirend elsőként kerüljön tárgyalásra, majd a Városi TV. ügye legyen a 2. napirend, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot el fogadja, 3 Dr. Kereskai István; A Kispiac napirendjéhez eljött a szervezet képviselője, kérte előbbrehozatalát, 3. napirendi pontként javasolom megtárgyalni. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 17 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a módosításokkal együtt a napirendekkel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhagúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1. 10. 11 Javaslat a Piarista Iskola elhelyezése (Írásban) Előadó: Marton István az Okt. és Kult. Bizottság elnöke Javaslat a "Kanizsa Televízió" Közalapítvány létrehozásával összefüggő további feladatok ellátására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Előterjesztés a Kispiac melletti bevásárlóközpont létesítéséhez gazdasági társaság alakítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Javaslat Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató és Kovács Zoltán gazdasági igazgató felelősségre vonására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Javaslat városunk neve első írásos említésének 750. évfordulója megünneplésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Javaslat a szociális intézmények szervezeti módosításának elvi elfogadására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke Balassa Béla önálló képviselői indítványa vagyonnyilatkozattal kapcsolatosan (írásban) Javaslat Általános Rendezési Terv módosítására a Fortuna Étteremtől nyugatra eső területen (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Tájékoztató a hulladéklerakóval foglalkozó ad hoc bizottság munkájáról (írásban) Előadó: Stamler Lajos az ad hoc bizottság elnöke Javaslat élelmezési nyersanyagnorma emelésére (írásban) Előadó: Dr, Kereskai István polgármester Javaslat fejlesztési hitel felvételére (szóban) Előadó: Dr Kereskai István polgármester 4 12.) Egyebek (zárt ülés) Fellebbezések (írásban) a.) Vincze Mihályné lakásfenntartási támogatási ügye b.) Szerdahelyi Éva lakásfenntartási támogatási ügye c.) Nemes Mária lakásfenntartási támogatási ügye d.) Belső Istvánná munkanélküliek jövedelempótló támogatási ügye Napirend előtt Balassa Béla: Az önkormányzat május 2-án fogadta el az önkormányzati házingatlanok elidegenítéséről szóló rendeletet, mely 70%-os fogalmiértéken történő elidegenítést tartalmaz. Egyik kezdeményezője, és végig támogatója voltam annak, hogy ezen házingatlanok 50%-os forgalmiértéken legyenek eladva, ezért a 70%-nak ellene voltam, de tudomásul vettem a többségi döntést. Azok, kik a kihirdetést követően komolyan vették az önkormányzat döntését, jóhiszemüleg szerződést kötöttek az Ingatlankezelési Intézménnyel abban a tudatban, hogy a megvétel kondíciói, az eladás feltételei a későbbiek során sem fognak változni. Ezen személyek becsapottnak érzik magukat. Október 31-én a közgyűlés 70-ről 50%-ra módosította a forgalmiértéken történő elidegenítést. Maga a döntés kedvező, de a hatálybalépése a határozatnak október 31. Erkölcsileg és morálisan a hatálybalépési időpont nem elfogadható számomra, ezért is megszavazásakor "nem"-mel szavaztam. A többmint ezer családtól, akik jóhiszeműen szerződést kötöttek a lebonyolító szervezettel és talán ki is fizették a vételár egy részét, vagy egészét a közgyűlés nevében bocsánatot kérek nyilvánosan. Szerződéseket utólag módosítani jogilag nem lehet, ezért azt kérem, hogy azok az állampolgárok, kik korábban vásárolták meg a lakásaikat, valamilyen kompenzációt kaphassanak. Kérem a Polgármesteri Hivataltól és a Közgyűléstől, hogy belátható, rövid időn''belül dolgozzák ki ennek módját, és kerüljön a közgyűlés elé. Dr.Kereskai István: Megvizsgáljuk ezt a kérdést, visszatérünk rá. Krémer József: Korábban is láttam, hogy ennek ez lesz a következménye, ezért nem támogattam a rendelet módosítását, mert igazságtalannak tartottam, hogy akik már jóhiszeműen megvették lakásukat, elfogadták az árat, amelyet a közgyűlés korábban megállapított, ezen emberek becsapottnak érzik magukat. Sok elkeseredett ember keresett meg, akiket 100-150 ezer forinttal károsított meg a rendeletmódosítás, melyet az önkormányzat múlt hétfőn hozott. Óket nem szabadott volna ilyen helyzetbe hozni, hisz jóhiszeműen, az akkori árakat elfogadva, azt méltányosnak tartva nem azt sérelmezik, hogy őket olya» helyzetbe hozta az 5 önkormányzat, hogy azok jártak jobban, akik kivártak és a mostani rendeletmódosítás után vásárolják meg lakásukat. Azok, kik még nem vásárolták meg lakásukat, gúnyolódva nézik óket. Én a szavazáskor kikapcsoltam a készülékemet, mert nem voltam hajlandó részt venni abban, hogy annyiszor hozzuk vissza a közgyűlés elé, ahányszor csak lehet, hátha megszavazásra kerül. Vegyük komolyan a munkát és tisztességesen, megfontoltan végezni a feladatot az önkormányzatban és akkor az elsó döntést el lehet fogadni. Két kérésem van, az egyik, hogy jogászokkal próbáljuk megvizsgáltatni, mit lehet tenni ebben a helyzetben. Van-e jogorvoslat azon családoknak, akik rosszul jártak a korai lakásvásárlással? A másik kérésem, hogy az a 15 képviselőtársam, aki megszavazta a rendeletmódosítást tartson lelkiismeretvizsgálatot a korábbi döntésével kapcsolatban. Balogh Tibor: Jelenleg ki a Nagykanizsai Megyei Jogú Város Kórházának igazgatója, mivel október 31-én lejárt a megbizatása, igaz, hogy a közgyűlés hozott egy határozatot, amiről az újságból értesült a megbizott igazgató, de hivatalos értesítése erről a mai napig nincs. Ha felelősségre kellene vonni • a jelenlegi kórházigazgatót, akkor nincs, kit felelősségre vonni, mert nem kapta meg megbízatását . Ez miért nem történt meg, ki ezért a felelős? Dr. Kereskai István: A közgyűlés az elmúlt ülésén a 236/1994. számú határozatával pályázatot írt ki az orvos-igazgatói álláshelyre, azzal egyidejűleg a pályázat elbírálásáig a jelenlegi orvos-igazgatót bízta meg a Városi Kórház igazgatói teendőinek ellátásával. A testület döntéséről az igazgatót írásban még nem értesítettük, amiért elnézést kérek, ezt pótolni fogjuk. 1.) Javaslat a Piarista Iskola elhelyezése (írásban) Előadó: Marton István az Okt. és Kult. Bizottság elnöke Marton István: Kiegészítésként elmondom, hogy a hivatkozott 75/1994. sz. közgyűlési határozat szerint már szeptember .30-ig kellett volna a közgyűlésnek döntenie. Ebben az ügyben nem a közgyűlés mulasztott, hanem az Oktatási és Kulturális Bizottság, mivel nem jutott idejében ehhez a feladathoz, pedig volt olyan hét, hogy kétszer is ülésezett. Dr. Henczi Edit: Az előterjesztéssel formai okból szeretnék foglalkozni. A bizottság elnöke velünk nem egyeztetett az előterjesztés elkészítése előtt, ezért javaslatom a következő. A részletes magyarázat, hogy ki, hova, hogyan költözik, a határozati javaslatba kell, hogy bekerüljön, ugyanis a későbbiekben a határozat lesz az, amit kezelünk, ami majd végrehajtásra kell, hogy kerüljön. Ha a testület az anyagot elfogadja, akkor javasolom úgy kiegészíteni, hogy tartalmába az előterjesztés bevezető része kerüljön be a határozatba. 6 Dr. Kereskai István: Kérem, hogy aki a jegyzőnő által elmondott módosítással el tudja fogadni az előterjesztést, az szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: A Piarista Iskola képviselői elfogadják-e a javaslatunkat? Uzsoki Lászlóné: Igen, elfogadjuk. Cserti Tibor: Vagyonjogi, üzemviteli szempontból ez a határozat végrehajthatatlan. A jegyzőnő formai oldalról vezette elő, hogy hogyan kívánják végrehajtani. Meggyőződésem, a képviselők ma sincsenek tisztában azzal, hogy hogyan, miről döntöttek. Szeretném minden ezzel kapcsolatos konzekvenciától, félreértéstől önöket mentesíteni> Marton urat kérem, mondja el, mit jelent az, hogy az egyeztetésen rögzítettek szerint, mert velem nem egyeztettek, jegyzőnővel sem és az oktaiési vonallal sem Dr. Kereskai István: Elfogadta a testület ezt e határozatot. Azt , hogy ezt hogyan lehet megvalósítani és kinek mi lesz benn a felelőssége arra egyeztetést fogok Összehívni, mert előttem sem világos minden részlete. Úgy fogjuk megfogalmazni ezt a határozatot, hogy ezek a technikai részek benn legyenek, a vagyonjogi kérdéseket pedig meg fogjuk oldani. Azé az intézményé lesz a felelősség, aki ezt üzemeltetni fogja. Krémer József: Nem vagyonjogilag lesz ez az épület átadva, hanem használatba lesz adva. Ha a határozati javaslat nem tartalmazza, akkor ezt bele kell venni, tehát az épületnek azokat a helyiségeit, amelyekről itt szó van, a Piarista Iskola használatba kapja és pillanatnyilag nem vagyonjogi átadásról van szó. Amennyiben ez félreértésre ad okot, akkor erről még egyszer szavazzunk. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Krémer képviselő által felvetettekkel, hogy itt most csak használatról van szó, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 239/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogű Város Közgyűlése a Piarista Iskola céljára az 1995/96-1996/97. tanévekre a Zs.igmondy-Winkler Műszaki Középiskola "C" épületét használatba adja a Piarista Rendnek. 7 Az 1995/96-os tanévben az épület földszintjén a Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola a négy tanteremtől a három északi tantermet kiegészítő helyiségekkel együtt, továbbra is használja az egyeztetésen rögzítettek szerint. A további, az oktatás zavartalanságához szükséges négy tantermet pedig a Hunyadi Általános Iskola biztosítja a Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskolának. Határidő: 1995. augusztus 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 2.) Javaslat a "Kanizsa Televízió" Közalapítvány létrehozásával összefüggő további feladatok ellátására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr......Kereskai István: Több előterjesztés Készült e tárgyba Egy közalapítvány létrehozásával kapcsolatos, egy kiegészítő anyag és van egy olyan határozati javaslat, mely kft. formában működtetné a Városi Televíziót. Czobor Zoltán; A Gazdasági Bizottság nevében szeretném az elénk került anyagot ismertetni, mely egyben a bizottság támogatását is élvezte. Az anyag két nagy részből áll. Az egyik, az eredeti javaslatként került képviselőtársaim kezébe." Javaslat a "Kanizsa Televízió" közalapítvány létrehozásával összefüggő további feladatok ellátására." Ez a folytatása annak az Alapító Okiratnak, amit múltkor elfogadtunk, annak végrehajtásához szükség van a határozati javaslatban megfogalmazott 8. pont elfogadására. Az alapítvány létrehozásához szükséges a kuratóriumi tagok megválasztása. A kuratóriumi tagokra az Oktatási és Kulturális, valamint a Gazdasági Bizottságban történt egyeztetés után kialakult a javaslat, melyet a melléklet tartalmaz. A televízió munkatársai szeretnék, ha egy kft. jönne létre, amely működtetné azt a vagyont, amit a közalapítvány számára biztosítunk. Ennek részletes indoklása a múlt közgyűlés előtt kiosztott anyagban szerepel. Ha elfogadjuk javaslatukat, hogy a megalakult közalapítvány kiadja a tulajdonába kerülő vagyont a dolgozókból alakult kft-nek működtetésre, akkor módosítani kell az alapító okiratot. Ugyanis a jelenleg elfogadott alapító okirat szerint csak egy stúdió kezelheti ezt a vagyont, amelynek vezetője a stúdióvezető és őt nevezi ki a kuratórium az Érdekegyeztető Tanács egyetértésével. Ha azt szeretnénk, hogy a későbbiekben ne csak stúdióval, hanem szerződéses üzemeltetéssel is lehessen működtetni az alapítvány vagyonát, ebben az esetben ezt az alapító okiratot kell elfogadnunk, ami módosítása a múltkorinak annyiban, hogy lehetővé teszi a stúdió mellett azt is, hogy más gazdasági egység számára szerződéses jogviszonnyal kiadhassa a vagyon üzemeltetését. Erről 8 szól ez a végleges javaslat. Kérem döntsük el, hogy az előző alapító okiratot megváltoztatva, lehetővé tegyük-e, hogy kiadhassa a kuratórium üzemeltetésre ezt a vagyont, én ezt javasolnám, mert mindenképp célszerű, hogy bekerüljön az alapító okiratba. Másfelől pedig el kell dönteni, hogy a dolgozókból és egy másik kft. beszálló önrészével alakuló kft. számára kiadjuk-e ezt az üzemeltetést és erről szól az a határozati javaslat, mely most lett kiosztva, és 1995. január l-jétől 5 éves időtartamra üzemeltetné a Városi Televíziót, szerződéses jogviszonyban. Ami engem meglepett az az, hogy a határozati javaslatban magasabb összegek szerepelnek, mint ami az előző tárgyalások során felmerült támogatási igényként. Kérem az osztályvezetőt, hogy erről tájékoztasson bennünket, mert a határozati javaslatban az a támogatási igény van feltüntetve, amelyet az alapítvány biztosítana a kft. részére, gondolom, hogy ettől nagyobb a támogatási igénye a kuratóriumnak, ezt egyrészt nem látjuk, a másik pedig, hogy miért növekedett meg az 1995. évi 10 millió közel 13 millió forintra. Dr. Henczi Edit: A határozati javaslat 1, pontj-át szükséges módosítani, mivel az intézményvezető kinevezése 1990. december l-jétől 1993 november 30-ig tartott, így kinevezése megszűnt, tehát csak megbízott vezetője van az intézménynek. "A közgyűlés a Városi Televíziót 1994. december 31-i időponttal megszünteti. h megbízott vezető megbízatását ezen időponttal visszavonja. Egyúttal megállapodik Maros Sándor megbízott vezetővel abban, hogy 1995. január 1. napjától az önkormányzat által létrehozott Kanizsa Televízió Közalapítványhoz külön megállapodás alapján áthelyezi." Czobor képviselő által elmondottakhoz annyit, hogy nem az elfogadott alapító okiratról, hanem alapító okirat tervezetről van szó, hisz a testület erről még nem döntött. Palotás Tibor: Számtalanszor kértük már a hivatal vezetését és polgármestert is, hogy legalább a fontos ügyekben időben kaphassunk tájékoztatást. Czobor képviselő ismertette mindazt, melyet négy perccel az ülés megkezdése előtt kaptunk kézhez. Miért gondolja a közgyűlés, hogy ezt a rendkívül fontos ügyet ennek a közgyűlésnek kell megtárgyalnia? A múlt héten előterjesztett kft. gondolatát bekombináljuk ebbe az ügybe, felfoghatatlan számomra, hogy hogyan merünk mi dönteni a leköszönésünk előtti napokban, további 5 év sorsáról, ami a Városi Televíziót illeti. Súlyos tízmilliókról van szó, amit a TV működtetéséhez most akarunk elfogadni, teljesen fölöslegesen, megalapozatlanul, előkészíttetlenül. A múltkor még csak arról volt sző, hogy egy közalapítványt kell létrehozni, mely működteti a Városi Televíziót. Megkérdezem, létrejött-e a közalapítvány, mert a kuratórium tagságáról most fogunk dönteni. Mi a haszna a városnak .ebből az átalakulásból, átalakításból? Jegyzőnőtől kérdezem, hogy Hedericsné Dónai Nórát érintő módosítást hogyan kell értelmezni. Munkaviszonyban áll jelenleg is, milyen sorsot szánnak számára, mert az ő neve a későbbiekben sehol nem szerepel. 9 Dr. Henczi Edit: A 48/1990 sz. közgyűlési határozat szól arról, hogy Dónai Nórát 1990. december l-jét6l 1993. november 30-ig megbízza az intézmény vezetésével. Miután ennek a megbizatásnak a meghosszabbítására nem került sor, a vezetői megbizatása megszűnt, de a munkaviszonya nem. Arra vonatkozóan, hogy neki a leendő kft-ben milyen szerepet szánnak, nem tudok válaszolni. Nem a Polgármesteri Hivatalnak, hanem a közgyűlésnek kell állást foglalnia abban., hogy ez ügyben megoldást keres-e és dönt-e véglegesen. Papp Ferenc: Meglepődtem a csaknem 13 millió forinton. Tudomásom szerint egy korábbi közgyűlésen döntés született az adóval kapcsolatos kötelezettségvállalásról. A Gazdasági Osztály vezetőjétől kérdezem, hogy a mostani 13 millió forint, a jövőre esedékes törlesztés (4 millió forint), valamint a kuratórium működtetésével járó kiadás 1995-ben az új önkormányzatnak összességében mit jelent, lát-e lehetőséget, hogy ezt a jövő évi kiadást a következő önkormányzat nyugodt leliismerettel jóváhagyja. Farkas.....Zoltán: Az átalakítás célja úgy fogalmazható meg, hogy ebben látja néhány képviselő biztosítva egy független tájékoztatás megvalósítását a városban. A Magyar Televízió .¡.s közal apítványként működik, csak ott részvénytársaságok alakulnak, és nem kft-k az üzemeltetésre. Az új határozati javaslat tartalmazza, hogy: "... Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése, Kanizsa Televízió közalapítvány alapítója a beterjesztett Kanizsa Televízió Kft. Alapító Okirata alapján megbízza a fent nevezett kft.-t, ...". Végén pedig a határidő 1995. január 1. Felelős a Kanizsa Televízió Közalapítványa Kuratórium elnöke. Ez az, ami nem működik a valóságban. Ha a város alapítója egy alapítványnak, utána nem határozhat meg feladatot az alapítvány kuratóriuma elnökének. Az alapítvány céljai között fel kell sorolni mindazokat, melyek meghatározzák a kuratórium működését és determinálják a döntéseit, de ez csak az Alapító Okiratban megfogalmazott cél lehet. Közvetlenül az önkormányzat nem szólhat bele, nem mondhatja meg az alapítványnak, hogy melyik kft-vel köt szerződést stb. A határozati javaslatot módosítani kell. Papp Ferenc képviselőnek válaszolom, az anyagban fel vannak sorolva a támogatások. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy''az új közgyűlés megszavazza az általunk most nagyon kívánatosnak tarott 12.336.000 forintot. Az alapító megfogalmazza a célt, odarendeli a működéshez szükséges vagyont, utána közalapítványt hoz létre, mely működteti a televíziót. Egyáltalán nem biztos, hogy azzal a kft-vel kell szerződést kötni a TV működtetésére, amely ott a dolgozókból alakul. Az eddigi gyakorlatunknak megfelelően azt gondolom, hogy mindenképp előnyben kell részesíteni azokat az embereket, akik az önkormányzat alkalmazásában állva vállalkozásba kezdenek és kísérletet tesznek arra, hogy valamilyen önkormányzati vagyont vállalkozási formában működtessenek tovább, mint ahogy volt ez a RYNO Kft. vonatkozásában is. Ettől függetlenül véleményem, hogy a közalapítvány kuratóriuma megpályáztathatja a TV működését, hiszen többtizmilliós vagyon 10 működtetéséről van szó és ha 600.000 forintos telket pályázaton lehet elnyerni, megvásárolni, akkor ilyen nagyságrendű vagyon működtetéséhez mégis ez indokolt lenne azzal a kitétellel, - és ezt csak ajánlani lehet a kuratórium figyelmébe - hogy előnybe részesítse a helyi dolgozókból alakult kft-t, ennek mértékét is meg lehet határozni, de ez nem az önkormányzat, hanem az alapítvány kuratóriumának feladata. Cserti Tibor: Nem a hivatal erőlteti ezt az átalakítást, hisz a hivatal intézményi formában ma ezt a feladatot elláttatja. A szakmai előkészítés során felvetődött, hogy ez a feladat több szempontból is továbbfejlesztésre szorul. Úgy tudom, hogy a közalapítvány formába történő átszervezés Dr. Kovács Lóránd közvetlen megbízása alapján, Czotterné szerint a pártok között ezzel kapcsolatban konszenzus alakult ki. Az átalakítással kapcsolatban vannak olyan közbeeső szakmai fázisok, amit az alapítónak joga és kötelessége rendezni, ezzel kapcsolatban készült egy határozati javaslat, melyet a polgármester terjesztett elő, mely munkajogi és vagyonjogi oldalról kezeli a közbeeső feladatokat. Előttem van az a dokumentum/ miszerint a kft, akinek tagjai alkalmazotti viszonyban dolgoznak az intézménynél, vállalkoznak mint tulajdonos, külső tőkebefektető mellett a Televíziónak a működtetésére Ezeken az egyeztetéseken nem vettem részt, ezért a támogatási összegekkel kapcsolatban sem tudok nyilatkozni, de az egyik anyag tartalmazza, ez alapján elmondható, hogy a 12.336.000 forint mindkét esetben a kft támogatásösszeg igénye 1995-re. Fölvetőthet a kérdés, hogy milyen viszonya van a közalapítványnak és a kft-nek egymáshoz? A Gazdasági Bizottság ülésén részt vettem két alkalommal is, mikor a két érdeket a szakma megpróbálta a jognak megfelelően szinkronba hozni. Papp Ferenc képviselő kérdezte, hogy milyen költségtényezők vannak. Erről a polgármester már az egy korább" alkalommal tájékoztatást adott, mely szerint 1991-ben a TV a város számára 3 millió forint, 1992-93-ban 3,2 millió forint és 1994-ben, a Kábel TV reklámtevékenységének beszűkülésével 6,1 millió forint. Ehhez képest 3 költségtényező jelentkezik az átszervezés után. Továbbra is fennáll az a kötelezettség a város számára, amit az adófejlesztéshez önök megszavaztak, ennek nagyságrendje, tavalyi árszínvonalon 16 millió forint, ez a forintleértékelés függvényében évenként mintegy 4,5 millió forintot tesz ki ennek lejártáig, tehát további 4 évig. Ennek a sorsáról dönteni kell. Egyeztetéskor az derült ki, hogy a kft. 12,3 millió forint támogatás mellett vállalkozik a szerződéses üzemeltetésre 1995-ben és egyúttal garantálja, hogy a csökkentett támogatás mellett a TV-t 5 éven keresztül üzemelteti. Harmadik költségtényező, ami a közalapítvány megalapításával és működtetésével függ össze. Tehát ez attól függ, hogy a kuratórium, számvevőszék és érdekegyeztető tanács milyen költségtényezőkkel kalkulál. Mivel én is érintve vagyok a dologban, ezért nem teszek számszerű javaslatot. Mindezek alapján, a három költségtényező együttesen eléri a 20 millió forintot 1995-ben. Három témát kell mérlegelni. Önök döntöttek egy TV-fejlesztéssel kapcsolatban, szakmai oldalról. Ez a kistérségi régiót vette közszolgálati jelleggel alapul, ennek hosszabbtávú fenntartása nem indokolt, mert egyre növekvő 11 önkormányzati támogatás függvénye. Mindenképp a közszolgálati jelleg mellett a kereskedelmi jelleg kialakítása, nagytérségi, regionális kiterjesztése a cél. Annak érdekében, hogy egyre csökkenő önkormányzati támogatás mellett legyen fenntartható a TV ezzel kapcsolatban az alpolgármester kifejtette véleményét. A kft-vel kapcsolatban mindenképp rendezni kell a munkáltatói jogviszony kérdését, mert a korábbi előterjesztés a közalapítványt jelölte meg a dolgozók szempontjából, mint jogutód, az áthelyezés feltétele mellett, következő munkahelynek. Munka és vagyonjogi egyeztetés, melyre jegyzőnő is utalt, a mai napon átvezethető.A közalapítvánnyal kapcsolatos végleges alapító okirat-tervezet rendelkezésükre áll, az alapítók letettek egy szándékot, három oldalú konszenzus van. Czobor Zoltán: A hivatal nem erőltette ezt az átalakítást, inkább gátolta, megtett mindent, hogy ne valósulhasson meg. A Gazdasági Bizottság foglalkozott a kft. kérdésével abból a meggondolásból, hogy az alapítványnak nyújtott támogatási összeget ezzel tudjuk csökkenteni. A működtetésre megoldás született. Javasolom, hogy az 1995. évi 12 millió forinttal szemben 10 millió forinttal indítsunk, mint ahogy ez eredetileg vo.lt és '' az arányok változatlanul hagyásával és utána majd eldönti, hogy ilyen támogatás mellett akarnak-e kft-t. alakítani A TV működtetése ne», függ .attói, hogy közalapi!vény, vagy a jelenlegi formában működik-e tovább, mert ha változatlan marad, akkor is kell támogatni. A támogatást azérL évekre előre határozzuk meg, mert a függetlenségét mi hiába felügyeljük, ha gazdaságilag a támogatás évenkénti megvonásával függőségi voszonyba lehet tartani. Ezért javasoljuk, hogy előre határozzuk meg az évenkénti támogatási összegeket. Ha a következő testület úgy dönt, hogy Nagykanizsán nincs szükség Városi TV-re, akkor megszünteti a közalapítványt, felszámolja a TV-t. Ha akarunk televíziót az elkövetkezendő években, akkor azt tudomásul kell vennünk, hogy támogatni is kell. Alpolgármesterrel több vonatkozásban is egyetértek, igaz, hogy mi nem hozhatunk olyan határozatot, hogy utasítjuk a kuratóriumot. A határozati javaslatot kérem úgy módosítani, hogy "javasoljuk" a kuratórium számára a szóbanforgó szerződés megkötését, de semmiképp nem utasítjuk. Hagyjuk, hogy a TV saját dolgozóiból alakítson kft-t, de annak lehetőségét is hagyjuk meg, hogy felügyelet, ellenőrzés és verseny alakuljon ki, ezért az 5 évet én 3 évben tudnám elfogadni. Adjunk 3 éves lehetőséget arra, hogy mind támogatáscsökkenés, mint minőség bizonyításával próbáljanak meg saját lábukra állni és a 3 évet követő versenyeztetés, ami már piaci viszonyok közé helyezi őket, korrekt eljárás lenne. Ezzel a két módosítással a határozati javaslatot támogatom. Papp Ferenc: Ha 3 különböző területről az anyagban tervezett összegeket összeadjuk, akkor 18 millió forint körüli összeg realizálódik. Számomra az 1. és a 3. tétel a fontos, hisz a 2. kiadási rész egy korábbi kötelezettségvállalás, míg le nem jár a részlet, azt addig az önkormányzatnak fizetni kell. Czoboi képviselő által javasolt 10 millió forint elfogadható. A Gazdasági Osztály vezetőjének elmondásából az tűnik ki, hogy a kuratórium és alapítvány működtetésére 2-2,5 millió forintot 12 szán. Ez számomra elfogadhatatlan. Kérem a megválasztásra kerülő kuratóriumi tagokat, tanúsítsanak kellő önmérsékletet, hisz elképzelhetetlennek tartom, hogy míg tavaly, tavaly előtt kb. ennyi pénzbe került a stúdiónak az önkormányzati támogatása, most magának a közalapítványnak, kuratóriumnak ugyanilyen összegbe kerüljön a működtetése. Én néhány szászezer forintos összeget tudnék elképzelni most, amikor a város oktatási és kulturális életére is a költségvetésből nagyon kevés összeget tud a testület biztosítani. Farkas Zoltán: Alapítvány megszüntetésére vonatkozó 3-as pontra hívom fel a figyelmet. "...A bíróság a közalapítványt az alapítók kérelmére megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt, vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetve más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható." Ha 1995-ös költségvetés tárgyalásakor a testület kimondja, hogy ez a szervezeti keret nem elég hatékony, sokkal jobban lehetne intézményi formában tovább működtetni. Nem arról van itt szó, hogy mikor a támogatást az alapítványnak adják, hogy lesz televízió, vagy nem lesz. Arról van szó, hogy lesz televízió, csak nem ebben a formába!'', mert 1995-ben nem az alapítvány fogja megkapni a támogatást, ebben s* esetben a bíróság meg fogja ''ö/.íir.1 efcm ••» • kö/alí''.j. f: yó,-,yt én az illetékes önkc "mányza- azt wondbdt. ja, hogy sokRa.l hafcék- Ayabbnák tartom az intézményi formát, visszaál a jelenlegi rendszer, és kérdezem én, bele lehet -e direkt módon szólni, hogy mit csinál a televízió. Ha nincs elég pénz egy alapítvány indításához, akkor ezzel nem kell foglalkozni. Az önkormányzat nem tudja megakadályozni, hogy ez az intézmény átalalkul kft-vé vagy sem. Az intézmény jelenlegi vezetésének elképzeléseit tartalmazza a javasolt támogatási összeg meghatározása, mely 1999-ig 10 millió forintos nagyságrendű. Miért ne fordulhatna elő, hogy valaki olyan pályázatot nyújt be, aki azt mondja, hogy nekem az első évben elég 8 millió, a másodikban 4 millió, a harmadikban pedig már nem is kér semmit sem. Ebben az esetben ez a pályázat a nyerő, és meg kell gondolni, hogy az önkormányzat mit csinál, megszünteti-e az intézményt és felvállalja a dolgozók végkielégítését. Számolás kérdése, hogy melyik megoldás a kedvező. így alapító okiratba foglalni az évi támogatásokat szerintem eleve többletigény. Ez a pénz meg van igérve. Az alapító okiratban egy összegnek kellene szerepelnie, amivel megalapítja az önkormányzat az alapítyányt, és arról kellene beszélni mi legyen az a vagyon amivel működni tud továbbiakban, akár az épület egésze. Jesch Aladár: Egyetértek azzal, hogy a kft. megalakulásához nem kell a közgyűlés jóváhagyása. Azután hogy az alapítvány kivel köt szerződést, azt is kiadtuk a kezünkből, mert az alapítványra rábíztuk a pénzt és az alapítvány feladatai között szerepel, hogy ezt működtesse. Az alapító okiratban van egy bizonytalan pont, mégpedig az első oldal végén: "erre tekintettel a közalapítvány céljaira rendelt vagyont,.." - ezt valahol részletezni kellene, Azt a módszert kell követni, amit a korábbi kft-knél csináltunk, hogy azt a vagyont amit eddig egy intézmény működtetetett azt bérletbe adjuk ki a kft-nek. Az szerződés kérdése és semmi köze az alapító okirathoz. Fennáll annak a lehetősége is, hogy 13 pályáztassunk, pályázhat az intézmény és a megalakuló kft is. A kft-nek a saját tőkéjén kívül bérelnie kell azokat a gépeket, eszközöket, ami a működéséhez szükséges. Palotás Tibor: Gazdasági, ésszerűségi és városérdekű szempontok miatt az előterjesztést nem tudom elfogadni. Egyetértek Farkas Zoltán alpolgármester felszólalásával, bár nem fejtette ki mit ért az alatt,, hogy megfelelő vagyonnal kell ellátni a közalapítványt. Az elkövetkező évekre bármilyen összegű támogatást most megszavazni felelőtlenségnek tartom. A kft. megalakítása a tv működtetésére nem hasonlítható a korábbi kft-k megalakulásához, mert pl. a RYNO Kft. viszonylag tisztességes bérleti díjért használja az önkormányzati tulajdont. Ez a kft. mégcsak bérleti díjat sem fizet a több mint 10 millió forint értékű önkormányzati vagyon használatáért. Ez a Kft a részére juttatott milliókat el fogja költeni és senki sem tud beleszólni, hogy mire költötte. Kérdésemre, hogy mi a haszna a városnak ebből az előterjesztésből, azt válaszolták egyetlen célja van, a független tájékoztatás. A független tájékoztatás eddig is megvolt, feltehetően ha ez a stáb működteti a vagyont ojr; alakltja a kft-t ugyanúgy meglesz. Mitől lesz független a városi televízió Czoboj képviselő ügy pióbá . r.a magyaré?m ati '' j. lesz független,, hogy előre meghatározzuk azt az összeget barit Kap, és akkor párttól független les? és tud dolgozni . Én szerintem pedig ha előre megkapja az összeget és ''tudja, hogy évekre előre tudja, hogy mit fog elkölteni. Kérem, hogy az egész témát vegyük ie a napirendről. Koczfán Ferenc: Én a 20 millió forintos összeggel nem tudok egyetérteni. Véleményem szerint először a pénzügyi dolgokat kell rendezni és utána térjünk vissza a téma tárgyalására. Czobor Zoltán: A vagyonnal kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet az alapító okirat 5. oldalán egy mondatra: "induláskor a közalapítvány céljára rendelt vagyon forint, készpénz, továbbá az 1. sz. mellékletben felsorolt ingó-ságok. Az alapító okirat melléklete tartalmazza azt a vagyont, amit jelenleg is működtet, viszont az előterjesztéshez a melléklet nem került csatolásra. Arra utaltunk az alapító okiratban, hogy azt a helyiséget, amelyikben jelenleg a televízió működik, nem tudjuk átadni tulajdonjogilag, mert nincs meg az épület műszaki megosztása, társasházasítás. Amennyiben ez megtörténik a közgyűlés köteles átadni az alapítvány tulajdonába ezt is. Hangsúlyozom tehát, hogy a vagyon a mellékletben szerepel, nem vagyon nélkül indulna el az alapítvány. Akkor lesz független a televízió, ha gazdaságilag a lehetőségekhez képest megpróbáljuk függetlenné tenni, és minimalizáljuk a közgyűlés ráhatását, erre szolgál az érdekegyeztető tanács, amely feláll ezen alapító okirat szellemében. Farkas Zoltán; Az önkormányzat megtehetné, hogy átadná az alapítványnak használatra azt az épületet, amelyben jelenleg a televízió működik, és akkor az ottani béiLók bérleti díja az alapítványhoz folyna be, ebben az esetben nem kell az önkormányzatnak a költségvetést megerőltető eszközhöz nyúlni és 14 mégis van valami biztosíték arra, hogy az alapítvány hosszabb távon életképes. A másik: az összegek, amelyek az előterjesztésben le vannak írva, az egy változat. Természetesen ezt másféleképpen is ki lehet dolgozni. Semmiképpen sem lenne cél számomra, hogy a kuratóriumnak meghatározzam, hogy évente milyen összeggel kell hogy támogassa az üzemeltető kft-t. Szerződéskötés kérdése és az alapítvány feladata lenne. Szerintem az elv helyes, és azt gondolom, ha az önkormányzat ebben az évben 10 millió forint pénzbeni vagyonnal és az előbb említett épülettel elindítaná az alapítványt, ebből ügyes versenyeztetéssel, jó szerződéskötéssel legalább 2 évig biztosítva lenne a működés. Jó lett volna, ha a vagyoni részt tartalmazó melléklet is csatolásra került volna az előterjesztéshez. Dr. Kereskai István: Abban az épületben, ahol a Városi Televízió működik, több más szervezet is van és az udvarban lakás is. Arról lehetne szó, hogy a mi tulajdonunkban lévő épületrészeket adnánk ingyenes használatába az alapítványnak. Palotás Tibor: Most látszik, hogy mennyire előkészítetlen ez az anyag, milyen sok mindennel kellene még foglalkoznia. Farkas Zol tán .«.lp-. i.yá'' ;f!HS+ ei i • tegérősi t et.t ''abban. hogy ma -ne tárgyallak e '' té«-át bar-em a vetke ''í- «.é»*-?« , Ké; «-¿.v-ufc/u:.* '' 7 í <V. Marton István: Én''az előterjesztést a Farkas.Zoltán és a Czoboi Zoltán képviselők kiegészítésével jónak tartom. Nem tartom tökéletesnek az anyagot, de tudomásul kell venni, hogy minden hibájával együtt lezár egy másfél éves munkaszakaszt. Fontosnak tartom, hogy ne kényszerítsük a következő testületet, hogy mindjárt ezzel és hasonló kérdésekkel kelljen foglalkoznia. Véleményem az, ha nagyon nem tetszik az utódtestületnek a döntésünk, lesz lehetősége, hogy módosítson rajta. Javasolom zárjuk le a vitát, szavazzunk. Dr. Kereskai István: Palotás Tibor képviselő javasolta, hogy a témát vegyük le a napirendről és a következő testületi ülésen tárgyaljuk űjra. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 4 szavazattal, 19 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Henczi Edit: Intézménymegszüntetésről, illetve önkormányzati vagyonnal történő rendelkezésről van szó, tehát minősített többség kell, azaz 15 igen szavazat. A kuratórium tagjainak megválasztásához a jelenlévők 2/3-ának szavazata szükséges, tehát 17 szavazat. Bejegyzésre mindaddig alkalmatlan az okirat, ameddig a vagyont hozzá nem rendeli a közgyűlés. Jesch Aladár: Az alapítvány céljára szolgáló vagyont valamiképpen meg kell. jelölni, javaslom, hogy írjuk bele az okiratba, hogy a mellékletben felsorolt vagyontárgyak a televízió működtetésére szolgálnak. 15 Farkas Zoltán: Az alapítvány alapító okiratának szövegével is kell foglalkozni, mindjárt az elején az alapítvány céljának meghatározása: "közszolgálati tv műsor készítése és sugárzása". Nem hiszem, hogy a kuratórium tagjai műsort fognak készíteni, hanem készíttetni. Arról van szó, hogy az alapítvány minden tevékenysége arra irányul, hogy működtesse és felügyelje, irányítsa ezt az egész dolgot. Dr. Kereskai István: Marton képviselő azt javasolta, hogy zárjuk le a vitát és szavazzunk az előterjesztésről. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 22 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: A módosító javaslatokat az elhangzás sorrendjében teszem fel szavazásra. Czobor képviselő kérte, hogy a kuratóriumra vonatkozó határozatot úgy fogalmazzuk meg, hogy 3 éves időtartamra szóljon és nem "előírja", hanem "javasolja". 1995-ben 10 millió forintról induljon, a továbbiakban arányosan csökkentve, Czobor Zoltán: A támogatás összegét úgy kell meghatározni, hogy mekkora az az összeg amire szüksége van és akkor nem kérünk bérleti díjat. De akkor mondjuk is ki, hogy a támogatás mellett bérleti díjat nem állapítunk meg. Cserti Tibor: A határozati javaslat első része azt mondja, hogy a televízió munkáltatói jogköre az intézményvezetővel szemben áll fenn, akkor az intézményvezető a közalapítványhoz kerül áthelyezésre. A másik oldalon úgy fogalmaz: alábbi intézkedések megtétele szükséges. A törzskönyvi nyilvántartás nem változik. Bankszámla megszüntetés, jogutódlás, Polgármesteri Hivatal, nem változik. 4-es: APEH adószám - nem változik. Ingó és ingatlan vagyontárgyak fordulónapi leltár szerinti átadás-átvétele. így pontos, hogy fordulónapi. Ebben a vagyonban nincs bent a Sugár u. 8. szám alatti ingatlan. A b.) pont is jó. A 6-os is jó. Munkáltatói kötelezettségek teljesítése a) pont, az ott dolgozók átkerülnek a közalapítványba munkaviszony szempontjából. Ez számomra azt jelenti, hogy minden olyan tartozását az önkormányzatnak a közalapítvánnyal való megállapodás alapján rendezni kell, pl. a 13. havi illetmény januári kifizetését is. Felhívnám a szíves figyelmüket azokra a költségtényezőkre, amit a polgármester úr kiegészítő számítási anyaga a várható támogatási igények között mint kötelezettséget tartalmaz. Ezt a közalapítványnak kell rendeznie az önkormányzat részére megszavazott támogatási keretösszeg terhére, b.) pont: külön megállapodású munkaszerződést kell hogy kössön a dolgozókkal, és akiket nem vesz át a város nyilvánítsa ki szándékát, hogy azok részére a végkielégítést kifizeti. A kötelezettségek rendezésére a polgármestert utasítja. A gazdálkodással kapcsolatos beszámolási kötelem rendben van. Úgy hiszem, hogy a munkáltatói vagyonjogi kérdések rendezésre kerültek. Ezt követően az alapító okirat megszavazása következne. Az alapító okirat szerint 16 egyösszegű 10 millió forintos támogatás lenne 3 évre. Ezzel van gondom. Amelyik pillanatban a kuratórium a 10 milliós támogatásból nem tudja a kötelmeket rendezni, akkor hiába hoztak önök 3 éves időtartamra egy határozatot, 1995-96-ra a támogatás összegét rögzíteni kellene. Jesch Aladár: A határozati javaslatnak - amelyben az összegek is szerepelnek - alapvető baja, hogy feltételezi létezik már a kft. Az alapítványt bízzuk meg azzal, hogy kezelje vagyonunkat, ebbe beletartozik az eszköz- és a pénzvagyon is. Az alapítvány dolga, hogy köt-e szerződést egy kft-vel, vagy pályáztat. A bérleti díjról ne beszéljünk, nem kell belevenni. Az alapító okiratban benne van, hogy a várostól ennyi támogatást kap. A többit bízzuk az alapítvány kuratóriumára. Böröcz Zoltán: Ha jól értem a Gazdasági Osztály vezetőjét, akkor mi létrehozzuk a közalapítványt, amely köt majd egy szerződést az üzemeltetésre egy kft-vel, amely a Maros úr féle Kft. Nem értem, miért határozunk mi arról, hogy a közalapítványhoz át fogjuk jegyezni a Maros Sándornak a munkáltatói jogokat * Ha a közalapítvány köt egy kft-vel szerződést és a ki.t-nek az ügyvezetője n Maros űr, akkor nekünk semmi közünk ahhev hc-.»gy a* alapítvány vagy ''t kft . kit foglal koztat és >. i'' m • , a m>. • 4 j'' jog gyakorlója « Maros. ni ; a- közalapítványnak ks-v u< • • > A közalapítvány egy vagyon Kezelője, ain; ''¡»ozadékaj b.V • bevételeiből és az önkormányzatnak a közalapítvány réav.ftt < juttatott rendszeres támogatásából jó gazda módjára megoldja a városi televízió független működésének problémáját. Semmi más dolgunk nincs mint a közalapítványt létrehozni, és a közalapítványba beválasztott önkormányzati képviselőn keresztül Cserti Tibor: Szakmailag teljes mértékben indokoltnak tartom, hogy a stúdióvezetővel együtt a dolgozók is munkajogi szempontból a közalapítványhoz tartozzanak. A teljes procedúrát le lehetne rövidíteni, ha a dolgozói kft. átvenné a dolgozókat a jelenlegi intézménytől és az intézmény megszüntetéséről is egyúttal gondoskodni kell. Az lenne a legrosszabb dolog, ha az intézményt megszüntetnék, mert arról dönteni kell, a másik oldalon pedig valamilyen oknál fogva vagy a közalapítványt nem jegyeznék be, vagy nem lenne működőképes a Városi Televízió. Ezt úgy lehet elkerülni, hogy tisztázzuk, hogy a közalapítványnak ,mi a funkciója. Munkaviszony szempontjából mint alapítónak, nekünk az ottlévő dolgozóknak a sorsáról dönteni kell. Dr. Kereskai István: Ha létrehozzuk a közalapítványt, és megszüntetjük az intézményt, dönteni kell a dolgozók sorsáról is. Czobor Zoltán: Döntenünk kell, hogy mi lesz az intézmény, a dolgozók sorsa. Átalakulásról van szó, de mivel intézményt jogfolytonossággal, jogutódlással nem lehet átalakítani közalapítvánnyá, ezért csak megszüntetni lehet, a dolgo/ók lemondanak a végkielégítésről, átkerülnek a köza!apitványba ér, minden megy tovább úgy, ahogy- eddig ment, leszámítva azoka-i a; előnyöket, amit a közalapítvány jelent- Erre készült a határozati javaslat. 17 Dr. Kereskai István; Ha az alapító okiratot elfogadjuk, akkor a határozati javaslatról nem kell szavaznunk, mert e döntéssel a kuratóriumot hatalmazzuk fel az abban meghatározottak végrehajtására. Farkas Zoltán: Az alapító okirat Egyeztető Tanács című részéhez hasonlóval a korábbi alapító okiratoknál nem találkoztam. A cégbíróságon bejegyzésre kerül az alapító okirat. Betekintési joga az alapítvány működésébe az ügyészségnek van. Véleményem szerint, ha a kuratórium az alapító okiratban megkapja a jogosítványokat, akkor nem köteles semmiféle Egyeztető Tanács véleményét figyelembe venni. Nem értem az Egyeztető Tanács szerepét és teljesen feleslegesnek tartom. Dr. Kovács Lóránt: Az alapító okiratot a Jesch úr által javasoltakkal ki lehet egészíteni. Az alapítványoknak a Polgári Törvénykönyvbe szabályozott rendelkezései lényegesen nem változtak meg. A közgyűlés által megcélzott és létrehozandó közalapítvány célja, hogy a TV független és pártatlan működését biztosítsa. A TV közalapítvány irányító szerve a kuratórium, mely jogosult a vagyonnal kapcsolatos döntéseket is meghozni, de az Egyeztető Tanács létrehozása elfogadott a te.l.ev.t ''¿lóknál, éppen azért, hogy ne a kuratórium döntsön ezekbe?* » fcéi.öésekbeu éppé* a pártat] ansággal kapcsolatos kifogások'' * Egyea? 1 ''; ct.riá< . adja meg a választ Az üzemeltetési szerződéssel. knprwo''i atonah el kell mondani, hogy a közalapítvány gazdálkodására. vonatkozó fejezetnél a lehetőségét megadja az alapító okirat, hogy a stúdiót maga működtesse az alapítvány, vagy üzemeltetési szerződést kössön. Ha javasolja a közgyűlés egy külön határozati javaslatban a közalapítványnak, hogy ezzel a bizonyos kft-vel kösse meg az üzemeltetési szerződést, akkor ezért ez a határozat a közalapítvány kuratóriuma számára kötelező erővel bír, ezt lehet javasolni. Ezzel kapcsolatban nincs probléma. Jelenleg a TV dolgozói közalkalmazottak és e jogviszonyukat kell rendezni. Az első elképzelés szerint a közalapítvány hozta volna létre a stúdiót és a közalapítványhoz kerültek volna át a dolgozók közös megegyezéssel. A következő variációnál arról volt szó, hogy a dolgozók létrehozzák a Kft-t és vele lesznek munkaviszonyban, de az ajánlatuk változatlanul fennáll, tehát ha létrehozza a város a közalapítványt, és ha meglesz a határozati javaslat, hogy kösse meg az üzemeltetési szerződést a kft-vel, akkor a dolgozók munkaviszonya ezzel rendezetté válik, tehát közös megegyezéssel hajlandók továbbra is megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyukat, végkielégítésre nem tartanak igényt és ennél a létrehozandó kft-nél pedig alkalmazásba lépnek. Ezt csak abban az esetben lehet megcsinálni és a dolgozóknak csak akkor van garanciájuk, ha az erre vonatkozó határozati javaslat el van fogadva. Abban az esetben, ha létrehozza a testület most a közalapítványt, de az üzemeltetésre vonatkozó szerződésre vonatkozó határozati javaslatot, nem fogadja el, a dolgozók nem kapnak végkielégítést. Ha hozzájárulnak, hogy közös megegyezéssel közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnjön, de a kit. nem kapja meg üzemeltetésre a studióműködtetést, akkor egyik napról a másikra az utcára kerülhetnek, mert ha pályáztatja ezt a közgyűlés, akkor más is elnyerheti a pályázatot, ebben az esetben viszont a 18 dolgozóknak nem áll érdekében, hogy önként lemondjanak a közalkalmazotti jogviszonyról. Felhívom a testület figyelmét, hogy amikor a stúdió eszközökkel való ellátást valamint az adóra való kikerülésnek a kérdésében döntött, akkor vállalta a minisztérium felé, hogy 5 éven keresztül működteti a stúdiót és biztosítja a televízió, illetve a stúdió működésének a feltételeit. Erről a mostani döntéshozatalnál nem szabad elfeledkezni. Dr. Kereskai István; Ebből tulajdonképpen az következik, ha nem járulunk hozzá, akkor a dolgozókkal nincs konszenzus. Czobor Zoltán: Annyiban van konszenzus a dolgozókkal, ha ezt a határozati javaslatot a kft-re nem fogadjuk el, akkor átkerülnek a közalapítványba, és tovább dolgoznak mint stúdió és erre az esetre is él az, hogy lemondanak a végkielégítésről és állományba kerülnek a közalapítványnál. Palotás Tibor: Úgy tudom, hogy a közalapítvány akkor lesz teljes, ha a kuratórium tagsága is megszavazásra kerül, ma nem biztos, hogy ez megtörténik. Továbbra is az a véleményem, ma nem szabad ebben a2 ügyben dönteni Lü. . Kei eüiuij- Istváu'' F''ő^ru k- i ^-ue togad--- ; a? aiaps - oki rátol majd pontonkén a mő<;U «sí1 ás a •- zavaii. ''< :>a íiiegtet i-ük, utána javaslom f. i:fogadnibj vata ». előtei je*y,í.éset é.«> a határozati javaslatot úgy, ahogy az ügyvéd ur elmondta Kérem, hogy a sorrenddel értsenek egyet. Módosító javaslatként hangzott el, hogy a közalapítvány célja között szerepeljen Nagykanizsa és vonzáskörzete lakóinak számára közszolgálati televízióműsor készíttetése és sugároztatása. Aki elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 1 ellenszavazzattal a módosító javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Ügyvéd úr az Egyeztető Tanáccsal kapcsolatban néhány dologról meggyőzött, ezért javaslatomat a következők szerint módosítom. Maradjon ki a tanács hatásköréből az egyetértési jog a stúdióvezető kinevezése, felmentése, illetőleg az üzemeltetési szerződés vonatkozásában. A panaszok és a pártatlanság megsértése miatti vizsgálatok végzését természetesen elláthatja az Egyeztető Tanács. En azt gondolom, hogy ez olyan mértékben csorbítja a kuratórium tagjainak jogait, hogy nem szabadna az alapító okiratban szerepeltetni. Dr < Keieskai István: Aki, egyetért az alpolgármester javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazatta], 9 ellenszavazattal, lü tartózkodással a javaslatot elveti. 19 Böröcz Zoltán: Az Egyeztető Tanácsra vonatkozóan az előterjesztésben az szerepel, hogy a panaszok kivizsgálása során az Egyeztető Tanács tagjai iratokba betekinthetnek. Kérem úgy módosítani, hogy az alapítvány irataiba betekinthetnek. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: A közalapítvány célja fejezetnél volt módosító javaslat: "a céljára rendelt 1. mellékletben felsorolt vagyon." Alulról a 4. sorban: készíttetése és sugároztatása -helyesen. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Kereskai.....István; ■ Elmondom, hogy & kurat ór \ t.m.i t«?go>. w''egv-it * ¿Kához- kétharmados többség szükséy-^fc •Ak.í egyetért azzal, hogy a Kuratór ium ejrjöke Vacg* Zűú''c í i«qyen Kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Kuratórium tagja legyen Dr. Tóth Balázs, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Kuratórium''tagja legyen Gazdag Istvánné, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Kuratórium tagja legyen Cserti Tibor a polgármester képviseletében, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki ejyetért azzal, hogy a Kuratórium tagja legyen Szondi Imre, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Kérek javaslatokat a Számvizsgáló Bizottság tagjaira. Czobor Zoltán: A Számvizsgáló Bizottság elnökének Dr. Polay József OTP igazgatót javasolom, tagjainak pedig Kozics Zoltán okleveles könyvvizsgálót és Tóthné Hegedűs Erzsébetet a Családi Iroda vezetőjét. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Számvizsgáló Bizottság elnöke Dr. Polay József az OTP igazgatója legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazatta], 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja Keresketi i ¿Iváiu Aki egyet *rt azí-alr h,-g/ a Bi;''.".t tság tag ja legye , -o? ics ¿oltár könyvvi? szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Számvizsgáló Bizottság tagja legyen Tóthné Hegedűs Erzsébet a Családi Iroda vezetője, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Kérek a vagyonra javaslatokat. Czobor Zoltán: Az 5. oldal 6.1. pontjának kipontozott helyeire a következő összegeket javasolom: "Az alapító által az induláskor a Közalapítvány céljára rendelt vagyon 100 eFt, azaz egyszázezer forint készpénz, továbbá az 1. sz. mellékletben felsorolt ingóságok." "Az alapító a működés beindítására és a kezdeti időszakban történő fenntartására az indulás évében, 1^95-ben 10 millió Ft-ot, 1996-ban minimum 9 millió Ft, 1997-ben minimum 8 millió Ft, 1998-ban minimum 7 millió Ft támogatást biztosít." Ez után kérem beírni a következő mondatot: "Ez az összeg magában foglalja a TV-adó fejlesztésével kapcsolatos korábban vállalt költségeket is." s táw , , qé i '') .. yá''; , kéren* 21 Dr. Kereskai István: Aki Czobor képviselő javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Czobor Zoltán: Áz Alapító Okirat végére, a dátum elé javasolom bejegyezni a következő mondatot: "Az Alapítvány a közgyűlés határozatának meghozatala napjával jön létre, de működését csak 1995. január l-jével kezdi meg." Dr. Kereskai István: Ki ért ezzel a javaslattal egyet? A közgyűlés 24 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki az Alapító Okiratot az itt elhangzott módosításokkal egészében e] tudja fogadni, kérem szavazzon A közgyO) és 25 szavazatta) 2 tartóz kotlánr;?0 ej í oyad iü a Közalapítvány Alapító Okiratát. Dr. Kereskai István: A Közalapítvány létrehozásává] összefüggő határozati javaslatokra térünk át, amelyek az intézmény megszüntetésével függenek össze. Dr. Henczi Edit: Kérem az 1. ponthoz tett módosító javaslatom elfogadását. Dr. Kereskai István: Ez annyiban változhat, ha a kft. létrehozásával értünk egyet, akkor értelemszerűen azt kellene elfogadni, hogy "Maros Sándor megbízott vezetővel megállapodik abban, hogy 1995. január l-jétől kölcsönös megállapodás alapján a közszolgálati munkaviszonyát megszünteti." Dr. Kovács Lóránt: Valamelyik variációt az előbb említettek közül a határozati javaslatnak tartalmaznia kell, Maros úr számára ez a garancia a Közalapítvány létrehozása esetén a Közalapítványnál, vagy üzemeltetési szerződéskötés esetén a kft-nél munkaviszonyba lép. Dr. Kereskai István: Ez viszont csak akkor helytálló, ha nem az ő kft-jét bízzuk meg az üzemeltetéssel. Czobor Zoltán: Ügyrendi javaslatom, hogy először azt döntsük ej, hogy lesz-e kft„ Dr. Henczi Edit: Mielőtt a kft-ről dönt a testület tisztázni kell, hogy kívánják-e átvinni Hedericsnét a kft-be, mert a 22 végkielégítésével kapcsolatban dönteni kell a testületnek vagy az intézményvezetőnek van más megoldása erre. Maros Sándor: Hedericsnét nem kívánjuk átvinni a kft-be, de az ő szándékait még csak nem is ismerem. Dr. Henczi Edit: Mivel nem viszik át a kft-be, ezért részére a végkielégítés jár. Dr. Kereskai István: Aki a határozati javaslatot a következők szerint el tudja fogadni, kérem szavazzon: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a "Kanizsa Televízió Közalapítvány" alapítója a beterjesztett "Kanizsa Televízió Kft." alapító okirata alapján javasolja a kuratóriumnak, hogy bízza meg fent nevezett kft-t, 1995. január l-jével 3 éves időtartamra Városi Televízió szerződéses üzemeltetésére." A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Henczi Edit: Kérem, hogy a közgyűlés döntsön Heder.iosné Dónay Nóra végkielégítéséről döntsön olyan értelemben, hogy amennyibe'', a Polgármesteri Hivatal át tudja ót helyezni más munkakörbe, akkor megfelelő munkakört ajánl fel neki, ha pedig nem tud megfelelő munkakört felajánlani, akkor pedig végkielégítést biztosít a számára. Dr. Kereskai István: Aki ezzel a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: A határozati javaslat értelemszerűen megváltozik a következők szerint: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Televíziót 1994. december 31-i időponttal megszünteti, az intézmény megbízott vezetője 1995. január 1. napjától a dolgozói kft-hez kerül át." Aki így el tudja fogadni az 1. pontot, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István; Aki a 2, pontot el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 23 Dr. Kereskai István: Aki a 3. pontot el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a 4. pontot el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki az 5. pontot el tudja fogadni a "fordulónapi leltár" kiegészítéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Di ........Kereskai lat- n:: hk! e 6. pontot <■■ i tudja f ogadti 1 , kér om szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: A 7. pont a következőkkel egészül ki: "A televízió dolgozóinak munkaviszony megszüntetése a személyi okmányok átadásakor a kft. részére fog megtörténni." így a b.) pontra nincs szükség. A közgyűlés 25 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az alapító a dolgozók 13. havi bérének kifizetéséről gondoskodjon, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a 8. pontot el tudja fogadni, kérem szavazzon. 24 A közgyűlés 25 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki az itt elhangzott módosításokkal együtt az egész határozati javaslatot határozattá kívánja emelni, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 240/1994. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért egy "Kanizsa Televízió" Közalapítvány létrehozásával, a beterjesztett alapító okiratot a melléklet szerint - módosításokkal - elfogadja. b.) A kuratórium elnökének Varga Zsófiát, tagjainak Dr. Tóth Balázst, Gazdag Istvánnét, Cserti Tibor, Szondi Imrét. A számvizsgáló bizottság elnökének Dr . Poiay Józsefet, tagjainak Kozics Zoltánt, és Tóthné Hegedűs Erzsébetet megválasztja az alapító okiratban foglaltak szerint 1995. január 1-jétől 1999. december 31-ig terjedő időtartamra. c.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a "Kanizsa Televízió" Közalapítvány alapítója a beterjesztett "Kanizsa Televízió Kft." alapító okirata alapján javasolja a kuratóriumnak, hogy bízza meg a fent nevezect kft-t 1995. január l-jével 3 éves időtartamra a Városi Televízió szerződéses üzemeltetésére. Határidő: 1995. január 1. Felelős : Varga Zsófia a "Kanizsa Televízió" Közalapítvány kuratóriumának elnöke d.) A Közgyűléshez kapcsolódó munkáltatói jogkör gyakorlása: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Televíziót 1994 december 31 -j időponttal megszünteti, Maros Sándor az intézmény megbízott vezetője megbízatását, ezen időponttal visszavonja, aki 19 9 r> január 1. napjától a dolgozói kft-hez kerül át. Felelős: Polgármester 25 Az intézmény megszüntetése érdekében az alábbi intézkedések megtétele szükséges: 1./ A megszüntetés kimondását követő 15 napon belül - a törzskönyvi nyilvántartásból való törlés miatt - a megszüntetést be kell jelenteni a Belügyminisztérium Zala Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatához. Felelős: Jegyző 2./ Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank RT-tól Írásban kérni kell a Városi Televízió költségvetési elszámolási számlájának 1994. december 31-i megszüntetését és a számlaegyenleg átvezetését a Polgármesteri Hivata] költségvetési elszámolási számlájára, mint jogutódra Felelős: Jegyző 3./ írásban kérni kell az APEH Zala Megyei Igazgatóságától a Városi Televízió adószámának megszüntetését 1994. december 31-én. Felelős: Jegyző 4./ Vagyoni jogok rendezése: a./ Ingó és ingatlan vagyontárgyak leltár szerinti átadásaátvétele . Felelős: Városi Televízió vezetője, illetve Jegyző b./ A közalapítvány részére az ingó és ingatlan vagyontárgyak fordulónapi leltár szerinti átadása-átvétele. Felelős: Jegyző és a Kuratórium elnöke 26 5./ A közüzemi szerződéses jogviszony rendezése: A közüzemi vállalatoknak be kell jelenteni az intézmény megszüntetését, illetve közalapítvánnyá történő átalakulását. Felelős: Városi Televízió vezetője f.) Munkáltatói kötelezettségek teljesítése: 1./ A Televízió dolgozóinak munkaviszony megszüntetése, személyi okmányainak átadása, használatra kiadott eszközök átadása-átvétele, tartozások rendezése a fordulónappal a kft. .részére fog megtörténni. Felelős: Városi Televízió vezetője 2./ Hedericsné- Dónai Nóra részére a Polgármesteri Hivatal köteles felajánlani végzettségének megfelelő munkakört, ha ez nem lehetséges, akkor végkielégítést biztosítson számára. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 3./ Az önkormányzat, mint alapító a Városi Televízió jelenleg állományban lévő dolgozóinak - a Közalkalmazotti tv. alapján - a 13. havi illetményének kifizetéséről gondoskodjon. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester g./ Gazdálkodással kapcsolatos zárási és beszámolási kötelezettség teljesítése: El kell végezni a gazdasági események naprakész könyvelését és zárlati műveleteit, ezt követően el kell készíteni az 1994« évi zárszámadást és pénzmaradvány elszámolást és ezeket át kell adni a Polgármesteri Hivatalnak, aki ezt a Közgyűlés elé jóváhagyásra köteles beterjeszteni. Számba kell venni a tartós és folyamatos 27 jogokról, illetve kötelezettségről szóló megállapodásokat, és el kell készíteni az ezek jogutódlásával kapcsolatos dokumentációkat. Felelős: Városi Televízió vezetője A Közgyűlés utasítja a Polgármestert, hogy a feladatok koordinálásával összefüggésben a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1995. március 31-ig folyamatos Felelős : Polgármester 3.) Előterjesztés a Kispiac melletti bevásárlóközpont létesítéséhez gazdasági társaság alakítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Cserti. Tibor: A város tervezte a korábbiakban a piac-vásárcsarnok megépítését, tagja is az Alfától az Omegáig Kft-nek. A tervezett vásárcsarnok építése nem valósult meg. A partner tekintetében van összefüggés a két téma között. Az előkészítési munka során opciós szerződés jött létre a külsó finanszírozásra és a külső tőkebefektetők személyét illetően. A város további új létesítményekkel való gazdagodása érdekében bevásárlóközpont telepítésére 5000 m2 nagyságrendű területet javasolunk egy közös tőkebefektető társaság létrehozásával. Ennek tulajdoni hányada 70%-os városi többségi részesedés, a földterület természetbeni apportizálásával. Egy osztrák banknál a beruházás hitelfedezete határnappal (december közepéig) rendelkezésre áll. A kiegészítő anyag tartalmazza, hogy a Városfejlesztési Bizottság az elmúlt héten megtárgyalta ezt a beruházást és a korábbi javasolt területen, tehát a Kispiac területén ennek a felépítését nem javasolja, de nem kifogásolta új telepítési helyen megvalósítását. A bizottság két területet javasolt, az egyik az Észak-Keleti lakótelepen az ottani körgyűrűhöz közvetlenül kapcsolódó terület, ami 13.000 m1 nagyságrendű, a másik a 7-es elkerülő út melletti közvetlen saroktelek. Kérem a testületet döntsön ma arról, hogy a továbbiakban a partnerrel együttműködve hajlandó-e valamilyen beruházást megvalósítani ilyen feltételek mellett, a határnap és az opciós szerződésünk is a banknál lejár A 2,500 Ft/m3 terület ára, ami az Észak-Keleti lakótelepen fix, a kialakult forgalmi viszonynak megfelelően annak az apportálásával száll nánk be ebbe a kft-be, ha Önök igent döntenek. A 25%-os rész a partner részéről a készpénzbevitel. A project megvalósítása egy kedvezményes hitelkonstrukcióhoz 28 kapcsolódik, aminek a nagyságrendje 7%/ ehhez egy magyar bankgarancia szükséges, ami a jelenlegi piaci viszonyok között kb. 3%-ra tehetó és az összes bankműveleti költséggel együtt ennek a hitelkondíciója nem haladja meg a 15%-ot. A mai hitelpiacon ez egy nagyon kedvezményes hitelkondíció. Az előkészítési munka alapján a partnerek részéről, a nagybefektetők részéről mintegy 80%-ban a project lefedezett, a kanizsai kisbefektetőknek kb. 20%-os részvételi arányt biztosítana a konstrukció. A Város a társasággal a tulajdonjog megtartásával a bérleti jog 10 éves koncesszióba adásával gondoskodik és egy rövid távon megtérülő beruházást javasol megvalósítani. Dömötörffy Sándor: A Gazdasági Bizottság a Kispiac területével nem ért egyet, én viszont személy szerint el tudom fogadni. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: A város tehát felvesz hitelt, felépíti, de neki kell gondoskodnia arról, hogy az itt épülő üzleteket kiadja-e. Ezek szerint a városnak kell a kamatot visszafizetnie. Cserti Tibor: Nem a város veszi fel a hitelt, hanem az önkormányzat egy külső tőkebefektetővel egy gazdasági társaságot., nevezetesen kft-t alakítana ki . Ebben az önkormányzat 75%-ban lenne tulajdonos, mint tőkebefektető és természetbe vinné be az< a területet, ahol megvalósulna a bevásárlóközpont.. A kft, venné, fel tehát, a hitelt, de a tulajdonostársak a tulajdoni hányad arányában bankgaranciát vállalnának, amennyiben ezt megkapják. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: Ha sikerül eladni, a bérleti jogát ezeknek az üzleteknek, akkor van bevétel, ha nincs, akkor a kölcsönt a városnak kell kifizetni. Igazam van? Cserti Tibor: Ez a forma nem újszerű Nagykanizsán. Azt kell mérlegelni, hogy a város számára egy ilyen előkészítési munka -ami nagyvonalú, mivel Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata mint partner a mögötte álló vagyonnal ilyen kaliberű - fogadó szintje megvan-e vagy nincs. Üzleti fantáziát látok benne, ezért jószívvel ajánlom Önöknek. Kovács Endre: Nem egyik napról a másikra döntöttünk Nagykanizsa mellett, hanem Szlovénia és Horvátország közelségére tekintettel, mivel ők a potenciális vevők. Mi az egész terület 75%-át a szerződést követően 10 évre ki tudjuk adni. Gazdasági számítás szerint 6 éven belül ez meg fog térülni. A kiadott 75%-nak a bérleti díjai olyanok, amelyek Ausztriában az egy a tizes forint schilling arányban nem jelentenek semmit, viszont nálunk egész komoly összegek jönnek ki ebből. Ennek a beruházásnak a kockázata az önkormányzat részéről kicsi, mivel a 10 évre lekötött szerződésekből már olyan összeg áll rendelkezésie, amiből négy ével. ki lehet eleve fizetni a fennmaradó egy évet pedig a kft-nek. ki kel) gazdálkodnia. Mi a piac területén is vége-''Lünk előkészítést, ha lesznek olyanok, akik nem fognak beférni, azokat a partnereket szívesen átadjuk a leendő piacnak. 29 Farkas Zoltán: Ebben a négy évben szinte fogalommá vált az alultervezés. Azok a képviselők, akik foglalkozásuknál fogva nem tudják olyan mértékben átlátni ezt az ügyet, mint ahogy Cserti Tibor, azok bízhatnak abban, hogy az osztályvezető úr nem javasolna olyat, amit nem lát a város javára 100%-ig megbízhatónak és megnyugtatóan megoldhatónak. A jelen gazdasági helyzetben a város fejlődésének, a beruházások, a vállalkozások élénkülésének legfőbb mozgató rugója a város önkormányzata lehet. Egy piac-vásárcsarnok horderejű kérdésben a jelen gazdasági helyzetben a város önkormányzata nélkül nehezen képzelhető el a megvalósulás. Véleményem szerint nincs elég tőke ahhoz, hogy ezek a dolgok csak vállalkozói szinten megvalósulhassanak. Garanciákra van szükség és a garanciák vállalása önkormányzati feladat. Ilyen 300-400 milliós nagyságrendű beruházásban véleményem szerint a városnak is benn kell lennie. A 25%-os magántőke részvétele - ami közel 100 millió forintos nagyság - számomra garancia arra, hogy ez egy jól átgondolt beruházás. Támogatom az előterjesztést. Balassa Béla: Az eredeti előterjesztés a Gazdasági Osztály részéről a 3069/1 hrsz-ú közterületről szólna, ami a Rózsa-Kodály-Bartók utca által határolt majd valamikor parkosítandó zöldterület beépítése lenne. A szóbanforgó terület 19.000 m2 nagyságú, amely beépítése során zöldfelület sérülne. Kérem, hogy a jövőben kerüljük azokat az előterjesztéseket, amelyek a lakosság megkérdezése nélkül történik, mert ha az eredeti helyen a Thury téren a zöldfelületen lett volna a bevásárlóközpont megvalósítva, akkor a város nagyon sűrűn lakott területei hatalmas környezetterhelést kaptak volna. A módosított előterjesztés is Kispiac melletti területről szól. A Városfejlesztési Bizottság véleménye az, hogy a Kispiac melletti terület felhasználását mindenképpen közparki funkcióval lehessen megtartani, a rendezési tervből - beleértve az Általános Rendezési Tervet is - a terület intézményi funkciója kerüljön törlésre és a tárgyi terület egészére készüljön parkosítási terv. A kiegészítés foglalkozik az Észak-Keleti városrészre tervezett Rendezési Tervvel, ami már jóvá lett hagyva. Itt a 7-es főút városközpontba vezető szakasza a körforgalomnál és a Hevesi út csomópontjában, annak is a Dél-Nyugati sarka, illetve a 7-főút elkerülő szakasza és a Hevesi út sarka a Rendezési Terv szerint 14, 18-assal jelölt lenne javasolva vagy pedig a két 7-es út találkozása az Y-nál. Itt mindenképpen javasolható. Palotás Tibor: A 7-es út melletti javasolt területen eredetileg lakóházak, lakótömb van tervezve és közvetlen szomszédságában is azok szerepelnek a beépítési terven. A körforgalomnál egy meglévő lakótömb van és környezetében van gazdasági létesítmények is pl. az Opel-szalon, ott egy kicsit más a környezet. Kérem képviselőtársaimat fontolják meg, hogy mennyire fognak örülni a lakók e létesítmény közvetlen környezetének. Az osztrák partner számára kedvező itt bérletet fizetni, feltehetően ez az ő üzletük lesz. Nem piacról, hanem bevásárlóközpontról van szó, melyben nagyrészt építőanyagokat fognak árusítani. Az önkormányzatnak arról kell döntenie, hogy felvállalhat-e most 600 millió forintos hitelgaranciát. Czobor Zoltán: Azt javasolom, ne, fogadjuk el ezt az előterjesztést. Ne önkormányzati hitelgaranciával épüljön vásárcsarnok, hanem a magánkezdeményezéseket kell segíteni oly módon, hogy a területnél, adónál- kedvezményt biztosítunk részükre. Czotterné Ivády Zsuzsa: Támogatom a vásárcsarnok megépítését, úgy gondolom az önkormányzatnak vállalkozásbarátnak kell lennie. Jancsi György: Ne a Kispiac területén létesüljön a vásárcsarnok, hanem a város más részén, az előzőekben három ilyen helyszín hangzott el. Át kell gondolni, hogy olyan gazdasági konstrukcióba (kft.) beszálljon-e az önkormányzat, mely valakitől kölcsönt vesz fel és majd az önkormányzat fogja visszafizetni. Pontosan kell meghatározni, hogy hol, mi valósul meg és ebbe a beruházásba az önkormányzat milyen arányban vesz részt. Dr. Kereskai István: Jancsi György képviselő javaslata, hogy ne a Kispiac melletti területen legyen a bevásárlóközpont. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 27 szavazatta.! (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja Dr. Kereskai István: Jancsi György képviselő javasolta azt is, hogy három területjavaslat közül (Thury téri Kispiac területén kívüli, más területek) válasszon a testület, hogy hol épüljön a bevásárlóközpont és csak ezekről tárgyaljunk a továbbiakban. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Koczfán Ferenc: Czobor képviselővel értek egyet, a város már 400 millió forinttal van eladósodva, ugyanakkor olyan fontos kérdéseket kellene megoldani, mint a könyvtár építése, melyhez a szükséges pénz nem áll rendelkezésre. Nem javasolom az előterjesztés elfogadását. Marton István: Palotás, Czobor képviselőkkel értek egyet, ha két évvel ezelőtt szerepel e beruházás a napirenden nem szólnék, de jelenleg ilyen kötelezettséget a jelen önkormányzat nem vállalhat fel az utolsó előtti ülésén. Cserti Tibor: Az előzőekben említettem, hogy e beruházás összefüggésben var; a piac-vásárcsarnok építésével oly módon, hogy ugyanezen osztrák partner érdeklődött az iránt. Az Alfától nz Omegáig Kft< nem kapta meg a bankgaranciát, az építkezés nem kezdődött meg. Zárt ülést kellett volna e témában tartani, hogy a beruházás részleteiről is tárgyalni lehessen. Kereskedelmi szolgáltatásról van szó, olyanról, mely egyre több létesül az országban. Javasolom az előterjesztés elfogadását. 31 Palotás Tibor: Az Alfától az Omegáig Kft. csak az önkormányzatnak tartozik, aki felvásárolta a tartozást azzal a szándékkal, hogy majd egyszemélyes kft-t hoz létre, hogy majd Gyergyák Györgyöt és Palotás Tibort kiteszik a kft-ból, ez nem valósult meg. Ugyanis ugyanez az osztrák partner a piac-vásárcsarnok építésében szeretett volna az önkormányzat partnere lenni, de nélkülünk. Nekünk 45.000 m2 tulajdonunk van, amely legkevesebb 50-70 millió forintot ért, a''tartozásunk pedig 10 millió forint felett van. A tervezett könnyűszerkezetű építmény a javasolt helyen elfogadható, de az autóbuszpályaudvar mellett nem. A hitelfedezet garancia ellen kifogásom van. Jesch Aladár: Olyan megoldást is el tudok képzelni, hogy nem kft., hanem betéti társaság jönne létre, melybe az önkormányzat apportként adja a területet, de kültagként részesedne a haszonból. Az alkalmazottakat az osztrák fél irányítaná, ebbe az önkormányzatnak nem lenne beleszólása. Jancsi György: Az Alfától az Omegáig Kft. is ugyanezt szerette volna - mint amit a jelenlegi előterjesztés tartalmaz -, vállalkozni önkormányzati garanciával. Szombathely, Baja városokat ajánlom a képviselők figyelmébe vállalkozás szempontjából, ahol az önkormányzat nem vállal magánvállalkozásokért garanciát. A vállalkozásbarát politika azt jelenti, kedvezőbb feltételeket kell teremtenünk a városban és az önkormányzatnak akkor lehet ilyen beruházásra vállalkoznia, ha elegendő pénz áll rendelkezésére. Farkas Zoltán: Valószínű, hogy önkormányzati együttműködéssel és támogatással sem fog piac és vásárcsarnok épülni Nagykanizsán, gondoljunk csak az önkormányzat négy év alatt tett gazdasági intézkedéseire. Cserti Tibor: Ha az önkormányzat nem fogadja el a javasolt beruházást, akkor a város elesik egy kedvezményes kamatozású 1 milliárd forintos opciós szerződéstől, tőkebehozatali lehetőségtől. Böröcz Zoltán: Gazdasági Osztály vezetőjének véleménye szerint szakmailag jó megoldás lenne, ugyanakkor sokan azt mondják, hogy még meg kellene vizsgálni, az elvieket mégegyszer áttekinteni. Szükséges lenne, hogy a Gazdasági Bizottság zárt ülésen megvitassa e témát és ezt követően kerüljön e testület elé vissza az előterjesztés. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet Böröcz képviselő javaslatával? A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazatta], 3 tartózkodássá3 a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 32 241/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése szükségesnek tartja, hogy a bevásárlóközpont létesítésével kapcsolatos előterjesztést a Gazdasági Bizottság megtárgyalja. Kéri a bizottság elnökét, hogy az ezzel kapcsolatos előterjesztést a bizottság véleményével ellátva terjessze a testület következő ülése elé. Határidő: 1994. november 28, Felelős : Dömötörffy Sándor a Gazd. Biz. elnöke 4.) Javaslat Dr . Szabó Csaba orvos-igazgató és Kovács Zoltán gazdasági igazgató felelősségre vonására (írásban) Előadó: Dr, Henc?.i Edit jegyző Dr. Kereskai István: Megkérdezem az igazgató urakat, kérik-e fi zárt ülést? Dr. Szabó Csaba: Nyílt, ülésen kérjük ügyünk tárgyalását, Dr. Henczi Edit: Felolvassa a Kórház orvos-igazgató és gazdasági igazgató felelősségre vonására tett javaslatot, valamint Kovács Zoltán levelét. (A jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Dr. Szabó Csaba: Augusztus óta folyik a Kórházban revízió, melynek végső megállapítása egy felelősségi záradék volt, ami annyit jelentett, hogy három napon belül kellett válaszolni arra, hogy a revízióban felvetettek milyen indokkal magyarázhatók, írásban elismertem a vétség elkövetését. Megjegyezni kívánom, hogy 1990-93. december 31. között 86 db népjóléti minisztériumi rendelet jelent meg, de jelentős volt a helyi rendeletek száma is. Hol hirdetik ki a helyi rendeleteket, miért nem kapunk belőle, így nem tudjuk, hogy milyen rendeletek vannak hatályban. 1994. május végén kötöttünk egy olyan bérleti szerződést, mely az 1994. május hó elején hozott helyi önkormányzati rendeletben foglaltaknak nem felelt meg. Nyár közepén kapott, az önkormányzat egy szándéklevelet a műveseállomástól, mely szerint a Kórház rekonstrukcióját .30 millió .forinttal támogat ja. Ez. lehet , hogy váratlanul érte az önkormányzatot, de nekem egy éves munkám vc.il mögötte< Október 14-én a hivatalban a részleteket beszéltük meg hogy milyen formában kerüljön a 30 millió forint az önkormányzat számlájára, amikor a Gazdasági Osztály vezetője azt a megjegyzést tette, ennyivel is kevesebbet kell a városnak a Kórházra fordítania. Önök hoztak egy határozatot, mely szerint 60 millió 33 forint gép-möszer beszerzésre fordítható, de ennek forrását a Kórháznak saját eróból kell megteremtenie. Amennyiben nem fordíthatjuk a 30 millió forintot a kórházrekonstrukcióra, akkor lemondok. Dr. Henczi Edit: Kérem a testületet abban foglaljon állást, elrendeli-e a fegyelmi vizsgálatot vagy sem, ha igen, ki legyen a vizsgálóbiztos. Javasolom november 30-ig a testületnek ezen ügy megtárgyalását.. Metzgerné Pilczer Éva: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta az ügyet, véleményünk az, hogy meg kell vizsgálni, de az ellenőrzésbe ne a Polgármesteri Hivatal alkalmazottja kerüljön bevonásra, hanem gazdasági szakember legyen, olyan, aki kellő jogszabályismerettel is rendelkezik. Mi Dr. Kovács Lóránt gazdasági jogászra gondoltunk. Dr. Henczi Edit: A törvény kimondja, hogy fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, melynek lefolytatására a fegyelmi eljárást megindítója vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltatónak a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb beosztású, ennek hiányában magasabb besorolású közalkalmazottai között. Az orvos-igazgatónál magasabb besorolású személy a Polgármesteri Hivatalnál jelenleg nincs. Az orvos*igazgat 6 rotr ká,t tatója a köze-sf>. 1 ós , így vizsgó ; óhxztosna.V. a Köygyö iéf. v«) amr-lyi k tag V.el ) 3 t-rin i»., aki a jelentés elkészítéséhez - szakértőt, pl. Kováén Lórániot i s bevonhat, költségeit a munkáltató viseli. Mi a PEB elnökét vagy valamely tagját tudnánk javasolni. A vizsgálatot 15 napon belül kell lefolytatni és meghallgatni az érintetteket. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: Miért most került ez az ügy a testület elé? Négy év alatt nagyon sok ellenséges érzülettel találkoztam a Kórházzal kapcsolatban. A Kórház vezetői a Kórház "B" épületét megépíttették jól, költségen belül, ezért dicséret nem jár? A határozati javaslat "B" pontját javasolom elfogadásra. Dr. Henczi Edit: Nem rosszindulatról van szó, az éves vizsgálati tervben szerepelt a Kórház. A Gazdasági Osztálytól október 12-én kaptam jelzést, ezt követően kerestük meg a Kórház igazgatóit Az orvos-igazgató írásban elismerte a vétséget, majd ezt követően készítettem az előterjesztést. A Fagyöngy Gyógyszertár Bt-vel való szerződés nem került felbontásra, módosításra sem, ''ezért kellett jelzéssel élnem munkaköri kötelességemet teljesítve. Palotás Tibor: Kérem, hogy Dr. Kovács Lórántot ebben az ügyben ne foglalkoztassák, mivel ő olyan mértékben dolgozik a Polgármesteri Hivatalnak, hogy meggyőződésem szerint nem tud í iqget len lenni az ügyben, ugyanezt mondanám Dr. Noll Lászlóra j s Zalaegerszeg város Polgármesteri Hivatalától vagv má< városból kellene jogászt felkérni, üi . Henczi Keh t h vizsga lóbizlnynak képviselőnek kell len;. * ¡kwiek joga arról dönteni, hogy kivel akar dolgozni. 34 Czobor Zoltán: A jegyzőnő elmondta, hogy a Kórház igazgatói elismerték vétségüket az ügyben, ezért úgy gondolom, hogy ezt tudomásul kell vennünk. Vizsgálóbiztosnak Metzgerné Pilczer Évát javasolom. Dr. Henczi Edit: Egyetlen dolog miatt nem záródott le az ügy annak ellenére,, hogy a Kórház vezetői elismerték a hibát, ez pedig az, hogy a Fagyöngy Gyógyszertár Bt-vel kötött szerződés 7. pontja értelmében az eladó feltétlen beleegyezését adja ahhoz, hogy a vevő az 1.) pontban meghatározott üzletrész tulajdonjogát a Bt. nyilvántartására felvezettesse. Ha a Kórház vezetése azt nyilatkozta volna, hogy felbontja, vagy módosítja a szerződést, akkor a felelősségrevonásra nem tettem volna javaslatot. Dr. Kereskai István: Önkormányzati törzsvagyont csak az önkormányzat hozzájárulásával lehetett volna vállalkozásba vinni vagy eladni. A jegyzőnő javasolta, hogy bízzuk meg a PEB elnökét azzal, hogy folytassa le a vizsgálatot szakértő igénybevételével. Ki. ért ezzel egyet? (15 szavazat szükséges <.) A közgyűlés 14 szavazattal, 3 el! e''u f; a v azatta''!tai tózkodcH.:s-oi.i. a javaslatot elveti, Dr. Kereskai István: Czobor képviselő javaslata, hogy Metzgerné Pilczer Évát jelölje ki vizsgálóbiztosnak a testület. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 242/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató és Kovács Zoltán gazdasági igazgató, a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza vezetői ellen - az önkormányzat törzsvagyonával való jogosulatlan gazdálkodás miatt - fegyelmi eljárást rendel el. Vizsgálóbiztosnak Metzgerné Pilczer Éva képviselőt nevezi, ki IJtasí tja a viz8gé 1 6b! ost* , bog> a közalkalmazott akra vonatkozó szabályok t.*e:ri íj ; a vizsgálatot folytassa Je év ja-M^''U^ :Ví Uo jersvu: a közgyűlés elé. 35 A közgyűlés utasítja a polgármestert, hogy a vizsgálóbiztosnak a szükséges támogatást biztosítsa. Határidő: 1994. november 22. Felelős : Metzgerné Pilczer Éva vizsgálóbiztos Dr. Kereskai István polgármester 5.) Javaslat városunk neve első írásos említésének 750. évfordulója megünneplésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Papp Ferenc: Az Oktatási Bizottság javaslatának b.) pontja szerint a közgyűlés pályázatot írna ki 1994. november 15-ei határidővel. Szeretném tudni, hogy az előter jesztő egyet ért. ~e ezzel ? Geiencsér Tibor.; Én ia csak most kaptam n-''-q pH agyagot , <*v.é< i javaslom hallgassuk meg Marton Istvánt, Marton István: Az előterjesztés ötleteket tartalmaz, de ha ezt az anyagot így elfogadjuk, akkor felmerül het az a vád, hogy nincs meg a széles körű egyeztetés, ezért javasoltuk ab,) pontot, mely szerint a pályázók részletes programtervet készítenek. A pályázat benyújtási határideje 1994. november 15. és így ínég ez a közgyűlés elbírálhatja a pályázatukat. A díjak csak akkor kerülnének kiosztásra, ha megfelelő színvonalú pályázatok érkeznek be. A javaslatunk az előterjesztés kiegészítésére szolgál. Gerencsér Tibor: Az előterjesztés nem ötletbörze, hanem előkészített anyagokat tartalmaz. Ezt a munkát mindenki ellenszolgáltatás nélkül végezte, ezért ha az Önkormányzat az ötletekért díjazást fizet, javaslom ezeknek az embereknek tiszteletdíj kifizetését. Papp Ferenc: Javasolom a határidők meghosszabbítását. Marton István: A határidőket toljuk ki egy hónappal, kivéve a pályázat kiírási határidőt, amely 1994. november 15. Dr.,..... Kereskai István: Aki. az Oktatási és Kulturálib F-n >í j javaslatának a.) pontját elfogadja, kérem szavazzoi-. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot: elfogadja. 36 Dr. Kereskai István: Aki a b.) pontot az alábbiak szerint elfogadja, kérem szavazzon: "A jubileumi rendezvénysorozatának előkészítésére - a szervezőbizottság felkérése előtt - a közgyűlés pályázatot ír ki, amely során a pályázók részletes programtervet készítenek. A pályázatokat elbíráló előkészítő bizottság ülésére a pályázókat meg kell hívni. A pályázat kihirdetésére az alábbi fórumokat javasoljuk: Zalai Hírlap, KANIZSA Dél-Zalai Hetilap, Kanizsa TV, Kanizsa Rádió, Kábeltel Képújság, Kanizsa és Vidéke EXTRA. A pályázati kiírás határideje: 1994. november 15." A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a c.) ponttal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Di ■ Kereskai.....István; a pályázat beadásának határideje 1994 december 30 ( az eíb:> rá''¡ás 5 hatái >dő 1995 januáí 10. é*. -felelős a polgármeste; legyen. Ki ért ezae) egyet? A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki. az e.) ponttal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Marton István: Az f.) pontot úgy fogadjuk el, hggy a gondolatjelben lévő rész kimaradjon, kérem szavazzon. Dr. Kereskai István: Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon, A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja Dr. Kereskai István: Aki. az Oktatási és Kultúrál is Hi zot -i s&g javaslatát összes s égében el fogadja, kérem szavazzon A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot, elfogadja 37 Gerencsér Tibor: Az eredeti előterjesztés d.) pontját is el kellene fogadni a közgyűlésnek, mivel ha helytörténeti kiállítást, valamint történelemtudományi konferenciát kívánunk rendezni, ehhez az Önkormányzat anyagi fedezete szükséges. Dr. Kereskai István: Aki az eredeti előterjesztés d.) pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 243/1994. számú határozat a./ Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése határozatban erősíti meg azt a lakossági szándékot, hogy városunk neve első írásos említésének 750. évfordulóját méltó módon meg kell ünnepelni. b./ A jubileumi év rendezvénysorozatának előkészítésére - a szervezőbizottság felkérése (lőtt • a közgyűlés pályázatot ír ki , ame 1 > í- -r Sí- & pá 1 yázófc ? és;* »>•• programi orvét készí lenek •• A pá elbíráló e16ké&zilő bizo11ság ü1e Bén a pályázókat meg kell hívni. J\ pályázat k ihirdetésére a? alábbi Sót umokat javasoljuk. Zalai Hí r lap, Kanizsa Dél-Zala • Hetilap, Kanizsa TV, Kanizsa Rádió, Kábeltel Képújság, Kanizsa és Vidéke Extra. A pályázati kiírás határideje: november 15. Felelős: Marton István az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke c./ A bíráló bizottság tagjai sorába javasoljuk: Balassa Béla Cserti Tibor Gerencsér Tibor Lovrencsics Lajos Czupi Gyula Dr. Pintérné Grundmann Frida d./ A pályázat beadásának határideje: 1994. december 30. Elbírálási határidő: 1995. január 10. Felelős: polgármester e./ A pályázók díjazása; 1. 100.000 Ft II. 80.000 Ft IIJ 50.000 Ft A bíráló bizottság számára a díjak kiadása nem kötelező! 38 f./ Az ünnepségek előkészítésére szervezőbizottságot kell felkérni, amely koordinálja az előkészületeket és rendszeresen beszámol az önkormányzatnak. Célszerűnek látszik, hogy a szervezőbizottság egyes tagjai a városban működő civil szerveződések (klubok, egyesületek stb.) által delegáltak legyenek. Határidő: 1994. december 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester g./ Az előkészítéshez és kivitelezéshez szükséges idő biztosítása érdekében a közgyűlés egyetért azzal, hogy még 1994-ben, a jövő évi költségvetés elfogadása előtt, indokolt esetben anyagi kötelezettségvállalással is meg kell kezdeni a következő események előkészítését: rendezvénysorozatot nyitó gálaest, - helytörténeti kiállítás, történettudományi konferencia, emlékérem kiadása, képzőművészeti pályázat, városarculat-tervezési pályázat, hely- és intézménytörténeti, pályázat. Az itt felsorolt célok megvalósítása érdekében a polgármester 1994-ben, 1995. évi teljesítéssel, legfeljebb hárommillió forint összegig anyagi kötelezettségvállalást tehet. Egyéb rendezvényeket anyagi lehetőségei függvényében támogat az önkormányzat. Határidő: folyamatos Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 6.) Javaslat a szociális intézmények szervezeti módosításának elvi elfogadására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke Czobor Zoltán: Úgy érzem jelentős átalakításról van szó, ezért szeretném tudni erről a Gazdasági Osztály véleményét és ezt az előterjesztést a Gazdasági Bizottságnak is meg kellett volna tárgyalni. 39 Cserti Tibor: A Népjóléti Bizottság az érintettekkel egyeztetve elfogadásra érdemes javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. A Gondozási Központok önálló gazdálkodási intézménnyé való szervezésével egyetértek. Czobor Zoltán: A jelenlegi intézményvezetőt is meg kellett volna hívni a közgyűlésre, hogy meghallgathassuk a véleményét. Őt 1994. januárjában neveztük ki és most az átszervezés érinti az állását. Dr. Nemesvári Márta: A Gondozási Központok jelenleg is ebben a felállásban dolgoznak, de a részlegvezető nem önálló, hanem az Egyesített Szociális Intézmény igazgatójához kell fordulni, pl. egy számlával kapcsolatban. Ezek az egységek az Egyesített Szociális Intézmény igazgatójának, illetőleg vezetői gárdájának javaslatára úgy lettek kialakítva, hogy pluszfeladat csak a Szociális Információs Szolgálat lenne. A Gondozóházak élén részlegvezetők állnak, két vezetőnél a 8.000 Ft-os vezetői pótlék emelkedne 16.000 Ft-ra. Ez az összeg minimális ahhoz képest, melyet a szociális törvény kötelező jelleggel előír 1995-től a Szociális Intézményeknek, pl. szociális munkás illetőleg konduktor alkalmazása. Ezek az intézmények ezután is a Humán GESZ gazdálkodása keretében fognak működni, kivéve a Lazsnaki Szociális Otthon. i)i, .. Keres Haj- lat váj) ■ Aki az «lőtér j es z t é & e .1 egye! ért : kérem szavazzon. A közgyűlés 1b szavazatt al, 2 e.''!.1 enszüváza.tLal, 2 tartózkodás««-?.! a következő határozatot hozza: 244/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elvileg egyetért az Egyesített Szociális Intézmény felbontásával, Gondozási Központok kialakításával, valamint a Lazsnaki Súlyos, nem Foglalkoztatható Értelmi Fogyatékosok Szociális Otthonának önálló gazdálkodási intézménnyé szervezésével. Utasítja a polgármestert, hogy az új szervezetiműködési formának megfelelően az Alapító okiratokat készíttesse el és terjessze a közgyűlés elé jóváhagyásra. Határ idő: 1994, december 31. Felelős : Di , Reroskai István po.iq0 met-.t e1 7.) Balassa Béla önálló képviselői indltyanya v; jyon^yiJa''ko-zattal kapcsolatosan (írásban) 40 Balassa Béla: A beadási határidőre javasolt 1994. szeptember 30-ai határidőn kell változtatnunk. Dr. Kereskai István: Javaslom az 1994. november 30-ai határidőt. Ki ért egyet azzal, hogy név szerinti szavazást tartsunk a kérdésben? A közgyűlés 10 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Stamler Lajos: A vagyonnyilatkozatba ki tekinthet be? Dr. Kereskai István: Nincs szabályozva, én azonban a beadott vagyonnyilatkozatokba nem engedek senkinek sem betekinteni. A jogszabály értelmében polgármesternek, alpolgármesternek a megválasztásakor és a mandátuma lejártakor vagyonnyilatkozatot kell tennie. Aki az előterjesztéssel egyetért azzal, hogy a vagyonnyilatkozat beadási határideje 1994. november 30-a legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 245/19.$4. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy határozott,, hogy o helyi önkormányzati képviselők tegyenek vagyonnyilatkozatot, melyet a polgármesterhez kell benyújtani. Határidő: 1994. november 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 8.) Javaslat Általános Rendezési Terv módosítására a Fortuna Étteremtől nyugatra eső területen (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Balogh Tibor: Miért, szükséges az ÁRT módosítása? Dr. Henczi Edit: A Városlej,ehztési Bizottság kezdeményezésére f el ü 1 v.i zsgálatra kerül* fK h kozí ''¡iv-ten ;r i he lyezet.i i öíitjlenet, épületek, üöntév vol < arró., mely épe; ei . K maradi--! '' ,ak meg, il let ve melyeiét Ke.] i átbel y ezrei , A mostani javaslatban hozol. t terü letre is ilyen építményt helyeznének át , e/ azonban ellenkezik az Általános Rendezési Terv előírásaival. hisz ide tízemeletes épületet hoztak tervszinten, így földszinti épület elhelyezése csak a terv módosításával lehetséges. 41 Balogh Tibor: Tudomásom szerint erre a területre elvi építési engedélyt adtak ki 1994. május 27-én, mint tervezett kereskedelmi és szállás épületre. Birtokomban van egy levél, melyen 100 aláírás szerepel, hogy tiltakoznak a Fortuna Étterem mellett létesítendő kamionparkoló és szálláshely ellen. Nem javasolom az ÁRT változtatását, mivel azzal ilyen célra is lehetőség nyílna a javaslatba hozott területen az építkezésre. Dr. Henczi Edit; Valóban adtunk ki elvi építési engedélyt ilyen célra erre a területre, de véglegeset nem. A közgyűlés korábban döntött úgy, hogy ezen a területen ilyen létesítményt megvalósítását engedélyezi, ezért történt a pályáztatás és opciós szerződéskötés, most az ÁRT módosításával ez nem válik lehetségessé. Berezeli Emília: A Városfejlesztési Bizottság javaslata alapján került a terület kijelölésre pavilonok elhelyezésére. A vállalkozóknak beépítési tervet kell készíttetni, mivel az ÁRT-ből ez a területrész területfelhasználási szempontból kimaradt, csak opciós szerződést kötöttünk. A korábbi években ide presszó, étterem, szolgáltatás jellegű épületek elhelyezése volt tervezve, így épülhetett meg a Fortuna Étterem is és földalatti garázsok. Véleményünk, hogy ez az egy szolgáltatás önmagában nem elegendő, ezért kerülne ide további ilyen jellegű építmény. Az érintett lakók nem az épületek ellen, hanem a kamionok parkolása ellen tiltakoznak A l-es út fel 63 keli a gazdayági bejáratoi biztosítani. A szállá* jellegű megjelölést az eredeti előterjesztés is tartalmazta Jancsi György: Az Általános Rendezési Te), /beu erre a területre egy 3 3 szintes lakóépület: elhelyezése szerepelt. Indokolt áz 1982-ben készített rendezési terv módosít ása, mivel e terület)e nem kerül lakóhá2 elhelyezésre, hanem alkalmas a pavilonok elhelyezésére, mint ahogy azt a főépítész az előzőekben elmondta Kérem az előterjesztés elfogadását. Balogh Tibor: Az elvi engedélyt megkapta a Zemplén Gy. u. 1, 2. és a Rózsa u. 14. sz. lakótömb közös képviselője. Ók készítették a következő tartalmú levelet: "Tudomásomra jutott, hogy a Polgármesteri Hivatal elvi építési engedélyt adott a Fortuna Étterem és a körforgalom között lévő zöld terület beépítésére, kereskedelmi és szálláshely létesítésére. Felhívom a '' lakók figyelmét, amennyiben az építkezés ellen tiltakoznak, hogy a mellékelt jelenléti íven aláírásukkal ezt jelezzék." így került hozzám a magas számú aláírást tartalmazó tiltakozó levél, tehát nem kamionparkoló ellen tiltakoznak, hanem az ellen, hogy oi t beépítés történjen. Krémer József: A beépítés csaV o.i.y«n formában kép > el bot*. e.í a számomra, hogy az üti lakóknak egytájt^ S7 i! v:.~>! t ai é nyú jtva olyan profi s í találva és nlyan metn /<" j • a--'' - > a kiadva av engedélyt , amelyek nem teszik lehetőv, , h ;>gy a Ki i aetben lakók nyugalmát zavaró tevékenység legyen. 42 Palotás Tibor: Egyes esetekben a hivatal dolgozói miért nem látják, hogy mit kell tenniük. Nem erra volt a közgyűléstől felhatalmazás, hogy arra a létesítményre engedélyt kapjon a vállalkozó. Ráadásul becsapták, mert azt hitte, hogy építkezhet, hisz erről elvi építési engedéllyel rendelkezett. Krémer képviselővel értek egyet, hogy csak pavilonok elhelyezését engedélyezzük, nem pedig másjellegű kereskedelmi létesítmények építését. Jancsi György: Amikor a paviloné., elhelyezését vizsgáltuk felül, tárgyalt a közgyűlés olyan előterjesztést, amely részben az új helyeket tartalmazta földszintes pavilonok, kereskedelmi épületek elhelyezésére, másrészt további lehetőségeket tárt fel, az egyik ilyen a Zemplén utcától északra lévő terület. A testület itt olyan beépítéssel, olyan funkció elfogadásával hagyta jóvá ezen területet, amelyet a környezet megtűr, elvisel. A Városfejlesztési Bizottság két alkalommal tárgyalt erről, amikor a környezetbe való illeszkedés érdekében különféle kifogások merültek fel, pl. az épület nagysága, szintterülete, illetve az épület közúti csatlakozásáról esett szó. A javaslat,az volt, hogy nagyságrendjét a Fortuna Vendéglőhöz lehet igazítani, a közúti csatlakozási pontokat a 7 sz. útról lehet megoldani, ami azt jelenti, hogy ezen intézmény kiszolgálása nem a Zemplén utcából történne, továbbá, a nagymennyiségű parkolót a föld alá elhelyezni, Ez kizárta azt, hogy Itt kamionnal meg lehessen állni.. A kamionnal való parkolás nem az épül etekkel hozható összefüggésbe, mert, mikor.még nem voltak itt épületek, akkor is megálltak itt kamionok, illetve rna már olyan a helyzet , hogy azok. állnak a Vécsey utcában, a Teleki úton, de láttam a Sugár- úton is, nyilván ezen utea lakóit is irritálja a teherforgalom. Cserti Tibor; h 7J\TATKRV által készített tervek -alapján történi a Kel.eti városrész ezirányű fejlesztése. A köztes 3 épület lakói annak tudatában költöztek lakásaikba, hogy ide kereskedelmi -szolgáltató funkciójú épületek kerülnek, melyből megépült a Fortuna Vendéglő. Palotás képviselőnek válaszolom, hogy .időközben a rendezési terv karbantartásra került, a közgyűlés kijelölte a végleges pavilonhelyeket. Bárki tulajdonosi hozzájárulás nélkül megkérhet egy elvi építési engedélyt, és ha az az előfeltételnek megfelel, akkor a hivatal azt kiadja. A vagyonrendelet alapján valójában létrejött egy opciósszerződés határnappal, hogy amennyiben megfelel a feltételeknek, akkor értékesítésre kerül az adott árért. Ennek kapcsán merült fel a beépítési terv kérdése, a Városfejlesztési Bizottság tárgyalt erről. A ma elhangzott vállalkozásokkal összefüggő témához is kapcsolódna a kérdésem, milyen feltételek mellett látnának Önök értékesítési lehetőséget? Ha nem akarnak foglalkozni ezzel, akkor ez egyedi államigazgatási ügy lesz konzekvenciái vei együtt Farkas Zoltán: Amennyiben megszavaztuk a? ei6te> i^é-s* t''fA akV.f»> a kamionparkolóra ki adott elvi építési engedélyi követ,- <, v..u;y követheti-e végleges építési engedély kiadána? Dr. Henczi Edit: Kamionparkolót ott nem lehet építeni, arra semmiféle engedélyt nem adunk ki. 43 Dr. Kereskai István: Aki az elhangzottak alapján el tudja fogadni az előterjesztést, hozzájárul ahhoz, hogy az Általános Rendezési Terv módosításra kerüljön, kérem szavazzon. Mivel rendelet, 15 igenszavazat szükséges elfogadásához. A közgyűlés 8 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással az Általános Rendezési Terv módosítására vonatkozó javaslatot elveti. 9.) Tájékoztató a hulladéklerakóval foglalkozó ad hoc bizottság munkájáról (írásban) Előadó: Stamler Lajos az ad hoc bizottság elnöke Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztést elfogadja, a határozati javaslatot határozattá kívánja emelni, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 246/1994, számú határozat Nagykanizsa Megyei jogú Város Közgyűlése a.) utasítja a polgármestert, hogy a Hulladéklerakó ad hoc bizottság tagjaival együtt delegációt alakítson ki a Cserfői és egyéb a ZALAERDŐ Rt. kezelésében lévő területek hulladékelhelyezés céljára történő felhasználáshoz szükséges tárgyalások lefolytatására. Határidő: 19 94. november 8. Felelős : Dr, Kereskai István polgármester b.) utasítja a polgármestert, hogy a térség hulladékéi helyezési problémáinak feltárásé*a kezdeményezzen találkozót a környezet védelmi mi ni s?. terrel . Határidő: 1994. november 8 Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 10.) Javaslat élelmezési nyersanyagnorma emelésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Elkerülhetetlen a költségvetés tervezése szempontjából, hogy állást foglaljunk ebben az ügyben, másrészt az infláció miatt a jelenlegi nyersanyagnormákból nem lehet kijönni, az intézmények gazdálkodását rendkívüli módon hátráltatja. Ki ért egyet az előterjesztéssel? A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 247/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1994. január 01-i hatállyal a Kórház-Rendelőintézet esetében a betegellátásban 30%-os, alkalmazottak esetén 11%-os, a többi intézmény vonatkozásában az átlagosan 16%-os élelmezési napi nyersanyagnorma emeléssel, ezen belül az ebédre jutó norma mértékével egyetért, s az alábbiak szerint jóvá hagyja, egyben a rezsi mértékét 65%-ban állapít ja meg, Forintban 1 Megnevezés jóváhagyott norma 1995.01.01. Ebből: ebédnorma A. / Egészségügyi intézmények 1, Kórház-Rendelőintézet Betegellátásban: - csecsemőosztályon 94 187 117 1 30 - gyermekosztályon - felnőtt betegosztályon Alkalmazottak 2 . Bölcsődék - gyermek /tízórai, ebéd,- uzsonna/ - felnőtt /tízórai, ebéd, uzsonna/ 83 68 55 44 45 3. Szociális intézmények - Szociális otthonokban, szállást biztosító klubokban /reggeli, ebéd, vacsora/ 120 55 - Értelmi fogyatékosok napközi otthonában /reggeli,ebéd,uzsonna/ 90 44 B./ Oktatási intézmények 1. Napközi otthonok Óvodai napközi otthon - gyermek /tízórai, ebéd, uzsonna/ 68 . 44 - felnőtt /tízórai, ebéd, uzsonna/ 83 55 Általános iskolai napközi otthon - gyermek /tízórai, ebéd, uzsonna/ 76 48 - felnőtt /tízórai, ebéd, uzsonna/ 83 55 2. Menza Általános iskola - gyermek /ebéd/ 48 - felnőtt /ebéd/ 55 Középiskola - gyermek /ebéd/ 55 - felnőtt /ebéd/ 55 3. Középiskolai diákotthon Kollégium /reggeli, ebéd vacsora/ 136 55 Megjegyzés: A nyersanyagnorma ÁFA-t nem tartalmaz. Megbízza a Polgármestert, hogy a normaemelés mértékéről az intézményeket értesítse. Határidő: 1994. december 01. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 11.) Javaslat fejlesztési hitel felvételére (szóban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr.Kereskai István: Fejlesztési célú hitel felvétele vált szükségessé, ezért kérem, hogy a következő határozatot szíveskedjenek • elfogadni. "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi 200.000.000 Ft, azaz Kettőszázmillió forint összeghatárig középlejáratú fejlesztési célú hitel felvételét. Az Önkormányzat vállalja, hogy a hitelvisszafizetés időtartama alatt törlesztőösszegeket és kamattartozásokat a többi fejlesztési kiadást megelőzően, minden évben, a költségvetés összeállításakor figyelembe veszi és jóváhagyja." Czobor Zoltán: Ha a hitel felvétele azonnal szükségessé válik, akkor szavazzuk meg, de kérem, hogy a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság utólagosan vizsgálja felül ennek szükségességét. Cserti Tibor: Magam is kérem a vizsgálatot) amelyre a bizalomerősítés érdekében szükség van. Azonnali hatállyal, soronkívül kell a hitelfelvételt indítani. Fejlesztési célra vonatkozóan két célt érint, a Kórházat, illetve egyéb vállalkozási területet. Ennek a mostani akciónak 192.000.000 forint lesz minimum a vonzata. Év végéig a teljes összegre szükség lesz, mert decemberben nem tudunk egyébként bért fizetni. Dr. Kereskai István: Fogadjuk el ezt a határozatot azzal, hogy egy másik határozati javaslat-pontban az összegszerűségét és szükségességét a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tekintse át. Böröcz Zoltán: A Gazdasági Osztály vezetőjének abban igaza van, hogy ez egy technikai jellegű kérdés. Ha jól emlékszem, a 200.000.000 forint nem haladja meg azt az összeghatárt, mivel valamikor a költségvetés-tervezés idején számoltunk. A PEB erre nem tud vállalkozni, ez a Gazdasági Bizottság feladata lenne. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a határozati javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 248/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi 200.000.000 Ft, azaz Kettőszázmillió forint összeghatárig középlejáratú fejlesztési célú hitel felvételét. 47 Az Önkormányzat vállalja, hogy a hitelvisszafizetés időtartama alatt törlesztőösszegeket és kamattartozásokat a többi fejlesztési kiadást megelőzően, minden évben, a költségvetés összeállításakor figyelembe veszi és jóváhagyja. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester Zárt ülés 12.) Egyebek A fellebbezések tárgyalását a zárt ülés jegyzőkönyve tartalmazza, Dr. Kereskai István polgármester kihirdeti a zárt üje;en hozott határozatokat. Fellebbezések (írásban) a.) Vincze Mihályné lakásfenntartási támogatási ügye b.) Szerdahelyi Éva lakásfenntartási támogatási ügye c.) Nemes Mária lakásfenntartási támogatási ügye d. ) Belső Istvánné munkanélküliek jövedelempótló támogatási ügye a.) Vincze Mihályné lakásfenntartási támogatási ügye A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 249/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Vincze Mihályné Nagykanizsa, Kodály Z. u. 8. sz. alatti lakos lakásfenntartási támogatás ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az elsőfokú határozatot változatlanul helyben hagyja. (A határozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 48 b.) Szerdahelyi Éva lakásfenntartási támogatási ügye A közgyűlés 13 szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozza: 250/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Szerdahelyi Éva Nagykanizsa, Rozgonyi u. 1. sz. alatti lakos lakásfenntartási támogatás ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az elsőfokú határozatot változatlanul helyben hagyja. (A határozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) c.) Nemes Mária lakásfenntartási támogatási ügye A közgyűlés 17 szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: 251/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nemes Mária Nagykanizsa, Rózsa u. 15. sz. alatti lakos lakásfenntartási támogatás ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az elsőfokú határozatot változatlanul helyben hagyja. (A határozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) d.) Belső Istvánné munkanélküliek jövedelempótló támogatási ügye A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: 252/1994. számú határozat Nagykanizsa- Megyei Jogú Város Közgyűlése Belső Istvánné Nagykanizsa, Tavasz u. 7. sz. alatti lakos munkanélküliek jövedelempótló támogatása ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az elsőfokú határozatot változatlanul helyben hagyja. (A határozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 49 Dr. Kereskai István polgármester 20.30 órakor az ülést bezárja azzal, hogy 1994. november 14-én 16.00 órakor ünnepélyes közgyűlés tartására kerül sor, melyen a Nagykanizsa Megyei Jogú Város díszpolgára, illetve a Nagykanizsa Megyei Jogú Városért kitűntető címek, átadására kerül sor a Vasemberház házasságkötő termében. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. |
