* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.59 MB | |
| 2026-02-27 10:23:35 | |
 | |||||||
Nyilvános  208 | 274 | 1992. február 3. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Rendeletek száma: 3/1992, 4/1992. Határozatok száma: 8-tól 18-ig. Napirendi pontok 1.) Javaslat a Délzalai Viz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átalakítására (írásban) Előadó: Jesch Aladár a városüzemeltetési biz. elnöke 2.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 3.) Az 1992. évi költségvetés elfogadása, a költségvetésről helyi rendelet alkotása (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 4.) Rendeletalkotás a helyi tömegközlekedés díjainak és utazási feltételeinek megállapításáról (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Javaslat a Környezetvédelmi Felügyelet vezetőjének kinevezésére (írásbn) Előadó: Stamler Lajos a környezet véd. biz. elnöke 6.) BM Határőrség Kerületparancsnokság Nagykanizsa részére csapatzászló adományozása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 7.) A VGV. szemétszállítási és kéményseprési díjak emeléséről szóló árbejelentése (írásban) Előadó: Szőke János igazgató 8.) Nagykanizsa vásárcsarnok részletes rendezési tervkoncepciójának bemutatása Előadó: Palotás Tibor képviselő Dr. Kereskai István polgármester 9. Egyebek a) Dr. Tolnai Sándor bizottsági tagságáról való lemondása Előadó: Dr. Kereskai István polgármester b) Városi Könyvtár elhelyezésének ügye Előadó: Gerencsér Tibor osztályvezető c) Erzsébet tér rendezése Előadó: Bercezli Emilia főépitész d) Pápai József eseti segély fellebbezési ügye (zárt ülésen) Előadó: Dr . Csákai Iván a népjóléti biz. elnöke e) "Nagykanizsa Rokkantsportjáért" Alapítvány Előadó: Dr. Kereskai István polgármester A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-2/1992. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE 1992. február 3-i üléséről Rendeletek száma: 3/1992, 4/1992. Határozatok száma: 8-tól 18-ig. Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. február 3-án (hétfő) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: A Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Dr. Harsányi Tamás, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Magyar József,, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Gotthárd Jenő városi rendőrkapitány, Szőke János a VGV igazgatója, Teleki László szószóló, Dr. Spingár László, Karmazin József, Cserti Tibor, Gerencsér Tibor osztályvezetők, Berezeli Emilia főépitész, Dr. Búzás Judit tisztiorvos, Czifra József alezredes, Papp Károly alezredes, Kulbencz Ferenc pályázó, Lőrincz Lászlóné HUMÁN GESZ vezető, Papp Ferenc HSMK igazgató, Pintér Béla a Városi Könyvtár igazgatója, Suhai Sándor a Bolyai Ált. Iskola igazgatója, Mayer Ferenc a Dr.Mező F. Gimnázium igazgatója, Janzsó Antal a Cserháti S. Mezőgazdasági Gépszerelő Szakközépiskola igazgatója, Mihalkó Lajos a Szoc. Foglalkoztató igazgatója, Vágvölgyi Tamás az Ingatlankezelési Intézmény igazgatója, Kovács Antal a Délzalai Viz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat igazgatója, Berke Zoltán a ZALA Volán képviselője, Rodek Elemér a ZALA VOLÁN nagykanizsai képviselője, Ágoston Károlyné, Tóthné Krémer Mária a gazdasági osztály dolgozói, Dr. Nemesvári Márta csoportvezető, Kápolnás Zoltán csoportvezető, Orsós Ferenc a cigányszervezet vezetője. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghívottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van, az ülést megnyitom. A napirendi pontok javaslatát a képviselők Írásban megkapták, van-e más javaslat? Jesch Aladár: Sajnos csak a közgyűlés megkezdése előtt tudtuk kézbesíteni a Vízmű átalakítására vonatkozó javaslatot. Szeretném, ha ezt a témát tárgyalnánk, mégpedig úgy, hogy első napirendként kerüljön megvitatásra. - 2 - Balogh Tibor: Szeretném, ha az egyebek között napirendre kerülne a Mozgássérültek Hamburger Sportegyesületének "Nagykanizsa Rokkant-sportjáért" közérdekű célra létrehozott alapitvány megtárgyalása. Palotás Tibor: Kérem, hogy a 3. napirendi pontot vegyük le, mert ilyen kérelmünk nem volt. Ez gyakorlatilag a költségvetés tárgyalásával egyidejűleg fog megtörténni. A másik kérésem, hogy a 8. napirendi pontot, ami a város lakosságát is érinti, vegyük előbbre 4. napirendnek. Dr. Csákai Iván: Napirend előtt 1 percet kérek. Dr . Henczi Edit:Javasolom, hogy Pápai József segélyezési ügyét zárt ülésen tárgyalja a testület. Palotás Tibor képviselőnek válaszolom, hogy a PEB az októberi testületi ülésen felvállalta, hogy több vizsgálatot elvégez, az egyik határideje január 15-e volt, és azt a munkaterv tartalmazza. Természetesen, ha a bizottság elnöke ugy nyilatkozik, hogy ezt a vizsgálatot nem végezték el egyéb feladat miatt, akkor ennek levételével egyetértek. Koczfán Ferenc: Napirend előtt 2 percet kérek. Marton István: A 8. napirendi pont előbbrehozatalával egyetértek, de azzal nem elvi okok miatt, hogy az önkormányzati apportérték meghatározásra kerüljön itt és most. Már többször elmondtam testületi ülésen, hogy számok nélkül gazdasági döntést, legalábbis jó döntést nem lehet hozni. Palotás Tibor: A jegyzőnő által felvetettekre hozzáteszem, ha ez a 3. napirendi pont valamilyen más vizsgálatot jelentett volna, akkor kijelentem mint a PEB vezetője, hogy arra a vizsgálatra csak a mérleg elkészitése után kerül sor, ezért a 3-as napirendi pont eltörlése jogos. Czupi Gyula: Szeretném, ha a Nagykanizsai Könyvtár elhelyezésére vonatkozó előterjesztés megtárgyalásra kerülne. Böröcz Zoltán: Egyebekben 2x1 percet kérek. Balogh György: Én is egyetértek azzal, hogy a 8. napirendi pontról beszélgessünk, de semmiféleképpen nem ajánlanám határozat hozatalát előterjesztés hiányában. A közgyűlés a 186-os számú határozatával ugy döntött, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő földterületeket a vásárcsarnokkal kapcsolatos vállalkozásba apportként beviszi. Felkérte a városfejlesztési, a városüzemeltetési és a gazdasági bizottság vezetőjét, hogy dolgozzanak ki javaslatot az apportként való bevitel feltételeire és azt terjesszék a közgyűlés elé. Ez nem történt meg. - 3 - Czotterné Ivády Zsuzsa: Egyebek között 1-2 percben szeretnék egy javaslatot előterjeszteni. Pilczer Éva: Ügyrendi javaslatom, hogy 22.00 órakor a polgármester zárja be az ülést. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a Vizmű Vállalat átalakításával kapcsolatos előterjesztést hozzuk előre első napirendként, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a "Nagykanizsa Rokkantsportjáért" közérdekű alapítvány megtárgyalásra kerüljön kérem szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal, egyhangúlag az alapítványt a napirendi pontok közé felveszi. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a PEB vizsgálatainak tapasztalatai cimü napirend ma ne szerepeljen, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással e témát a napirendi pontok között nem szerepelteti. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy a 8. napirendi pont 4. napirendként előbbre kerüljön. A közgyűlés 7 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 9 tartózkodással a 8. napirendi pont előbbrehozatalával nem ért egyet. * Dr. Kereskai István: Javaslatként hangzott el, hogy a 8. napirendi pont azon részét, mely apportértéket határozná meg, ma ne tárgyaljuk. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 26 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az egyebekben a városi könyvtár ügye megtárgyalásra kerüljön, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 2 tartózkodással egyetért a javasolt téma tárgyalásával. - 4 - Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Pápai József fellebbezését zárt ülésen tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 2 tartózkodással egyetért, hogy Pápai József segélyezési ügyét zárt ülésen tárgyalja. Dr. Kereskai István: Javaslatként hangzott el, hogy 22.00 órakor a mai ülést zárjuk be. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 26 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Marton István: Az a véleményem, hogy erre minden alkalommal nem kellene külön szavazni, 14.00 órától 22.00 óráig tartson az ülés, 8 óránál hosszabb ideig ne ülésezzünk. Dr. Kereskai István: Ezt a Szervezeti és Működés''i Szabályzatban kellene meghatározni. Aki a mai ülés teljes napirendjével egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal, 1 tartózkodással a következő napirendi pontokat fogadja el: 1.) Javaslat a Délzalai Viz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átalakítására (írásban) Előadó: Jesch Aladár a városüzemeltetési biz. elnöke 2.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 3.) Az 1992. évi költségvetés elfogadása, a költségvetésről helyi rendelet alkotása (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 4.) Rendeletalkotás a helyi tömegközlekedés díjainak és utazási feltételeinek megállapításáról (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Javaslat a Környezetvédelmi Felügyelet vezetőjének kinevezésére (írásbn) Előadó: Stamler Lajos a környezet véd. biz. elnöke 6.) BM Határőrség Kerületparancsnokság Nagykanizsa részére csapatzászló adományozása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester - 5 - 7. A VGV. szemétszállítási és kéményseprési dijak emeléséről szóló árbejelentése (írásban) Előadó: Szőke János igazgató G. Nagykanizsa vásárcsarnok részletes rendezési tervkoncepciójának bemutatása Előadó: Palotás Tibor képviselő Dr. Kereskai István polgármester 9. Egyebek a) Dr. Tolnai Sándor bizottsági tagságáról való lemondása Előadó: Dr. Kereskai István polgármester b) Városi Könyvtár elhelyezésének ügye Előadó: Gerencsér Tibor osztályvezető c) Erzsébet tér rendezése Előadó: Bercezli Emilia főépitész d) Pápai József eseti segély fellebbezési ügye (zárt ülésen) Előadó: Dr . Csákai Iván a népjóléti biz. elnöke e) "Nagykanizsa Rokkantsportjáért" Alapítvány Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Napirend előtt: Dr. Csákai Iván: Furcsa információnak jutottam birtokába a közgyűlés kezdete előtt, ezért néhány kérdésem van. Megtörtént-e az alapellátás leválása, az ezzel kapcsolatos gazdasági számításokat ki látta, ellenőrizte, fogadta el, és ki küldte tovább a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz? Mert hogyha ez megtörtént, akkor ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a Népjóléti Bizottság és olyan mint képviselőtestület felesleges. Nem hiszem el, hogy a mi munkánkat ennyire figyelmen ki,vül kell hagyni. Már többizben jeleztem a közgyűlésnek, hogy a hivatali szervezeten belül a szociális és egészségügyi feladatok ellátása a jelenlegi felállásban nem megfelelő. A Népjóléti Bizottság munkája igy sokkal nehezebb. Annak ellenére, hogy napirendi pontban szerepel majd a hivatal szervezetének az átszervezése, lényegesnek tartottam ezt kihangsúlyozni. Dr. Kereskai István: Tudomásom szerint nem történt olyan jellegű adatszolgáltatás a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak, ami az átadás-átvétel tényét közölte volna. Statisztikai adatszolgáltatás készült. Annyi történt, hogy a kórház tudomásul vette azt a határozatunkat, amit korábban hoztunk, és azt tartalmazza, hogy szét kell választani, külön kell könyvelni a költségeit, a bizottság meg lett bizva , hogy készítse elő ennek a dolognak a lényegét. - 6 - Dr. Csákai Iván: Jegyzőnőtől kérdezem, hogy a Társadalombiztosításhoz milyen anyag ment, mert ha a gazdasági számítások mentek tovább, akkor teljesen felesleges volt a bizottság által végzett munka . Dr. Henczi Edit: Részletesen az anyagot nem ismerem, mert nem az én szakterületem. A kórháznak adtuk ki a statisztikai adatlapokat kitöltésre. Ez egy felmérés, hogy hány orvos van, hány orvosi körzet, hány beteg jut egy orvosra, tehát felkészülés arra, hogy amennyiben az alapellátás leválik, akkor az ő finanszírozásukhoz mekkora összegre lesz szükség. Az anyag ma reggel készült el és továbbították Zalaegerszegre. Dr. Kereskai István: Az adatszolgáltatás nem jelenti azt, hogy a testület nem foglalhat abban állást később, hogy az alapellátást milyen előirányzatokkal és milyen gazdasági módon, eszközökkel fogja az önkormányzat átvenni, illetve más keretek között működtetni. Itt arról van szó, hogy ez a statisztikai adatszolgáltatás egy kicsit később készült el mint kellett volna, abban igaza van, hogy ezt a bizottság előtte megnézhette volna. Az alapellátás leválásának ügyére a későbbiekben még visszatérünk. Koczfán Ferenc: A Bolyai Általános Iskola eresz-csatornája széjjel^ csúszott és emiatt a viz teljesen lemossa az épület vakolatát. Ennek megjavítása indokolt. A Király Pál utca végén törmelékhalmaz van, mi lesz ennek a sorsa, ki a felelős, hogy azt odahordták. Az Erkel Ferenc Művelődési Ház finanszírozását meg kellene oldani. Ezt már korábbi ülésen is felvetettem. Akkor olyan ígéretet kaptam, hogy megvizsgálják az ügyet, azóta történt-e valamiféle lépés ebben. Az 1991-es költségvetésünkben van olyan tétel, hogy fejlesztési célra más cégektől átvett pénzek, ami több tízmillió forintot jelent. A kérdésem az, hogy ebből mennyi teljesült, a be nem érkezett összegek miatt támasztottunk-e valamiféle követelést. A Polgármesteri Hivataltól adatokat kértem és olyan választ kaptam, hogy az igazgatási létszám 97 fő, a technikai személyzet 16 fő. Mit kell érteni a technikai személyzet alatt? Suhai Sándor: Köszönöm a csatornával kapcsolatos észrevételt, intézkedem annak megjavítása ügyében. Dr. Kereskai István: A Király Pál utca végén lerakott törmelék-halmaz elszállítására legkésőbb a tavaszi Lim-Lom akció keretében gondoskodni fogunk. Az Erkel Ferenc művelődési ház finanszírozásáról annyit tudok mondani, felmerült egy alapítvány létrehozása, melynek támogatása elképzelhető az önkormányzat részéről is, de ugy néz ki, hogy maguk meg tudják oldani. / - 7 - Az, hogy a fejlesztési pénzekből mennyi teljesült, a zárszámadás részletesen tartalmazni fogja. Az ezzel kapcsolatos adatok most nem állnak rendelkezésünkre. A technikai létszám alatt a konyhai dolgozókat és a takaritókat kell érteni. 1. Javaslat a Délzalai Viz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átalakítására Előadó: Jesch Aladár a városüzemeltetési bizottság elnöke Jesch Aladár: Az önkormányzat szempontjából itt az a lényeg, hogy egy korábbi állami vállalat önkormányzati tulajdonba megy át. Célszerűnek a zártkörű RT-vé alakítása látszik, amelybe azután többféle szempont szerint lehet többséget szerezni, igy a vízfogyasztás vagy a beruházott vagyon nagysága alapján. Nagykanizsa a vízmennyiség 75 %-át fogyasztja, mig a községek 25 %-ot. Az a célunk a megyei önkormányzattal közösen, hogy az átalakítással a tulajdonosi jogokat jobban tudjuk gyakorolni. Az állam a tulajdonosi jogait a vízmű vonatkozásában egyáltalán nem gyakorolta, viszont ha a vizmü Nagykanizsához tartozik és az RT közgyűlésében a városnak többsége lesz, akkor ez egy előnyös megoldásnak látszik. Az átalakitási munkák viteléhez szükséges a közgyűlés elvi állásfoglalása . Kovács Antal: Az önkormányzati vagyonról szóló törvény ugy rendelkezik, hogy az állami vagyont képező közművagyon ez év végéig önkormányzati vagyonná kell hogy alakuljon. Ha az önkormányzat a vagyont kéri, akkor a Megyei Vagyonátadó Bizottság mérlegelési szempontok figyelembevételével a vagyonrészeket vagy tárgyakat az önkormányzatnak átadja. Az önkormányzat felelőssége, hogy ezeket a vagyonrészeket miként üzemelteti. Vállalják-e, hogy az üzemeltetést teljes egészében megoldják, vagy üzemrészként működtetik, vagy erre a tevékenységre szerveződő vállalatot bizzák meg. Elképzelhető ugy is, hogy a tevékenységre szervezett és ebből következően zártkörű részvénytársaságot alakitanak a vagyon közös működtetésére. Mi ezt ajánljuk, a bizottság is ezzel ért egyet. A nyereségre szerveződő társaság közüzemből a mi véleményünk szerint belátható időn belül nehezen képzelhető el. Tevékenységre szerveződnénk, költségegyenlőségi dijalapu működéssel és az egyes részleteket, hogy mely önkormányzatnak milyen működési beleszólása, döntési hatásköre van, azt a működési szabályzatban kell részletesen kidolgozni. Az elvi döntés lényege az, hogy ehhez a zártkörű RT-hez Nagykanizsa város mint a mi működési területünk meghatározó önkormányzata hozzájárul-e. Három vagyonrészből tevődik össze az állami tulajdon: a települések belterületi részén kivül a megyei önkormányzat tulajdona, a település belterületi határán belül az adott önkormányzaté és ezen kivül azt is el kell dönteni, hogy közös vizbázisok esetén mi a vagyon nevesítésének, működtetésének kerete, célszerűsége. / - 8 - Az önkormányzatok 90 %-a már véleményt nyilvánított ebben a kérdésben, Nagykanizsa még nem. Bizottsági ülésen felvetődött, hogy a vagyon forgalmi értékének megállapítása legyen a vagyon-nevesí-tés alapja. Göndör István: Mit jelent az átalakítási terv, kész átalakulási programot hoznak február 28-ára? Kovács Antal: Február 28-ára az átalakulásra vonatkozó kész programot hozni nem tudjuk. Jancsi György: Miért kell olyan előterjesztést tárgyalni, amelyet az ülés előtt kaptak kézhez a képviselők? Ezt a módszert nem tartom alkalmasnak egyrészt a nagyobb érték miatt jelen esetben, másrészt mert ellenkezik az SZMSZ-szel. Javaslom, hogy ezzel a témával ne foglalkozzunk. Dr. Kereskai István: Egy témának a sürgős megtárgyalása felrúghatja a meghatározott szabályokat. így azt, hogy az anyag nem kerül kiküldésre és a testületi ülésen napirendként szerepel. Határozati javaslatot szóban is elő lehet terjeszteni. Ma a napirendet már elfogadta a testület, kötelességünk azt megtárgyalni. Takács Zoltán: Módosító javaslatom a következő. Kérem, hogy a határozati javaslatot egészítsük ki azzal, hogy mi okból kell a közgyűlés elé terjeszteni ezt a témát. Formai dolognak tűnik, de az elmúlt időszak kellemetlen tapasztalatai késztetnek erre a javaslatra. Határozzuk meg azt, hogy döntéshozás vagy tudomásulvétel céljából kell idehozni. Az utolsó bekezdést kérem kiegészíteni "....és azt a következő közgyűlés elé kell terjeszteni jóváhagyás céljából." Göndör István: Február 28-án mégcsak az elvekről beszélünk. Addig az önkormányzatokkal meg kell állapodnunk, hogy a részvények alapja mi legyen, vagyon-, vagy vízmennyiség szerinti. Ez egy rendkívül hosszú folyamat lesz, ezért tartottam fontosnak, hogy itt már egy alapszabály tervezet legyen, mert érdemi vitát akkor tudunk folytatni. Kovács Antal: Elvi döntést, egyetértést kérünk ahhoz, hogy a munkát el tudjuk kezdeni és ide tudjuk terjeszteni. A márciusi megyei közgyűlésre egy előterjesztést kell készíteni, hogy mi módon lehet az átalakulási tervnek a rendezőelveit tisztázni. Cser ti Tibor: A városüzemeltetési bizottság a megyei átalakulási programot feladatként kezelő szervezettel együtt egyeztette a szakmai lépéseket. Az illetékes minisztérium is az RT-i formát javasolja. Ennek elvi elfogadása az önök hatásköre, javaslom a döntéshozatalt. - 9 - Balogh György: Ugy gondolom, hogy azelőterjesztés semmiféle félreértésre nem ad okot, az sem, hogy egy előzetes egyetértésről szavazunk . Marton István: Ha odairjuk a határozati javaslathoz amit Takács képviselő indítványozott, hogy "jóváhagyás céljából" az nem zárja ki azt, hogyha rossz az előterjesztés, ne fogadjuk el. Az átalakulási törvény azt a lehetőséget biztositja számunkra, hogy RT-vé alakitsuk, ezért javaslom, hogy szavazzunk. Palotás Tibor: Egyetértek Marton képviselővel. Véleményem szerint az előterjesztés megfelelő, az RT-vé alakuláshoz a testület az elvi egyetértését megadhatja. Dr. Keréskai István: Aki a határozat módosítására tett javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 28 szavazattal a módosítással egyetért. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel és a módositott határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 28 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza : 8/1992. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a Délzalai Viz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat zártkörű részvénytársasággá történő alakításával előzetesen egyetért. Az átalakítás előkészítésével megbízza a Városüzemeltetési Bizottságot és a Polgármesteri Hivatal Településellátási- és Fejlesztési Osztályát. Az átalakítási tervet a Vízmű Vállalattal együttműködve 1992. február 28-ig el kell készíteni és azt a közgyűlés következő ülésére kell terjeszteni jóváhagyás''céljából. Határidő: 1992. február 28. Felelős : Jesch Aladár a Városüzemeltetési Biz. elnöke Dr. Kereskai István polgármester Felkérésre: Kovács Antal igazgató 2. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester - 10 - Czotterné Ivády Zsuzsa: A decemberi közgyűlésen a polgármesteri tájékoztatóban szerepelt, hogy a ZALAIPARKER és az Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat részvénytársasággá alakul. Akkor én kérdeztem, hogy az önkormányzat apportbevitele általi részesedése, igazgatótanácsi tagság hogy áll össze. A polgármester úrtól kérdezem, milyen ujabb információhoz sikerült hozzájutni ez ügyben. Dr. Kereskai István: Nemcsak az emiitett két cégnél, hanem bármely átalakuló vállalatnál is gond, hogy az általunk bevitt földterület értéke olyan arányú a társaság össztőkéjéhez viszonyitva, hogy sem igazgatótanácsi, sem felügyelő bizottsági tagságra nem jogosít fel bennünket.Meg sem kerestek bennünket ebben az ügyben, ezt lehet kifogásolni, nehezményezni, de magát az átalakulást érdemben nem befolyásolja. A legmagasabb telekérték a FÜSZÉRT-nél fog bekövetkezni de az össz társasági alaptőkéhez viszonyitva ennek a %-a is elenyésző, ily módon nem igen tudunk olyan követelményeket támasztani, hogy adjanak helyet nekünk a társaságban. Czotterné Ivády Zsuzsa: Nekem nem azzal van gondom, hogy bármilyen társaság alakul, hanem ugy képzelem, ha elkezdődik egy ilyen folyamat, akkor mindenki aki valamennyire érintett abban, összeül és megbeszéli a dolgokat. Az önkormányzat földterületének értékét hivatalos értékbecslés állapitja meg - feltételezem én - és nem amennyi.t az adott társaság gondol érte, és ez alapján egyezkedünk, akár jut nekünk hely a különböző bizottságokban, akár nem. Azt szeretném, ha kölcsönös megbecsülés alapján együtt tárgyalnánk és nem utólag értesítenének bennünket. Czupi Gyula: A 144/1991-es számú határozat kapcsán milyen felhívás történt , van-e remény arra, hogy az a bizonyos gyüjtőláda tartalmaz pénzt, mert mint képviselő hallottam erről, de egyéb forrásból ennek igazolását nem hallottam. Javasolom mégegyszer meghirdetni a gyűjtést. A 4. oldalon két olyan határozatról kaptunk tájékoztatást, amelyeknek a teljesítése elmaradt. Az ott szereplő indokokat el tudom fogadni, de uj határidő megállapítását kérem. Szeretném elkérni Koczfán képviselőtől azt a tájékoztatást, melyet a hivatal dolgozóinak létszámáról és béréről a polgármesteri hivataltól kért és kapott. Dr. Kereskai István: Ugy gondolom, a síremlékhez való hozzájárulásról mindenki értesülhetett, de mégegyszer közzétesszük a sajtóban és a televízióban. Határidőt kérek a másik két javaslatra. Czupi Gyula: A határidőt 1992. március 31-ében javasolom megállapítani . Balogh Tibor: A beszámoló nem érinti amit október 28-án az önvédelmi csoportok szervezésére vonatkozóan felvetettem. Ugy tudom a felhívásra a jegyzőnőhöz 3 jelentkezés érkezett. Ezzel kapcsolatosan bejelentem, hogy február 8-án /szombaton/ 10 órakor - 11 - a Zala megyei Rendőriőkapitányságon nyilt fórumot szervez a Polgárőr Szövetség, ahová mindenkit várnak és tájékoztatást adnak a feltételekről. Dr. Henczi Edit: A Kanizsai Közéleti Klub ülésén felvállaltam - tehát nem az önkormányzat és nem a polgármesteri hivatal -hogy összegyűjtöm az igényeket és koordinálom. Sajnos a felhívásunknak nem sok eredménye lett. Három jelentkező van és ez kevés egy önvédelmi szervezet létrehozásához. Ismételten kérem azo -kat, akik efajta tevékenység iránt érdeklődnek, jelentkezzenek a hivatalban a jegyzőnél. Kovács János: Örömmel veszem, hogy a kamionparkolást szeretnék megoldani, de kicsit lazának tartom a tájékoztatóban szereplő megfogalmazást. H~+?r^Hnt kellene 3 megvalósításra, hogy a következő ülésre ide tudnánk hozni egy tervjavaslatot. Karmazin József: A munkatervben szerepel ez a témakör, igaz, hogy az a terv már eddig is bizonyos korrekciókra szorult, az időpontok változtak. Az ott megfogalmazott napirend szerint kellene ezt a kérdést idehozni, tehát az illetékes bizottság előterjesztésében. Dr. Bogár Gáspár: Résztvettem annak a bizottságnak a munkájában, mely a palini orvosi rendelő tervpályázatát bírálta el. Meglepetéssel értesültem arról, hogy az eredményhirdetésnél az orvos-szakmai szempontokat teljesen figyelmen kivül hagyó döntés született. Egy olyan pályamunkát hirdettek ki győztesnek, ami a külső építészeti szempontokat tekintve valóban a legmegfelelőbb volt, azonban a belső funkcióját tekintve orvosi rendelőnek nem felel meg. A főépítésztől kérdezem, aki résztvett a bíráló bizottság munkájában, miért született ilyen döntés? Berezeli Emília: A bíráló bizottságnak a javaslatomat adtam le, mivel a munkában személyesen résztvenni nem tudtam. Két javaslatom volt, azok közül választott a bíráló bizottság. Karmazin József: A bíráló bizottságban a képviselőkön kivül a polgármesteri hivatal több szakembere is részt vett és Fcét pályamű kb. azonos megítélést kapott. Az egyiknél a funkcionális megoldás volt kedvezőbb, a másiknál pedig az építészeti megjelenés és a környezetalakítás. A kettő közüli választás nem ugy történt, hogy a képviselő ur gondolja. Én el tudom képzelni, hogy az a pályamű, amelyik a kedvezőbb kör-nyezetalakitási és építészeti tartalommal készült, az funkcionálisan módosul és a szakmai szempontok érdekében a tervező ezeket az igényeket kielégíti. Dr. Kereskai István: Arról van szó, hogy a két kiviteli tervet egyesítve egy újabb kiviteli tervet készít oda ha kell a tervező. - 12 - Marton István: A polgármesteri tájékoztatóban elhangzott, hogy a privatizáció során milyen értékek kerültek - elsősorban föld formájában -a városhoz. Szeretném, ha minden képviselő ezt írásban megkapná. Ismételten kérem, hogy a város társadalmi-gazdasági tervében felsorolt tárgyak tételes megnevezését, illetve ennek értékét a képviselők szintén kapják meg. □r. Kereskai István: Ugy gondolom ennek nincs akadálya, de hozzáteszem, hogy ezek az értékek nem véglegesek, akkor válnak azzá, ha a Vagyonügynökség dönt. A 183/1991. és a 186/1991. számú határozatok határidejére módosító indítvány hangzott el 1992. március 31-i időponttal. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 28 szavazattal, egyhangúlag a határozatok határidejé-r nek módosításával egyetért. Dr. Kereskai István: Aki a polgármesteri tájékoztatóval - az előbb elhangzott módosításra is figyelemmel - egyetért, kérem szavazzqn. A közgyűlés 26 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 9/1992. számú határozat a) A közgyűlés a 49/b/1991, a 114/a/b/c/d/1991, a 126/a/c/1991, a 144/1991, a 164/b/c/1991 , a 168/1991, a 169/1991, a 172/1991, a 189/1991, a 190/b/1991, a 195/a/b/1991, a 196/a/d/1991, a 199/1991, 202/1991, a 203/1991, a 204/1991, a 205/1991, a 206/f/1991, a 217/a/b/c/d/1991 , a 220/1991. számú határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. b) A közgyűlés a 183/a/b/1991 . és a 186/b/1991. számú határozatok határidejét 1992. március 31-ben állapítja meg. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester Balogh György az Ügyr. és Ig.Biz.eln. Dr. Henczi Edit jegyző c) A közgyűlés Dr. Tolnai Sándor Ügyrendi és Igazgatási Bizottsági tagságáról való lemondását tudomásul veszi. - 13 - 3. Az 1992. évi költségvetés elfogadása, a költségvetésről helyi rendelet alkotása (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető Dr. Kereskai István: A testület állást foglalt abban, hogy milyen irányelveket, célokat tüzünk ki az 1992. évi költségvetés előkészítése során magunk elé. Ezeket az irányelveket elfogadva később konkrét programot, időbeni rangsort állítottunk fel az elvégzendő feladatokra. Ennek végrehajtásaként került sor először az intézmények , gazdálkodó szervezetek elképzeléseinek, igényeinek a felmérésére, ütköztetve lett minden területen az egyes bizottságok véleményével, a második fordulóban a bizottságok véleménye után mégegyszer a gazdasági bizottság, a bizottsági elnökök, a hivatal vezetői és az osztályvezetők jelenlétében két fordulóban megtárgyalta az előkészítő munkát, véleményt is mondott. Ezek az időközben elhangzott vélemények átvezetésre kerültek, illetve az írásos anyag mellékleteként szerepelnek. Mik voltak azok az elvek, amelyeket az anyag összeállítása, a tervkoncepció kialakítása során törekedtünk betartani? A tervezet azt fogalmazza meg, hogy működőképes legyen az önkormányzat 1992-ben, elsőbbséget ad a működésnek, az intézmények fenntartásának, azon belül is kiemelten foglalkozik a városüzemeltetés körülményeinek lehetséges javításával, az oktatási és a szociálpolitikai feladatokkal. Ezekre helyezi a hangsúlyt és az anyagi eszközök koncentrálását. A következő ilyen fő prioritás volt, hogy az elkezdett beruházásokat törekedjünk minél hamarabb befejezni. Elsősorban a csatornázási munkákra gondolok. Természetesen ugyancsak elsőbbséget élveznek azok a fejlesztések, amelyeket a céltámogatások következtében pótigényként újra bejelentettünk 1992-re. Ilyenek: az általános iskolai tornatermek, középiskolai tornaterem épitése, és a kollégiumok rekonstrukciója. Kevés a pénz a fejlesztésekre, a költségvetés 19 %-át lehet erre forditani. Külön kivánom megemlíteni, hogy a tervezet nem tartalmazza azt a mérvű előirányzatot a kórház felújításához, amelyet a bizottság és a testületi tagokegyrésze indokoltnak és szükségesnek tart. Éppen ezért kértük fel az országgyűlési képviselőt, hogy a kórház felújítási programját viselje a szivén, próbáljon célzott támogatásért fordulni a jövő évben. Ez olyan horderejű feladat, amely az egész város lakosságát foglalkoztatja. A másik ilyen dolog a felújítások kérdéskörében a könyvtár elhelyezése. Ugy ítélem meg, az a középtávú program, melyet a képviselőtestület később fogad el, abban kellene megfogalmazni, hogy mikor, hogyan, mi módon szeretnénk a könyvtárat - természetesen ezt előbbre is lehet hozni, külön napirendként is meg lehet tárgyalni, csak fel szerettem volna hivni a figyelmet, hogy a jelenlegi elkötelezettségeink mellett erre az igen fontos feladatra sem jut az idén ugy pénzünk, mint ahogy arra szükség lenne. Javasolom, hogy e napirendet ugy tárgyaljuk, ahogy a bizottsági munkában már jól bevált. Tehát bizonyos témakört tárgyalnánk és amikor ezt lezárjuk, akkor lépnénk a következőre. A részletes vitánál először a bevételekkel lenne célszerű foglalkozni, amikor annak nagyságában megállapodtunk, akkor térnénk át mellékletenként a kiadási oldalra. A módositó indítványokat pontosan kérjük megfogalmazni. - 14 - Cserti Tibor: A polgármester ur utalt arra, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági feltételek és a jogi szabályozottság mellett rendkívül nehéz volt az előkészitő munka. Utalni szeretnék a 6 átfogó lépcsős megoldásra, amely ezt a produktumot eredményezte. Az ott elhangzottakkal gazdagodott, megalapozottabbá vált a tervjavaslat. Ugy gondolom mindenféleképpen szólnom kell egy konkrétumról. Véleményem szerint tulfütöttek az elvárások az anyaggal kapcsolatosan. Többirányú megfogalmazások, elvárások történtek az előzetes egyeztetés során, holott a költségvetés csak egy eszköz, egy pénzügyi terv. Eszköze a felvállalt célok és programok megvalósításának. A programok pedig csak a lehető legritkább esetben igazodnak a naptári költségvetési időszakhoz, folyamatos szakmai gazdálkodó munkát követelnek. A jelenlegi tervjavaslat figyelembe veszi és ráépül a teljes fejlesztési programra, amit Önök az elmúlt időszakban elindítottak intézkedéseikkel. Egyre élesebben és sürgetőbben jelentkezik az élet minőségét, a létbiztonságot, a szociális helyzetet, a környezeti állapotot, a közösségi sz?lgá1.t" + ''?''- mf?l''i:c!cüi f eltétsl - it -zinvonalát erőteljesebben javitani igyekvő igények halmozódása. Ezek mindegyikének a felvállalása és kielégítése természeteseh nemcsak a helyi költségvetés feladata. De valószínű, hogy a jövőben éppen az uj programok megfogalmazása során feltétlen tudatos további súlypont-átrendezésre kell felkészülni. Talán a legfontosabbak egyike ezek között a város bérlakásaiban élők helyzetének perspektivikus tisztázása, .de hasonló fontosságú az egészségügyi alapellátás működési rendszerének helyi szintű végleges megoldása, de folytathatnám az oktatás, a közművelődés feltételeinek a javításával is. Mint utaltam rá a költségvetés pénzügyi terv és fontos, hogy az didpeiveK ei''venyesuijenek oenne. Hosszú ut vezetett a tervező munka során a kezdeti 600 millió forint egyensúlyi hiány regisztrálásától kezdve a mai napig. A jelenlegi javaslat szakmai összefüggéseket is figyelembe véve összességében érzékeny egyensúly-állapotot takar. Ennek biztosítása érdekében várhatóan 65 millió forint hitelfelvételre is szükség van. Hangsúlyozni kivánom, hogy az állami költségvetés rendszere többirányú pályázati lehetőséget biztosit. Javasolom, hogy a lehetőségekkel bátrabban éljenek. Az előkészitő munka során sok észrevétel, javaslat hangzott el, melyek a hatékonyabb gazdálkodást, a racionálisabb működést szorgalmazták. Ezeknek csak egy részét lehetett a költségvetési javaslatba beiktatni, mivel sok hasznos ötlethez a jogi vagy,egyéb feltételek hiányoznak. Az elmúlt heti képviselőtestületi tervkonzultáció során elhangzott javaslatokat az anyagban szerepeltetjük. Külön határozati javaslatot kivánunk a humán osztály vezetőjével előterjeszteni a költségvetési intézményeket érintő 10 napos betegszabadság terheinek részbeni kompenzálásának szabályozására. A pótlólagosan felterjesztendő céltámogatási igények a képviselőknek kiosztásra kerültek, ezeket a pályázati anyagokat egyenként szükséges megszavaztatni. A tervjavaslat jelenleg is feszitett, de meggyőződésem, hogy következetes munkával végrehajtható és eredményesen fogja szolgálni a város további fejlődését. - 15 - Böröcz Zoltán: Javasolom, hogy a közgyűlés az Etnikai és Nemzetiségi Bizottság részére egy elkülönitett alapot hozzon létre 200.000.- Ft-os összegben. Indokom az, hogy a kisebbséggel történő foglalkozás mindig egy bizonyos mértékű anyagi vonzattal jár. Ha az elkülönitett alapot létrehoznánk a bizottság gondoskodna arról, hogy az összeg elnyerése pályázat utján történjen, kifizetése csak indokolt esetben legyen. Kérem, hogy ennek figyelembevételével a 2. sz. mellékletben I. Költségvetési szervek működési, fenntartási kiadásai fejezetben 2. Városüzemeltetés és Polgármesteri Hivatal részére megállapított összeget 200.000.- Ft-tal emelje meg a közgyűlés és az általános tartalékot ugyanekkora összeggel csökkentse. Jesch Aladár: Az előzetes megbeszélésen a városüzemeltetés költségei 160 millió forintról 110 millió forintra csökkentek. Erről a csökkentett összegről le tudunk mondani, azonban hosszabb távon ez már nem megoldható, mivel a város közlekedése, parkjainak állapota romlik. A jövő évi költségvetés előkészitését már most el kell kezdeni. Véleményem szerint a város intézményei elég szabadon bánnak a pénzzel, ezen a téren megtakarításra van lehetőség. Ha egy ezreléket veszünk le a költségvetésükből, akkor várhatóan megoldottuk a város üzemeltetését. Stamler Lajos: A környezetvédelem ügye szorosan kapcsolódik a városüzemeltetéshez. A környezetvédelmi beruházások körébe tartozik a csatornahálózat fejlesztése, a záporkiömlő rendezése. Az uj hulladékfeldolgozó rendszer kiépítésére terv készül, ez azt jelenti, hogy a környezetvédelmi beruházásokat már most szerepeltetjük az elkövetkezendő időszak tervei között. Nagyon fontosnak tartom a parkfenntartás megoldását, bármely más feladat rovására is. Minorics Piroska: Az oktatási és kulturális bizottság hatáskörébe elég nagy terület tartozik. Általában az oktatás öreg épületekben történik, viszonylag kevés az uj iskola, a bútorzat, az eszközök kopottak, folyamatos felujitásuk, pótlásuk indokolt. Amikor az intézmények költségvetési támogatást megkapják, ez az egyetlen olyan tétel, amivel szabadon gazdálkodnak. Ha ezt még tovább csökkentik, akkor a felnövekvő nemzedéknek olyan körülmények között ,kell tanulniuk, ahol nem érzik jól magukat. A központi költségvetés 5 \ dologi automatizmussal számol, ezt a városnak kell biztositania, ami azt jelenti, hogy az intézmények működtetéséhez kb. 30 %-ot kell adni. Az oktatási intézmények felújítása során meg kell oldani az épületek tetőszigetelését. A beruházások esetében a céltámogatottakat a központi költségvetés 40-50 %-kal támogatja. A bizottság javasolta kulturális alapra 4 millió forint biztosítását, kérem a közgyűlés ezt hagyja jóvá. Ez az alap teszi lehetővé, hogy a kis öntevékeny csoportokat támogatni tudjuk. A sportalap támogatását is kérem. Komoly problémát okoz a könyvtár elhelyezése és a mozi kérdése. Ha Jesch képviselő ugy gondolja, hogy a kidások csökkenthetők, akkor tegyen erre konkrét javaslatot. - 16 - Jesch Aladár: Én azt mondtam, hogy a költségvetést a közgyűlés most fogadja el, de vizsgáljuk az intézmények kiadásait, biztosan meg lehet valamennyit takaritani. Dr. Csákai Iván: A szociális és egészségügyi célra biztosított pénzeszközből kell megoldani a rendkívüli és rendszeres segélyezést, a közgyógyellátást, az ápolási dijak fedezetét, az üzemanyagtámogatást is. A költségvetés előzetes tárgyalása során a Népjóléti Bizottság megegyezett, hogy a 25 millió forint illetékbevételen felül bejövő összeget a kórház fejlesztésére fordítanánk. Elképzelhető, hogy a kórház egyes részeit, mely felújítására pénz nem áll rendelkezésre, be kell zárni. Szociális alapra 4 millió forintot kértünk, az előzetes vita során 2 millió forintban egyeztünk ki. Kérem, hogy ezzel az összeggel a közgyűlés értsen egyet. Számolnunk kell a munkanélküliek segélyezésével is. Dr. Kereskai István: Információm szerint azok, akik már nem részesülnek munkanélküli segélyben, un. minimális segélyt kapnának, melyet az önkormányzatoknak kellene biztosítani számukra. A kormány a közelmúltban foglalkozott e témával. Kérem a közgyűlést fogadja el a szociális segélyre előirányzott összegeket. Természetesen élünk a pályázat adta lehetőségekkel. Jancsi György: Az 1991-es évhez viszonyítva jelentősebb szerkezeti módosulás nem volt. A költségvetés a lehetőségekhez, adottságokhoz képest elérte a célját. A bizottság támogatja az általános- és középiskolák tornaterem építését. Egyetért azzal, hogy a pályázati rendszert ki kell használni és hogy a központi támogoatás mellé a helyi erőforrásokat is meg kell teremteni. A városrendezési-településfejlesztési feladatokra az eredetinél jóval kevesebb, 8 millió forint jutott. Ez sajnos kevés, de ezt a kompromisszumot el kellett fogadni azzal, hogyha a költségvetésben növekmény keletkezik, akkor ebből a közgyűlés e feladatokra pénzt biztosit. Szükségesnek tartjuk az Ady E. u. - Erzsébet tér rendezésére kiirt országos versenypályázat pénzügyi finanszírozását, a város komplex környezetvédelmi vizsgálatát, általános rendezési tervének ujtipusu felülvizsgálatát mely a közlekedési koncepciót is tartalmazza, a lapostetős épületek felújítását, szigetelését. Javasolom a költségvetés elfogadását. Dömötörffy Sándor: A fejlesztésre tervezett összeggel elégedettnek kell lennünk, a hitelfelvételre tervezett összeg 3 %-on belül van, így az különösebb gazdasági megterhelést nem fog jelenteni. A hitelt csak akkor és olyan mértékben kell felvenni, ahogy a körülmények megkövetelik. Felvetődött, hogy a bevétel növelhető a lakásmobilitással, a privatizációs bevételekkel. Ez utóbbit tervezni egyelőre még nem célszerű. Problémának látom, hogy Nagykanizsának több olyan intézménye van, amely nemcsak városi, hanem megyei feladatokat is ellát, pl. muzeum, kórház. Ugy gondolom, az országgyűlési képviselőnek is szorgalmaznia kell, hogy ezeknek az intézményeknek a működéséhez a részarányos hozzájárulást a város feltétlenül kapja meg. - 17 - Palotás Tibor: Szeretném pontosítani Dömötörffy képviselő által elmondottakat. Egyáltalán nem értek egyet azzal, hogyha mi ezt a költségvetést megvalósítjuk, a város dicsőségére fog válni. A tervezett bevételekhez szeretnék hozzászólni. Képviselőtársaim és a polgármester is elmondta, hogy többszöri ülésen is tárgyaltunk e témában, mégis az ülések egy része hiábavalónak bizonyult, mivel az adatok egyrészét a képviselők nem kapták meg, igy nem is tudtak ugy felkészülni, hogy azokkal kapcsolatosan véleményüket kifejthessék. A PEB önállóan végezte felderítő tevékenységét. Kérdésünk az, hogy a szociális foglalkoztató részére a 13.463.000 Ft-ot ki fogja eszközölni, ugyanis mindenki ugy tudta, hogy önfenntartó a vállalat. Innét kapta támogatásként a 43 \ TB járulék és a 10 % TB járulék közti különbözetet, mert amikor a TB. járulékot megemelték, akkor a szociális foglalkoztató ezalól felmentést kapott oly módon, hogy ezt a különbözetet közvetlenül az állami költségvetésből kapta. Kinek kellett volna intézkedni, hogy ez az összeg ez évben is befolyjon. Meggyőződésem, hogy ezt a bevételt ide kell tervezni a legalsó sorba az 1 % TB járulék mellé. A másik tapasztalatom, hogy az intézmények önállóak, önállóan tervezik gazdasági tevékenységüket, van olyan lehetőségük, hogy ár- és díjbevételt tervezzenek. Főleg azok az intézmények, akiknek erre módjuk van pl. konyha, tornaterem hasznosítása. A gazdasági osztály vezetője az írásos anyagban megjegyzi, hogy az intézmények saját gazdasági körből származó ár- és díjbevétele megközelítő pontossággal tervezhető, mégis azt tapasztaltuk, hogy a tavalyinak jóval alátervez-tek. De néhány intézmény pl. Péterfy S. általános iskola, Bolyai általános iskola, Templom téri ált. iskola, Batthyány Gimnázium, Családi Iroda a tavalyinál több bevételt tervezett. Kirívóan alacsonyabb összeggel számoltak az elmúlt évhez képest a Cserháti szakközépiskolában, a HSMK-ban, a Városi TV-nél, a Dr. Mező F. Gimnáziumnál, az Ipari Szakmunkásképző Intézetnél, a polgármesteri hivatalnál, a Zsigmondy Vilmos Középiskolánál és a HUMÁN GESZ-nél, az eltérés 34 millió forint. Véleményem szerint ez elfogadhatatlan, az intézményvezetők feladata,hogy legalább az elmúlt évhez hasonlóan tervezzenek. Szeretném, ha választ kapnék arra a kérdésemre, hogy van-e még olyan be nem vallott bevétel erre az évre, mint pl. a tavalyi 17 millió forintos rendkivüli bevétel, melyet egy intézmény utalt át a hivatalnak, amiről senki nem tudja, hogy milyen célra érkezett és mire lett felhasználva. A lakás- és telekforgalmazásra beállitott 48 millió forint feltehetően alacsony összeg, de majd az eredmény megmutatja, hogy jó volt-e ez a tervezés. Azt javasolom, hogy a plusz bevételt abba a tartalékba tegye a hivatal, amelybe a közgyűlés rendelte. Minorics Piroska: Kérem a hivatal azon dolgozóit, akik a költségvetés előkészítésében résztvettek, mondják el szakmai álláspontjukat az intézmények ár és díjbevételéről. Ezek a bevételek arra adnak lehetőséget, hogy az intézmények a folyamatos eszközcserét, az esetleges felújítási igényeket el tudják végezni. Nem tudom Palotás képviselőt mi indítja arra, hogy ezt a gazdasági lehetőséget elvonja az intézményektől. Az intézményei költségvetés tervezésekor a különböző energia-, közmű- és csatornaköltségek előirányzatánál az előző évi fogyasztást, de a várható áremelést vették alapul. Tehát nem bázisszemlélet, hanem az előző évi tény szolgált a tervezés alapjául. - 18 - Palotás Tibor: Véleményem szerint megkülönböztetett hátrány éri azokat az intézményeket, melyek becsületesen terveznek, ugyanis azok kénytelenek hozni legalább a tavalyi szintet. Ugyanakkor azok, akik aláterveztek, eltüntetik azt a bizonyos 34.000.000 forintot. A város lakói nem biztos, hogy tudják, hogy az intézmények nem önmaguk termelik ki azt a pénzt amelyből gazdálkodnak, hanem egyrészt az ország költségvetése biztositja azt, másrészt a helyi adóbevételek. Farkas Zoltán; Arról van szó, hogy az intézményi működési bevételnek van egy kiadási oldala is. Az emiitett 34 millió forint, mely az alultervezés miatt nem szerepel, nem tiszta pénz, ha ugyanis az intézmények ezzel az összeggel szerepeltették volna költségüket, akkor a bevételek mellett annak legalább 90 %-ában a költségek is megjelennek. Kérem ilyen súllyal kezelni ezt a kérdést. Ugy gondolom a hivatal apparátusa, az oktatási és kulturális bizottság a költségvetés előkés7itésében megfelelően működött közre és tételesen meg tudjak inuuKUj.ni a működési bevétel csökkenését. Palotás Tibor: Az alpolgármester tévesen informálta a jelenlévőket, a várost. Pont forditott az arány, a bevételek mellett pl. lakodalomból származó bevételnél nem tüntették fel a kiadásokat. Még nem beszéltem arról mennyi pénzt találtunk, csak azt mondtam, hogy a bevételi oldal igy nem igaz. Koczfán Ferenc: Összességében a bevételként megjelölt összeggel egyetértek. Azonban feleslegesnek tartom, hogy az IKKV jogutódjának 155 millió forint került beállításra. Ha az elmúlt évi bevételekkel hasonlítjuk össze, akkor 25 ''ó-os emelkedést tapasztalunk. Ez reálisnak tűnik. Az I/a. melléklet 7. pontjában fejlesztésre átvett pénzeszközöknél 62.550 e Ft szerepel. Mennyi fog ebből realizálódni? Az anyagban utalást találunk arra, hogy a sörgyár az elmúlt évben a tervben szereplő 10 millió forintos befizetésének nem tett eleget, s ez évben ismét szerepel ez az összeg. A miklósfai kastély bevételei között 5 millió forint szerepel, mennyire reális ez az összeg. Az 1/c. mellékletben meghatározottakat nem tudom elfogadni, véleményem szerint az 1991-es évben meghatározott összegnél kevesebbet nem szabad tervezni. Az 1/d. melléklet pótlólagos fejlesztési javaslatnál 38.650 eFt szerepel, ez akkor fog realizálódni, amikor erre a jóváhagyást megkapjuk. Bizonytalan tételnek tartojn, de remélem megkapjuk ezt a pénzt. Cserti Tibor: Palotás képviselő foglalkozott olyan szakmai kérdésekkel, amivel kapcsolatosan illene részletesen ismerni a szabályozás technikáját, a központi szsabályozó anyagot is, különösképpen akkor, amikor mint a PEB elnöke itél meg bizonyos szakmai kérdéseket. A Szociális Foglalkoztató is kap támogatást, az ez évi költségvetés 13,5 millió forintot jelöl meg. Ennek a forrásoldala a város saját költségvetését terheli. A korábbi időszakban a foglalkoztató egyenesen (címzett támogatásként), másrészt áttételeken keresztül a központi költségvetésből kapta a támogatási összeget, ez a rendszer 1991-ben megszűnt. A közgyűlésnek kell eldöntenie, hogy áldoz-e erre a szociálpolitikai feladatra, ha igen, akkor mennyit. - 19 - A szociális foglalkoztató 150 millió forintos árbevétellel dolgozik, 476 dolgozója van. Egyet kell megítélni, hogy ez a szféra sohasem lehet kitéve a piaci viszonyok működési mechanizmusának. Elsősorban olyan dolgozókat foglalkoztat, akik szociálpolitikai oldalról támogatásra szorulnak. A második kérdéskör az ár- és díjbevétellel kapcsolatos. Az ár- és díjbevétel mindig egy ösztönző rendszert takar az intézményeknél. Jó munkájuk eredménye, hogy az intézmény adottságaival élni tudnak, ha erről a többletbevételről le kell mondaniuk, akkor a működési feltételeiket ebből a pluszbevételből javítani nem tudják. Mi ugy érezzük, az eddig kialakított ár- és díjbevételi rendszer megállta a helyét. Ez olyan kategória, mely az intézmény hatáskörében szabadon növelhető vagy csökkenthető és a jóváhagyást követő időszakban el nem vonható. Javasolom, hogy egyeztessünk, erre már 1991 októberétől folyamatosan lehetőség lett volna, nem értem, Palotás képviselőt, miért most akarja megzavarni a közgyűlésnek a költségvetést tárgyaló munkáját. A harmadik kérdéskör a pénzmaradvány kategóriája. Az emiitett 17 millió forintos összeg egy Nagykanizsán működő nagyvállalat fejlesztéséhez kapcsolódik, a külső közmüvekhez való egyszeri hozzájárulás /TUNGSRAM Generál Rt./. Folyamatban vah ebben az évben is ennek a vállalatnak a fejlesztése,valószínű, hogy ujabb támogatási összeggel növeli a költségvetést. Az emiitett összeg jóváírása 1992. január 2-án történt meg. Az IKKV jogutódját az Ingatlankezelési Intézményt is a tervben szerepeltetjük, mivel költségvetési intézményről van szó. A fejlesztésre átvett pénzeszközöknél 3 tételt kell megemlíteni: ezek közül a sörgyár olyan helyzetbe került, hogy az elmúlt év végén a 15 millió forintos előirányzatot teljesíteni nem tudta, ezért szerepeltetjük ezt az összeget az 1992. évi forrásoldalban. A címzett és céltámogatás kategóriája is olyan, hogy önök ezt nem hagyhatják jóvá, hanem ilyen igénnyel léphetnek fel, mely akkor válik jogerőssé, ha az országgyűlés döntését követően lebontásra kerül, itt a céltámogatási rendszerből az intézményi TB járulék ellentételezésére gondolok. Tóthné Krémer Mária: A költségvetési törvény szerint az ár- és díjbevétel nem költségvetési kategória, hanem intézményi. Ezek jelentős része, mintegy 99 h-a az intézmények egymás közötti élelmezésének ellentételezése. A város intézményeiben egységesen történik a norma elszámolása. Ez nem jelent többletbevételt, mert''az intézmények figyelmét felhívtuk a költségvetés készítésekor, hogy az élelmezési napokat egyeztessék. Figyelembe kell venni azt is, hogy esetenként csökkent a gyermeklétszám. Olyan intézmények mint pl. az egészségügyi GESZ nem nyújt a saját intézményeinek szolgáltatást, tehát bevétele és kiadása is csökken. A polgármesteri hivatalnál a csökkenés oka, hogy ezévben a piac privatizálásra kerül, tehát a piacnál többletbevétellel már nem számolhatunk. A gyermeküdültetésnél az elmúlt évben magasabb bevétellel számoltunk mint a tényleges volt, igy ezévben a tavalyi tapasztalati adatokkal számolunk. - 20 - Lórincz Lászlóné: Nem tervezési hiányosság és oda nem figyelés, hogy az ár- és díjbevételünk ezévben jóval kevesebb mint tavaly. Ennek oka, hogy a bölcsődék, szociális intézmény élelmezést nyújtottak az óvodáknak, ez most már egy gazdálkodási körzetbe tartozik, nem számítunk fel 60 %-os rezsit. Jesch Aladár: Elképzelhetőnek tartom, hogy az év folyamán a bevétel jelentősen nő, pl. lakásforgalmazásból, lakbéremelésből. Javasolom, hogy az előre nem látható bevétel-növekedés esetén, ha az egy bizonyos határértéket meghalad, 500.000 vagy egymillió forintot, annak felhasználásáról a közgyűlés döntsön. Marton István: 1991-ben 610 millió forinttal volt több a bevétel mint az azt megelőző évben, anélkül, hogy érdemi szerkezeti változás lett volna, a növekedés közel 40 h-os volt és ezért kerülhetett a város viszonylag jó helyzetbe. Az 1992. évi költségvetés első tervkoncepciójának tárgyalásakor december 6-án bevételként 2,3 milliárd forint lett megjelölve. Ez a szám január 23-án 2,747 milliárdra duzzadt. Tehát 450 millió forint forrásoldalt talált a gazdasági osztály másfél hónap alatt. Ezekután kérdezem, meg lehet-e bízni ezeknek a számoknak a pontosságában? Számomra az, hogy a tavalyi évi költségvetés tényleges összegét ezévben mintegy 16 %-kai növeljük meg , ez teljességgel elfogadhatatlan, és önmagában bizonyítja az alultervezés tényét, ennél magasabb növekménnyel kellene számolni . Az 1/b. sz. melléklet lakásgazdálkodási tevékenység sorában az 5000 Ft/hiteladós normativánál tervezett összeg nem szerepel. Az anyag szerint azért, mert pénzintézeti információ a tervezés időszakában nem állt rendelkezésre. Ide be kellett volna irni egy becsült számot, melyet a negyedév végén pontosítani lehetne. Az l/a melléklet 5. pontjában a lakás- és telekforgalmazás bevételeként megjelölt 48 millió forintot elfogadhatatlanul alacsonynak tartom. Ide szivem szerint 200 milliós számot irnék. A lakásgazdái -kodási törvény még nem jelent meg, de várhatóan a tavasszal elkészül, tehát nekünk erre nekünk számolnunk kell, hogy ezt követően gyorsan megalkothassuk a saját rendeletünket. De már most kijelenthetjük a város lakóinak, hogy mondjuk október-november hónapban nagymennyiségű lakást kívánunk elidegeníteni. Ugyanis köztudott, hogy a jelenlegi lakbérek az üzemeltetési és az apró karbantartási kiadásokat sem fedezik. Bármennyire is eladásellenes vagyok általában a város vagyonát illetően, ebben a kérdésben azért más az álláspontom, mert soha nem lesz annyi pénzünk, hogy a felújításokat a beszedett összegekből fedezni tudjuk. Azt szeretném, ha a közgyűlés ugy foglalna állást, hogy a bevételek tervszinten a 2,9 milliárd forintot elérnénk. Koczfán Ferenc: A gazdasági osztály vezetője elmondta, hogy a saját bevételeknél nincs semmi probléma, 1991-ben a tényleges bevétel 240 millió forint volt, ezévben 318 millió forintot terveztünk. Azonban a tavalyi bevételek között az IKKV 150 millió forintos összege nem szerepelt, ha ezt a 318 millióból levonjuk, akkor 163 millió forint marad. Tehát kevesebb a tavalyi év ténybevételével szemben. A különbség 80 millió forint, azt ne mondja senki sem, - 21 - hogy ennyivel kevesebbet kell az intézményeknek beszedni. A másik, hogy amelyik cég a fejlesztési hozzájárulást nem fizette be, az a pénz hiányzik a költségvetésből, tudomásom szerint tavaly hitelt kellett felvenni, ami után kamatot fizettünk. Dr. Kereskai István: Nincsenek olyan jogi eszközeink, amely a megállapodás alapján kikényszeríthetik a hozzájárulás befizetését. A működési és árbevételről annyit, hogy ebből a pluszbevételből az intézmények az ott jelentkező feladatok fedezetét biztositják. Miért akarunk az intézményekre magasabb összeget ráerőltetni, mint amennyit ők jónak látnak. Magyar József: Jesch képviselővel értek egyet abban, hogy már holnap kezdjük el készíteni az 1993-as költségvetést. Műszaki ember lévén hozzászoktam ahhoz, hogy minden évben tervtárgyalásokat kell folytatni az üzemekkel. Ennek lényege, hogy a tervszámok ütköztetve vannak. Ezt hiányolom az intézmények ár- és dijbevételének meghatározásánál. Kérdésként merül fel, hogy miért nő 29 %-kal a béralap az 1991-es évhez viszonyitva, miért nő 38 Vkal az összes kiadás, ezen belül a Cserháti Szakközépiskolának miért 17 milliós összeg szerepel a Vécsey általános iskola 2 milliójával szemben? Ezen változtatni kellene, vannak olyan iskolák, amelyeknek jobb lehetőségei vannak nagyobb árbevétel elérésére. Kérem az oktatási bizottságot, hogy a következő évre dolgozzon ki erre valamilyen áthidaló megoldást. A táblázatokkal kapcsolatban javasolom 1993 évre, hogy azok ugy kerüljenek elkészítésre, hogy az összehasonlítható adatokat tartalmazzák. Kérem, hogy a múltkori megbeszélésen a képviselők részéről elhangzott észrevételeket, mely a költségvetés tervezésével kapcsolatos, a hivatal illetékes osztálya irja össze, nehogy a következő évi tárgyalás során ismételten azok előjöjjenek. Stamler Lajos: Az iskoláknak és a különböző művelődési intézményeknek a gazdálkodási kényszerét szeretném megvilágítani. Néhány évvel ezelőtt a közművelődési intézmények arra kényszerültek, hogy különböző helyiségeiket bérbeadják azért, hogy valamivel magasabb vagy azonos szinten tudják megoldani feladataikat. Ugy gondolom ezen intézmények elsődleges célja az alapellátás biztositása és nem az, hogy valamilyen vállalkozássá váljanak. Balogh György: A költségvetés összeállítása több fordulóban történt. A gazdasági osztályon megtalálhatók mindazok a számok, számitások, amelyek szükségesek, illetve a képviselők által felvetett kérdésekre azokból választ kaphatunk. A megállapított összegekből véleményem szerint már elvenni nem lehet, ezt Palotás képviselő mint az oktatási és kulturális bizottság tagja nagyon jól tudja. Marton képviselőnek abban igaza van, hogy ez a költségvetés alultervezett. Hogy ez hiba-e, ezt nincs jogunk most eldönteni, de ugy gondolom, érthető a gazdasági osztály vezetője részéről az, hogy csak biztos forrásokat állit a költségvetésbe. Ha a város érdekeit nézem, akkor helyesen járt el. - 22 - El kell gondolkodni és dönteni kell abban a kérdésben, hogy a telek- és lakásforgalomból származó bevételeket mintegy 150 millió forintra megemeljük-e. Nagyon sok olyan állagú lakás van, mely eladása során nem jutnánk magas bevételhez. Viszont jogosnak tartom a már korábban elhangzott javaslatot, hogy a 48 millió forintot emeljük meg 12 millió forinttal. Balassa Béla: A szöveges költségvetési tervjavaslat 17. oldalán szerepel egy 3 milliós tétel, a Mindenki Sportpályája tetőtér-beépitésére. A javaslatom az, hogy a tetőtér beépitésére vállalkozói versenyeztetést kellene kiirni. A vállalkozásba adás amennyiben a kedvező feltételek ellenére meghiusulna, akkor nem hiszem, hogy ezt városi pénzből meg kellene valósitani. A vállalkozásba adással bevételhez jutnánk, mely forrásul szolgálhatna az iskola-felujitásokra . Marton István: Én nem a szociális bérlakások eladására gondoltam, hanem azokra, amelyek viszonylag jó állapotban vannak és jó árat lehet kapni érte, pl. az Olaj-telepen. A Dózsa u. 75. szám alatt lévő lakást biztosan nem tudnánk értékesíteni, bármennyire is szeretnénk. Göndör István: Vitatkozom mindazokkal, akik azt mondták, hogy a bevételi többletet az intézményeknél zárolni kell. Hangsúlyozom, hogy ezt megtehetjük, de akkor nem lesz ösztönző az intézményeknél. A mi felelősségünk, hogy az elmúlt évben nem változtattunk a tervezési módszereinken. Ha lenne egy programunk az oktatási intézményekre vonatkozóan, akkor meg tudnánk mondani, hogy a költségvetésből melyik intézményt mekkore összeggel kell támogatni. A 65 millió forintos hitel felvételét meg kellene fontolni. Az állami költségvetés egyes beruházásokat 40 h-kal támogat, ehhez mi is hozzájárulunk, ha hitelt veszünk fel, akkor jelentős kamatot kell fizetnünk. Ezt követően az üzemeltetésről is gondoskodni kell. A lakások eladásáról az a véleményem, hogy a ma érvényes jogi feltételek mellett sok lakást kellene értékesíteni ahhoz, hogy 40-50 millió forint összejöjjön. Ha a feltételek változnak, az bevételi többletet fog eredményezni és akkor döntünk majd, hogy mire használjuk fel ezt az összeget. ♦ Jancsi György: Marton képviselő által elmondottakkal egyetértek. Ugy látom, a hozzászólók többsége az oktatási intézmények költségvetését kivánja csökkenteni. Az a probléma, hogy ezek az intézmények korszerűtlenek, elavultak, ezen javitani kell. Palotás Tibor: Az előttem szólók már felvetették, hogy a tervezett bevételek módosulhatnak, azokat nagyobb összegben kellene megjelölni. A pénzmaradványt mindenképp be kell állítani a költségvetésbe. A szociális foglalkoztatónak 43 %-os TB járulékot nem kell fizetnie, hanem csak 10 %-osat, működéséhez a közgyűlés 13,5 millió forinttal járul hozzá. Az, hogy a működési árbevétel több lesz-e vagy kevesebb, ha a tervezett bevételek oldalát 2,9 milliárd forintra növeljük, ezen belül akár egy tartalék-képzéssel is, majd a bevételi oldalt rendezhetjük. - 23 - Dr. Kereskai István: Palotás képviselő eláll-e a szociális foglalkoztatóval kapcsolatos indítványától? Palotás Tibor: Fenntartom, amíg valaki egyértelműen meg nem magyarázza, hogy az egyik intézmény tervezi az ár- és díjbevételt, a másik nem. Ha a gazdasági osztályvezető nem ugy fogalmaz az előterjesztésben, hogy az ár- és díjbevétel költségelhető, kalkulálható, akkor ezzen én nem foglalkoznék. Ez egy jelentős tétel a költségvetésben, 332 millió forint, melyből 34 millió forint hiányzik. Cserti Tibor: Általános bizalmatlanság fogalmazható meg, ezért az a kérésem, ha a képviselők ugy látják, hogy az intézményi gazdálkodás vonalán bizonyos mértékű tartalék tapasztalható, akkor ne a kiadási oldal szűkítésében gondolkodjanak. Ha ugy ítélik meg, hogy év közben az indokoltnál nagyobb mértékben van túlteljesítés, akkor nem kell ''olyan mértékben a céltartalékot felosztani. Ez is az önök döntési joga. Dr. Kereskai István: Kérem Palotás képviselőt, nyilatkozzon konkrétan a módosító indítványára vonatkozóan. Palotás Tibor: A 17 millió forintos pénzmaradványt be kell irni, az ár- és díjbevétel különbözet a Humán GESZ-nél indokolt, ide 27.390.000. Ft-ot kérek beírni. Dr. Kereskai István: A pénzmaradvány elszámolása a számviteli év lezárása után kerül módosított előirányzatként a testület elé. Akkor kell arról dönteni, ebből mennyi illeti meg az intézményeket. Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy az ár- és díjbevételeket az intézményeknél 27 millió forinttal emeljük meg? A közgyűlés 3 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a bevétel összegét 2,9 milliárd forintra emelje fel a testület, szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Jesch Aladár: Javasoltam, hogyha váratlan bevétel áll elő és az a tervezettnél 1 millió forinttal nagyobb, akkor annak felhasználásáról a közgyűlés döntsön. Farkas Zoltán: A váratlan bevételek többsége ugy keletkezik, hogy mindjárt megvan mellette a kiadási oldal is. Ha szabad többletbevételről van szó, akkor a javaslattal egyetértek. - 24 - Cserti Tibor: Nyilvánvaló, hogy vannak a költségvetésnek bizonytalan tételei, amig ezek stabillá nem tehetők, addig az ilyen jellegű többletbevételeket ez kell hogy kompenzálja. Gerencsér Tibor: A többletbevételek nem véletlenül keletkeznek, mögöttük sok munka van. Amennyiben a pluszbevételeket a testület elvonja, az intézményekben automatikusan nem törekednek arra, hogy a bevételt növeljék. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Jesch képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 28 szavazattal, egyhangúlag a képviselő javaslatát elfogadja . Dr. Csákai Iván: Elhangzott, hogy a 4-es számú melléklet 5. pontjában a telekforgalmazást 12 millió forinttal emeljük. » Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a lakás-és telekforgalmazás 48 millió forint helyett 60 millió forint le -gyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh Tibor: A mult alkalommal megegyeztünk, hogy a hitelt 12 millió forinttal csökkentjük. Dr. Kereskai István: Erre a felvetésre a kiadásnál térjünk vissza. Aki egyetért a bevételek összes körével és nagyságrendjével, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a bevételek összes körét és nagyságrendjét elfogadja. Dr. Bogár Gáspár: A köztudatban sokan egyenlőségjelet tesznek az egészségügy és a kórház közé. A költségvetés is ezt tükrözi. Feltehetően az alapellátás az önkormányzatokhoz kerül át. Az 1970-es években még működött az egészségügyi gondnokság, amely intézte az alapellátást a felnőtt, gyermekkörzeti orvosi rendelőknek a pénzügyeit. Később a kórházhoz került át ezeknek a feladatoknak az ellátása. Javaslom, hogy a költségvetési tervezet 2/d mellékletének 1. pontját - mely az egészségügyi és szociális intézmények ellátási, felújítási igényeit tartalmazza - válasszuk külön. Az a/ pont tartalmazza a kórház integrált intézményeit, a b/ pont pedig az alapellátás intézményeit. A betervezett összeget 27:3 arányban osszuk meg. A fejlesztési célú beruházások között szerepel a palini orvosi rendelő tervezési dija 1 millió forinttal. Javaslom, hogy ezt 4 millió forintra módositsuk, ahogy az előzetes - 25 - egyeztetések során szóbakerült. így nemcsak a tervezés, hanem a kivitelezés költségeit is tartalmazná. Dr. Csákai Iván: Ha 25 millió forint feletti bevétel lesz, akkor azt a kórház felujitásához használjuk fel. Jancsi György: Egyéb beruházások - új hulladékgyűjtő tervezése, palini orvosi rendelő tervezése, Farkas József uti hidépités szavak helyett "előkészítés" szó szerepeljen. Krémer József: Tudjuk, hogy a tavalyi évben 1 millió forintért a Zsinagóga tetőzete megjavításra került, de az épület állapota olyan rossz, hogy szükségesnek tartom egy állagfelmérés készítését. Szeretném, ha erre pénz lenne elkülönítve, javaslatom, hogy legalább félmillió '' forint, de ha lehetőség van rá, akkor 1 millió forintot biztosítsunk e célra. Stamler Lajos: Véleményem szerint a Zsinagóga várható felújítási költségei igen magasak, valószínű erre nem lesz fedezet. Az épület felújítását, hasznosítását próbáljuk kiadni, keressünk rá felhasználót. Javasolom, keressük meg az izraeli nagykövetséget, próbáljanak segítséget nyújtani. Or. Kereskai István: A Zsinagóga megmentésére l-étrejött alapítvány az elmondottakat próbálja megoldani. A magunk részéről mi is megtesszük a szükséges intézkedéseket. Dömötörffy Sándor: A versenysport és az ifjúsági sport arányára módosítást szeretnék tenni. A versenysportból 1 millió forintot vegyünk le és tegyük át a sportalapba, arány 1:6 legyen. Az egészségügy támogatását az oktatáshoz viszonyítva aránytalannak tartom. Javasolom, hogy a 12 millió forintos plusz bevételi forrásból 3 millió forint az alapellátásra, a rendelők műszerezettségére kerüljön felhasználásra. Kérem a szociális és egészségügyi alapot 3 millió forinttal, mig a közművelődésit 1 millió forinttal megemelni . Czotterné Ivády Zsuzsa: Nem értek egyet azzal, amely a labdarugókat nem érintené, hanem azokat, akik többet dolgoznak, kevesebb pénzért és meg kellene szűnniük, ha az 1 millió forintot áttesszük. Palotás Tibor: Ki és milyen elvek alapján fogja elosztani a sportcélra biztosított 19,5 millió forintot? Cserti Tibor: Véleményem szerint az oktatási és kulturális bizottság hatáskörébe kellene tenni. Gerencsér Tibor: A sportalap a sportrendezvények támogatására szolgál. Az oktatási és kulturális bizottság és a humán osztály megítélése szerint e célra az 1 millió forint elegendő. A közművelődés céljára - 26 - meghatározott összeg jóval kevesebb az igényekhez képest, emiatt a korábbi működést vagy visszafogni vagy csökkenteni kellene. Kápolnás Zoltán: A minőségi sport támogatására juttatott 5 millió forintot elfogadhatónak tartom, ugyanis a rendezvényeket csak azt követően tudjuk támogatni, ha az alaptevékenységet a működést biztosítottuk. Palotás képviselő kérdésére válaszolva elmondhatom, hogy a sportintézmények működésének költsége a Mindenki Sportpályájának az üzemeltetési költségét fedezi. A szabadidősport pedig a sportcsoport szakmai munkájának a segitése, illetve az iskolai sport a szakszövetségek tevékenységének a céljait szolgálja. Marton István: Egy héttel ezelőtt 12 millió forintos javaslatot tettem. Véleményem szerint kb. 2 millió forintból el lehet készi-teni a Péterfi iskolában két olyan tantermet, amelyet csak körbe kellene falazni, valamint a világitást, fűtést biztosítani, mivel a tartóelemek állnak. Az emeleten belső udvar is kialakítható. Javasoltam továbbá a Zemplén Győző általános iskola tornatermének felépitését. Ez a két iskola plusz 4-5 millió fojrint körüli össze -get érne el, ezért ugy gondolom, hogy a maradék 7-8 milliót a város két legrosszabb állapotban lévő iskolájára, a palinira és a Bolyaira kellene költeni. Ha a bevételt 2,9 milliárd forintban szavazná meg a uSSoLtlSü, a k kor a városi könyvtár felújítását 50 millió forinttal indítani lehetett volna, megoldódott volna a Zrínyi utca bekötése az Eötvös térre 20-25 millió forint bekerülési összeggel. A kiadások között építési, településfejlesztési feladatokra 8 millió forint szerepel, az elmúlt évben e célra 4,5 millió forint lett felhasználva. Nem tartanám célszerűnek, ha ebben az évben ezt az összeget 5 millió forint fölé emelnénk, főleg annak ismeretében, hogy a hivatalban sok olyan rendezési terv van amit használni le -hetne meg olyan is amit sohasem használtak. Stamler Lajos: Ebben az összegben szerepel az a környezetvédelmi komplex felmérés, amit tavaly elfogadott a közgyűlés és amely tartalmazza a város fejlesztését, területek célirányos eladását, vizsgálatokkal alátámasztva. Ha a tervezett összeget csökkentenénk, akkor azt jelentené, hogy ez a fajta vizsgálat nem indulhatna meg. Palotás Tibor: A PEB javaslata a következő: a hivatali béralap 20 %-os emelést nyerjen, a népkonyha költségei a Humán Gesz költségvetésébe kerüljön, ez jelenleg a céltartalékban van, a céltartalékból a Thury György Szakközépiskola minimális igénye kerüljön át az intézmény költségvetésébe. Amikor a hivatali költségvetést és a tényleges adatokat ellenőrizte a PEB, meglepő felfedezésre jutott. A hivatal önmagának 55 %-os bérfejlesztést tervezett az 1992-es évre. Amikor megkérdeztük mennyit szándékoznak kiosztani, a válasz 25 % volt. Az emiitett 55 %-ot csak az csökkenti, hogy az elmúlt év decemberében a hivatal dolgozói két és fél millió forint jutalomnak megfelelő összegben részesültek, ami nem bérjellegű kiadás volt. A hivatal béralapja 32,8 millió forint volt, ezzel szemben beterveztek 47 millió forintot. Ha azt az összeget is hozzászámolom, ami nem bérjellegű volt, akkor 42 %-os béremelést terveztek 150 embernek, miközben 2540 embernek 10 \ béremelést . - 27 - Ez elfogadhatatlan és erkölcstelen. A közgyűlés legutóbbi ülésén az intézmények részére 10 ió-os béremelést szavazott meg. Ez jogos, de a hivatal nem vizsgálta milyen nagyságrendű béremelés lett volna szükséges az intézményeknél. Az óvodáknál dolgozók átlagbére nagyon alacsony, ugyanigy a városi könyvtárnál is. A legmagasabb béralapja a HSMK-nak van, 350.000 Ft. Kérdezem én, hogy a közgyűlés erkölcsösnek és jogosnak tartja, hogy 2540 ember annyival leértékeltebb munkát végez és annyival kisebb összeget kaphasson ebből a költségvetésből, mint a hivatalban dolgozó 150 ember, javaslatom, hogy a hivatal illetékes osztálya vizsgálja felül a béralapra tervezett összegeket, az intézméneknek általában 14 %-os béremelést lehet biztosítani, hamár az előbb emiitett működési bevétel egy részét is erre lehet felhasználni. Az óvodáknak, bölcsődéknek és a városi könyvtárnak minimum 20 \ béremelést javasolok, a HSMK-nak a már megszavazotton kivül további összeget nem. Meggyőződésem különben is, hogy 5 fővel többen dolgoznak, mint amennyi kellene ahhoz a feladathoz. Tudom, hogy a HSMK is nehéz helyzetben van, mert az embereknek egyre kevesebb lehetőségük lesz áldozni a kulturára, de nem azt jelenti, hogy nekünk a városnak kell azt a néhány embert magasan megfizetni, mikor a könyvtár dolgozói szinte semmit sem kapnak. Ha a polgármesteri hivatal a tervezettel szemben 20 %-os bérfejlesztésben részesülne, akkor ez a TB járulékkal együtt 10 millió forint megtakarítást jelentene, mely összeget az előbb javasoltak szerint kérem felhasználni. Minorics Piroska: A bizottsági ülésen 30 %-os bért találtunk. A polgármester által elmondott indokok alapján 20 %-os bérfejlesztést javasoltunk a hivatal dolgozóinak. A bérek felhasználására a PEB nem tett javaslatot, az elhangzottak Palotás Tibor képviselő javaslatai voltak. Természetesen örülnék annak, ha az intézményben dolgozók bérét emelni tudnánk. Megjegyezni kivánom, hogy a bérkimutatás elérhető volt, három héttel ezelőtt minden bizottság megkapta a hivataltól . Koczfán Ferenc: A tavalyi költségvetésben 28,8 millió forint béralap szerepel, most pedig 47,097 millió forint, ez 73 %-os növekményt jelent. Dr. Kereskai István: A 47 millió forintot nem a tavalyi igazgatási béralaphoz kell hasonlítani, ebben az összegben a polgármesteri hivatal valamennyi dolgozójának bére benn szerepel. Koczfán Ferenc: Ehhez még 4,4 millió forint plusz tartozik, ha ezt hozzátesszük, akkor a végösszeg 51 millió forint. Pintér Béla: Van a városnak a Zsinagógánál sokkal értékesebb épülete, amely állagvédelméről gondoskodni kellene, ez pedig a könyvtár Sugár uti épülete. Szeretném tájékoztatni önöket, hogy nem áll módomban tovább ezért az épületért, illetőleg állagának romlása miatt bekövetkezhető következményekért a felelősséget vállalni. A költségvetés tárgyalásakor kérem ezt is vegyék figyelembe. - 28 - Papp Ferenc: A közművelődési, az oktatási intézmények nevében visszautasítom az elhangzott vádakat. Palotás képviselő információi a HSMK bérére vonatkozóan nem jók, az intézmény bére nem 350.000 Ft, hanem 10 millió Ft. A béralap és a fejlesztési lehetőség két különböző dolog. Nem tudom elfogadni, hogy én mint bérgazdálkodó ne osszam ki a megtakarításból keletkező bérmaradványt. A mult héten 13 ''ó-os bérfejlesztést osztottam ki, 10 %-ra a közgyűlés adott lehetőséget, mig 3 %-ot saját hatáskörömben eljárva, belső tartalékból oldottam meg. Dr. Matoltsyné 0r. Horváth Ágnes: Az oktatási intézmények felújítására is tervet kellene készíteni. Nem tartom célszerűnek szembeállítani az egészségügyben az alapellátást és a kórházi ellátást. Kérem a közgyűlést, hogy a többletbevételből a kórház műszerfejlesztésére is fordítson. Böröcz Zoltán: Véleményem szerint a Palotás képviselő által elmondottak pénzügyileg értelmezhetetlenek. Egyáltalán nem fogalmazta meg a vizsgálati eredményt. Ha pedig a PEB elnökének vizsgálati jelentése ilyen módon kerül a közgyűlés elé és ha ezt minősítjük, akkor azt kell hogy mondjam a PEB mondjon le, engem is beleértve. Javasolom, hogy a közgyűlés bízza meg a PEB-et egy olyan vizsgálat lefolytatásával, ami kifejezetten az itt elhangzottak megerősítésére vagy cáfolására szolgál. Történjen ez a Palotás képviselő vezetésével, igyekezni fogok, hogy én is résztvegyek ebben a munkában, vagy legyen ad hoc bizottság, de ezt a dolgot megítélésem szerint tisztázni kell. Palotás Tibor: Én eléggé egyértelműen és világosan fogalmaztam, hogy mik voltak a PEB-nek az állásfoglalásai és azután egyéb dolgokat mondtam, nem tettem hozzá, hogy ez a PEB véleménye volt. Én is csak egy egyszerű köztisztviselő vagyok, ugyanugy, mint a városnak az összes állampolgára. A tárgyalás során megkérdeztem, hogy a 47 millió forintos béralap mit tartalmaz, olyan választ kaptam, hogy minden dolgozó minden juttatását. Ha mi ezt a táblázatot jóváhagyjuk, akkor már csak egy ujabb testületi döntéssel módosíthatunk. A táblázat nem ad módot nagyobb részletezésre, de azt hiszem, nincs is rá szükség, az intézményvezetők saját hatáskörébe tartozik, hogy a pénzt hogyan osztja fel a dolgozói között. Az intézményeknek az éves bért kell tartani és a hozzátartozó TB járulékot, amit a költségvetés betervez. Farkas Zoltán: Megdöbbenve hallottam, hogy képviselőtársunk ugyanolyan állampolgárnak, városlakónak minősítette magát mint a többiek. Nem is kell több magyarázat ehhez az előterjesztéshez, amit a PEB elnöke tesz meg, de minden alapot nélkülöz. Egyetértek Böröcz képviselővel . Koczfán Ferenc: A Palotás képviselő által elmondottak óriási előnye, hogy számokat tartalmaz és ezért hiszek neki, mig Böröcz képviselő és az alpolgármester csak általánosságokat fogalmazott meg. - 29 - Cserti Tibor: Minden szakmai alapot nélkülözőnek, félrevezetőnek tartom, amit a bérfejlesztés kérdéséről hallottunk. Az elmúlt héten a PEB részére a gazdasági osztály a bérre vonatkozó adatokat rendelkezésre bocsátotta. A végeredmény, hogy 8.538.000 Ft-os bruttó bérfejlesztés van az anyagban javasolva. Ha utánaszámolunk a 47 millió forintos béralapnak 18,1 %-a ez az összeg. Gerencsér Tibor: Az oktatási és kulturális bizottság, valamint a humán osztály is foglalkozott az intézmények közötti bérarányokkal. A költségvetés már tartalmaz olyan célzott bértámogatást, ahol feszültségeket láttunk és ahol ezt érvényesittetni tudjuk. Balassa Béla: A versenysport és a tömegsport többször szóbakerült, és annak arányait többen kifogásolták. A korábbi javaslatomat ugy módosítom-, hogy a Mindenki Sportpályája 3 millió forinttal szerepeljen a költségvetésben ugy, hogy a létesítmény kiegészülne egy turistaszállóval, ennek üzemeltetésére később pluszköltség ne legyen. Alapellátásnak minősül a házi orvosi szolgálat, melyet jelenleg körzeti orvosok látnak el. Az orvosok fizetése 2 5%-40 %-kal marad el a megyei illetve az országos átlagtól, ezen változtatni kellene, ugyanigy az orvosi körzeteket is át kell szervezni. Kérem, hogy a humán osztály, a kórház vezetése, az önkormányzat, a tisztiorvos és egyéb érdekeltek bevonásával legyen egyeztető fórum, mely az alapellátással, a körzetek átszervezésével foglalkozik. Megoldást kell találni a IV. körzetben az orvosi állás betöltésére. Dr. Bogár Gáspár: Köszönöm, hogy a képviselő az alapellátásban dolgozó orvosok alacsony, 21.000.- Ft-os bére ellen emelt szót. De nemcsak az orvosok, hanem az ápolónők, asszisztensek is hasonló helyzetben vannak. Dr. Nemesvári Márta: Az önkormányzat feladata meghatározni a körzethatárokat. A gyermekorvosok már saját hatáskörben elvégezték ezt a lakosságszám figyelembevételével. A felnőtt körzetek korrigálása folyamatban van. Az alapellátás rendszerének megváltozásával az orvosok bére a jelenleginél kevesebb nem lehet, a jövőben teljesit-ményszintü dijazás lesz, de ez csak a második félévtől indul be. Orsós Ferenc A kormány 4.530.000 Ft-ot utalt Nagykanizsának a nemzeti, etnikai kisebbségek támogatására. Kérem a közgyűlést, hogy azt a pénzösszeget, amit a város a cigánytanulók javára kapott, teljesen különitsék el ezekre a feladatokra kerüljenek felhasználásra, tehát a felzárkóztatásra, korrepetálásra. Gerencsér Tibor: Ezeket a költségeket az iskolák az előzetes terveik alapján igényelték és meg is kapták. Az intézmények költségvetésében elkülönitve szerepelnek, a költségekre vonatkozóan egyes intézményeknek, iskoláknak külön munkatervet kell készíteni és a pénz felhasználásáról év végén külön el kell számolni. Koczfán Ferenc: Véleményem szerint az 5. és 6. pontban leirt tartalékot, figyelembevéve amit Palotás képviselő mondott, ki kell - 30 - venni és át kell tenni másik tételhez. Ugy gondolom olyan cimszó alatt kell szerepeltetni mint közgyűlési tartalék, aminek feladata az lenne, hogy az előre nem látható dolgokat abból lehetne finanszírozni, mégpedig ugy, hogy a hivatal érzékeli a problémákat, kiszámítja mennyi pénz kell a megoldására és a közgyűlés elé terjeszti. Van egy-két olyan tétel, amelyre mindenképp pénzt kell biztosítani. Arról volt szó, hogy a kormánytól pénzt kapunk esetleg a munkanélküliek segélyezésére. Emelni lehetne a felújítási keretet, a szociális segély összegét, biztosítani kellene a játszóterek, parkok fenntartását. Szerepel a költségvetésben a Nagykanizsát elkerülő ut hidja, ez az ut a Thury laktanyától Miklósfáig kerülne kiépítésre. Ha az utat is megterveznénk a hiddal egyidejűleg, akkor ki tudnánk alakítani ott egy ipari területet. Cserti Tibor: A költségvetés módszertana egyértelműen meghatározza hogy milyen rendszer szerint kell összeállítani a helyi önkormányzat költségvetését, elkülönít általános tartalékot és céltartalékot. Palotás képviselő már sokszor megfogalmazta, hogy a népkonyha mű -ködését veszélyeztetve látja. Ezen intézmény gazdasági vezetője is elismeri, hogy ez nem igy van. Krémer József: A Zsinagóga állagfelméréséhez kértem pénzt és a könyvtár épületére is ugyanezt mondanám. Ugy gondolom, hogy 1 mil-.301 egy-egy szakvélemény kialakitható lenne. Óvom a testületet attól, hogy az építési és településfejlesztési feladatokra tervezett 8 millió forintot csökkentsék. Palotás Tibor: A szociális alapot 4 millió forintra javasolom megemelni, az alapellátásban pedig felújításra megjelölt összeget 3 millió forinttal, az oktatási célfeladat összegét kétmillió forinttal, a művészek támogatására tervezett összeget pedig 2 millió forintra. Az eseti segély összegét ugyancsak kétmillió •forinttal javasolom megemelni. A 2/c számú mellékletben a táppénzből a munkáltatót terhelő rész ellentételezésére 6,7 millió forintot terveztek, melyhez határozati javaslatot is csatoltak. Kérem, hogy ezt a határozatot ma ne tárgyaljuk, mert előkészítetlen. A 6,7 millió forintot ne képezzük külön, hanem az intézmények költségvetésébe helyezzük el, az intézmény nagyságának, illetőleg béralapjának megfelelően, mivel ez jobban ösztönözné az intézményeke a takarékosságra. Göndör István: Jogszabály értelmében 3 napos betegséget senkinek nem kell igazolni, valószinüleg ezt mindenki igénybe fogja venni, az ezzel összefüggő költségeket a munkáltatónak kell fizetnie. A további 7 napot az orvosok igazolják. Egyetértek az előterjesztőkkel, hogy ezt az összeget kezeljük központilag és ahol igény van, oda utaljunk át. A városi televizió bemutatta, hogy patkányinvázió van a városban, erre fel kell készülni. Pilczer Éva: Palotás képviselő többször szólt hozzá a napirendi ponthoz, mint mi többiek összesen. Az SZMSZ 49. §. 2. bekezdése kimondja, hogy a napirendi pont vitája során a képviselő általában - 31 - egy alkalommal kap szót. Ismételt hozzászólásra az elnök adhat engedélyt. Ha ő ezt megtagadja, a képviselő a közgyűléstől kérheti. Igaz, hogy a 7. bekezdés szerint vita közben további felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő kétperces hozzászólásra kérhet szót. Észrevétel cimén nem tudom már hányszor szólt a vitához Palotás képviselő. Kérem a polgármestert, hogy ennél a napirendnél csak a testület hozzájárulásával adjon szót a képviselőnek. Gerencsér Tibor: Kérem, hogy a táppénzből a munkáltatót terhelő összeget az intézmények kapják meg negyedéves bontásban a tényleges teljesités utáni utólagos elszámolás nem célszerű. Magyar József: A költségvetési tervjavaslatban olvasható, hogy korábban döntően az időskorúak, illetve a sokgyermekes családok alkották'' a szociálpolitika alanyait. Milyen arányú volt a sokgyermekes családok támogatása? Korábban szó volt arról, hogy újra meg kellene vizsgálni a rendszeres nevelési és szociális segélyben részesülők körét. Történt-e ilyen felmérés? » Dr. Henczi Edit: írásban fogunk választ adni, hogy az elmúlt évi segélyezésből milyen arányban részesültek az időskorúak, illetve a sokgyermekesek. Az eddig segélyezett sokgyermekes családokat az elmúlt évben a hatósági osztály dolgozói felkeresték. A szándékunk az, hogy ismételten felmérjük kik a rászorulók a városban. Ennek érdekében a közművállalatokkal felvettük a kapcsolatot, mert valamit az is jelez, hogy kik azok, akik a közmüdijakat nem tudják fizetni. Ehhez kértük a TB Igazgatóság segitségét is, hogy adjanak arról kimutatást, kik azok, akik 10.000. Ft alatti nyugdijjal rendelkeznek. Olyan választ kaptunk, ezeket az adatokat nem tudják a rendelkezésünkre bocsátani, ezt követően a szociális gondozóhálózat dolgozóit kértük fel, hogy saját körzetükben mérjék fel kik a segélyezésre szorultak. Ennek eredményéről még nem számolhatok be, de ugy gondolom, az első negyedév vége felé lényegesen szélesebbkörü ismeretekkel rendelkezünk majd. Kovács János: Kérem, hogy a szakmunkásképző iskola fűtésrekonstrukciójára 4,8 millió forintot tervezzünk. « Czupi Gyula: A polgármesteri hivatal dolgozóinak béremeléséről hosszú vita volt. A 18,1 %-os béremelést elfogadhatónak tartom. Én is közalkalmazott vagyok, és tudom, hogy más közalkalmazottaknál az ezévi béremelés lehetősége 10 \, amit meg is szavaztunk. Ugy értettem, hogy a hivatal dolgozói is megkapják ezt a 10 %-ot, és az év második felében közalkalmazottanként 2000 Ft-os emelésre van lehetőség. Nem tudom, hogy ez mit jelent, ugy gondolom, együtt kellene a közalkalmazotti rétegnek a bérét emelni. Javasolom, hogy egyenlőre 10 %-os bérfejlesztésben részesüljenek, és ha más közalkalmazottak bérét emeljük, ugy a hivatal dolgozóinak béremelésére is térjünk vissza.Ha nem ezt jelenti, akkor ezt visszavonom, de akkor nem tudom, hogy mi a különbözetnek az oka. - 32 - Dömötörffy Sándor: A sportalap és a versenysport arányára vonatkozó javaslatomat visszavonom. Javasolom, hogy a polgármesteri hivatal egy hónapon belül készitsen felmérést a patkányinvázió helyzetéről. Koczfán Ferenc: Javasolom, hogy a mindenki sportpályája tetőtér beépítésére tervezett 3 millió forintot hagyjuk el. Pilczer Éva: Kérem vegyük sorra a módositó indítványokat. Dr. Kereskai István: A bevételeket elfogadtuk, ehhez kell igazítani a kiadásokat. Aki nem jelölt meg forrást attól megkérdezem, hogy minek a terhére terjesztette elő a javaslatát. Czupi Gyula: Ha elfogadjuk azt, hogy most 10 %-os béremelés legyen és később ezt növelnénk, akkor itt forrás keletkezne. Az ezzel kapcsolatos kérdésemre nem kaptam választ. Cserti Tibor: Az országgyűlés döntése szerint egyszeri 10 %-os béremelés hajtható végre, várhatóan évközben további 10 % kerül lebontásra, címzett támogatás formájában, mely pótlólag beépül az érintett intézmények költségvetésébe. Ez a bérfejlesztés az oktatási és közművelődési dolgozókat érinti, a hivatal dolgozóit nem. Dr. Kereskai István: Czupi képviselő felvetette, hogyha 10 %-os bérfejlesztést engedélyez a testület, akkor szeptemberig mekkora megtakarítás képződik? Ez kb. 3 millió forintot jelentene. Palotás Tibor: A PEB azt javasolta, hogy a hivatal 154,5 dolgozója átlagos 20 %-os béremelésben részesüljön. Ez azt jelenti, hogy 47 millió 094 ezer forint helyett 39.400.000 Ft-tal kell számolni. A költségvetési befizetés pedig 20,4 millió Ft helyett pedig 16,9 millió forint. Ebben az esetben ez 11,2 millió forintos megtakarítást jelent, és nem 3 millió forintot. Cserti Tibor: A 47 millió forintos béralapnak a 18,1 h-a 8,5 millió forint.HA 38,2 forint 10 %-át vesszük és annak 44 %-os T-B vonzatát, akkor a megtakarítás elvi mértéke 5,5 millió forint. A munkavállalói járadékot nem kell számításba venni, mivel központilag ellentételezik. Dr. Kereskai István: Bogár képviselő javasolta a 2/d melléklet 1. pontját bontsuk meg a/ és b/ pontra, kórházra, illetve alapellátásra. Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 26 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja ugy, hogy a kórház részére 27 millió forintot, míg az alapellátásra 3 millió forintot biztosit. - 33 - Dr. Kereskai István: Javasolta azt is, hogy a palini orvosi rende-lőre a 2/f mellékletben megjelölt 1.000.000 Ft helyett 4.000.000.-Ft-ot forditsunk a tartalék terhére. A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: A népjóléti bizottság elnöke javasolta, hogy ha az illetékbevétel a 25 millió forintot meghaladja, akkor azt a kórház felujitására használjuk fel. A közgyűlés 26 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Or. Kereskai István: A városfejlesztési bizottság elnöke javasolta, hogy a 2/e mellékletnél a hulladékgyűjtő tervezése, a palini orvosi rendelő tervezése, a Farkas József uti felüljáró épitése helyett "előkészítés" kifejezés szerepeljen. A közgyűlés 27 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Krémer képviselő a Zsinagóga és a Sugár uti könyvtárépület állagának felmérését kérte 1 millió forintból megoldani. Forrásként mit javasol? Krémer József: A tartalék terhére kérem. Czotterné Ivády Zsuzsa: Véleményem szerint e célra az 1 millió forint nem elegendő. Pintér Béla: A gyermekkönyvtár részére helyet kell biztosítani a jelenlegi épületből ki kell költöztetni . A Sugár utcai épületet már 1973-ban életveszélyesnek nyiJvánitották, azóta a mi felelősségűn kre működött az intézmény. Az épület állaga folyamatosan romlik. A kiköltöztetés költségére nem tudok javaslatot tenni . Dr. Kereskai István: Javaslom, hogy tartalékot hagyjunk ilyen feladatokra. Krémer képviselőtől kérdezem a Zsinagóga állagfelmérésére mekkora összeget kér? Krémer József: Félmillió forintot. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Zsinagóga állag-felmérésére a tartalék terhére félmillió forintot biztosítsunk, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. - 34 - Or. Kereskai István: Stamler képviselő javasolta, hogy a Zsinagógát kiséreljük meg kiajánlani, keressünk rá felhasználót. A közgyűlés 29 szavazattal, egyhangúlag a javaslattal egyetért. Dr. Kereskai István: A gazdasági bizottság elnöke javasolta, hogy egészségügyi alapellátás műszereire 3 millió forintot biztositsunk a tartalék terhére. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 21 szavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dömötörffy Sándor: Visszavonom az egészségügyi alapra vonatkozó korábbi javaslatomat és egyetértek Palotás képviselővel, hogy annak összegét 4 millió forintban állapitsuk meg. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a szociális és egész -ségvédelmi alapot 2 millió forinttal emeljük fel, hogy 4 millió forint legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 12 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Dömötörffy képviselő javasolta, hogy a közművelődési célfeladatok összegét 1 millió forinttal emeljük meg a tartalék terhére. Ki ért ezzel egyet. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 10 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Marton képviselő javasolta a Péterfy általános iskola két tanteremmel való bővitését. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 12 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Marton képviselő javasolta a Zemplén uti álta -lános iskola tornateremépitéséhez 3 millió forinttal járuljunk hozzá, ha az a céltámogatottak körébe belefér. A közgyűlés 25 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Marton képviselő lOmillió forintot javasolt a palini, és a Bolyai általános iskoláknak a tartalék terhére. Marton István: A palini iskolának 4 millió forintot, a Bolyainak 6 millió forintot kérek. - 35 - Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a tartalék terhére 6 millió forintot biztosítsunk a Bolyai általános iskolának, elsősor ban világitásra és nyílászárók cseréjére, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslattal egyetért. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a tartalék terhére 4 millió forintot biztosítsunk a palini iskola felujitására, a vizes blokkok kialakítására? A közgyűlés 19 szavazattal, 10 tartózkodással a javaslatot elfogadja Dr. Kereskai István: Fenntartja-e Marton képviselő azon javaslatát, hogy az épitési, településfejlesztési feladatokra 5 millió forintnál többet ne tervezzünk? Marton István: Visszavonom a javaslatomat. Dr. Kereskai István: Palotás képviselő javasolta, hogy a hivatal dolgozói 20 Vos béremelésben részesüljenek. Palotás Tibor: A hivatal béralapja 39.400.000 Ft, ez a 20 %-os fej -lesztés a 47.094.000 Ft helyett. A költségvetési befizetés ennek megfelelően a 20.195.000 Ft helyett 16 . 942.000 Ft. A vetitési alap 32.829.000 Ft, ebben benne vana nem bér jellegű 2,5 millió forint jutalom is, amit a hivatal dolgozói az elmúlt évben felvettek. Ha a 32.829.000 Ft-ot 20 %-kal megemeljük, igy jön ki a 39.400.000 Ft és ennek van TB járuléka. Pilczer Éva: Tartalmazza-e a 32 millió forint a környezetvédelmi felügyelők bérét? Palotás Tibor: 145,5 fő volt a tavalyi létszám, az ezévi szám is változatlan, mert amennyit elküldtek, ugyanannyit felvettek. Dr. Kereskai István: Palotás képviselő javaslata, hogy az igazgatási bérköltséget 39,4 millió forintban határozzuk meg és a költségvetési befizetés a 2o,4 millió forint helyett 16,9 millió legyen. Cserti Tibor: Az intézmény költségvetésének javaslata 18,1 %-os növekményt tartalmaz. A jelenlegi besorolás szerinti béralap 32,2 millió forint. A béralapnak vannak technikai kellékei, pl. önkormányzati megbízottak tiszteletdija. A vállalatok megbízzák a hivatalt, ha hibás áru érkezik pl. a vasútra, akkor azt a helyszínen vizsgálja meg. Ennek ellenértékét befizetik a költségvetésbe, de szakértői, zsüridijak is felmerülnek. - 36 - Czupi Gyula: Most már nem értem, mit tartalmaz a 47 millió forint, az előterjesztés hitele számomra kérdéses. Lehota János: Javasolom a dolgozók részére a 20 %-os bérfejlesztést. Marton István: Szavazzunk a 18,1 %-os bérfejlesztésről és kérem, jelöljünk ki 3 főt, akik megvizsgálják ezeket a számokat. Palotás Tibor: Azért veszélyes ez a javaslat, mert akkor a gazdasági osztály vezetője ugy értelmezi, hogy az a 18,1 % lesz elfogadva, amit ő gondolt. Azt nem tudom, hogy milyen mértéket és összeget jelent a 47 millió forint helyett, mert ezt még nem mondta meg, és ezért igy elfogadhatatlan. Salogh György: Egyetértek azzal a javaslattal, hogy valakik vizsgálják meg, hogy a közölt adatok fedik-e a valóságot. Dr. Henczi Edit: A képviselőtestület a korábbi ülésén ugy döntött, hogy 10 fős környezetvédelmi felügyeletet hoz létre. A korábbihoz képest itt 5 fővel nőtt a létszám, itt az átlagos bért számoltuk. A polgármesteri hivatal feladatköre jelentősen bővül, ezért előfordulhat, hogy évközben létszámot kell emelni. Az utlevélügyintézés, a tűzvédelmi hatósági jogkör már a hivatalnál van, valószinü a személyi igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés is idekerül, ez 5-6 fős bővitést jelent. Dr. Kereskai István: Palotás képviselő módositó javaslata, hogy csökkentsük az igazgatási béralapot, illetve a társadalombiztosítási befizetéseket. A közgyűlés 2 szavazattal, 17 ellenszavazattal, 10 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Aki a 20 %-os igazgatási béremeléssel egyetért, az kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 12 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Marton képviselő javasolta, hogy fogadjuk el az eredeti előirányzatot, 18,1 %-os, és bizottság vizsgálja meg ennek valóságtartalmát. A közgyűlés 25 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. - 37 - Pilczer Éva: A bizottságba Göndör István, Marton István és Palotás Tibor képviselőket javasolom. Lehota János: Palotás Tibort nem javasolom. Marton István: Palotás Tibor helyett Minorics Piroskát javasolom. Kovács János: Javasolom Koczfán Ferenc képviselőt. Göndör István: Nem vállalom. Stamler Lajos: Külső szakértőt keressünk erre a feladatra. Jancsi György: Egyetértek, hogy külső szakemberekkel vizsgáltassuk az elhangzottakat. Minorics Piroska: Vonjunk be külső szakértőt a vizsgálatba. Balogh Tibor: Most nem arról van szó, hogy ellenőrizni akarjuk a hivatalt, hanem hogy tisztázzuk ez a béralap tényleg 18,1 h, vagy sem, nem kell külső szakértő. ür. Kereskai István: A javasolt személyeket egyenként teszem fel szavazásra . A közgyűlés 26 szavazattal, 3 tartózkodással Marton Istvánt, 24 szavazattal, 5 tartózkodással Minorics Piroskát az ad hoc bizott-s''ág tagjának választja, 14 szavazattal, 15 tartózkodással Koczfán Ferenc tagságával nem ért egyet. Dr. Kereskai István: Egyetért-e a testület azzal, hogy a bizottság két tagu legyen? A közgyűlés 22 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással egyetért, hogy a bizottság 2 tagból álljon és a következő határozatot hozza . 10/1992. számú határozat A közgyűlés a Polgármesteri Hivatal igazgatási feladatainak ellátására tervezett költségszámítás vitatott kérdéseinek tisztázására ad hoc bizottságot hoz létre, melynek tagjai: Marton István és Minorics Piroska képviselők. - 38 - A közgyűlés felkéri a bizottság tagjait, hogy Palotás Tibor PEB elnök által a közgyűlésen előadott számok valódiságát vizsgálja meg és arról a testület következő ülésén adjon tájékoztatást . Határidő: azonnal Felelős : Marton István, Minorics Piroska a bizottság tagjai Dr. Kereskai István: Palotás képviselő javasolta, hogy a népkonyha 1 millió forintos előirányzata kerüljön át a humán Gesz költségvetésébe a céltartalékból. Kérem szavazzunk erről. A közgyűlés 17 szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: További javaslata volt, hogy a céltartalékból a Thury Szakközépiskolához kerüljön előirányzat az intézmény levelében meghatározott összeg. Cserti Tibor: Az intézményben szeptembertől csoportbontásra került sor, ehhez az előirányzatot az oktatási célfeladatok terhére meg lehet oldani. A fejlesztési igényük anyagi vonzatát a pályázati anyag tartalmazza, Palotás képviselő felvetése azt jelentené, hogy egyszeri kiegészítéssel valamekkora összeget biztositson a testület az intézménynek. Gerencsér Tibor: Az intézményektől összesen 14 millió forint szakmai fejlesztési igény érkezett. Ezt csökkentve lett 7 millió forintra. Az osztály a legszükségesebb költségeket 9 millió forintnak tartja, ha ebből a Thury Szakközépiskolának a csökkentés nélküli igénye kerül teljesítésre, ez azt jelenti, hogy máshol még a rendkívül szükségesekre sem jut. A szakmunkástanulók kabinet-oktatására másfél millió forint szükséges, ebből bér 875.000 Ft. Dr. Kereskai István: Nincs értelme ebben a kérdésben most dönteni, hisz az évközbeni átszervezés lehetősége meglesz, akkor a testület dönt ebben. Aki egyetért Palotás képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 14 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el . Dr. Kereskai István: Koczfán képviselő javasolta a közgyűlési tartaléknak az összevonását a céltartalékkal. Anélkül, hogy konkrétan meghatározta volna mire, mekkora összeget fordítsunk. - 39 - A gazdasági osztály vezetője viszont megindokolta, miért nem tartja méltányosnak a céltartalék összevonását a másik tartalékkal. Aki a céltartalék és az általános tartalék összevonásával közgyűlési tartalékot szeretne látni a költségvetésben, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Koczfán képviselő javasolta azt is, hogy az Erkel Művelődési Ház támogatására 3 millió forintot biztosítsunk, forrásként a mindenki sportpályája tetőtérbeépitésére fordítandó összeget jelölte meg. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 2 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Balassa képviselő javasolta a mindenki sportpályája tetőtérbeépítésével kapcsolatban, hogy az maradjon bent a költségvetésben, és később ne legyen ennek működési vonzata, ne kapja meg az intézmény. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 18 szavazattal, 6 tartózkodással egyetért azzal, hogy a mindenki sportpályája tetőtérbeépitéséhez 3 millió forint maradjon bent a költségvetésben és ennek később működési vonzata ne legyen. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Palotás képviselő azon javaslatával, hogy a másfél millió forint tartalékból 1 millió forintot a művészek támogatására fordítsunk, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 16 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Böröcz képviselő javaslatával, hogy a tartalékból az etnikai és nemzetiségi célra 200.000.- Ft-ot különítsünk el és annak felhasználását a BIZOTTSÁG hatáskörébe utaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 27 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Palotás Tibor: Kértem, hogy az óvodák, bölcsődék részére, tehát nemcsak pedagógusoknak és a könyvtárban dolgozóknak, 20 %-os bérfejlesztést biztosítsunk. Az iskolák részére 14 %-ot, tehát még plusz 4 %-ot. A 20 % is ugy értendő, hogy a már megkapott 10 % felett további 10 %-ot biztosítsunk az intézménynek. Szeptembertől remélhetőleg 2000 Ft/fő jutalmazásra nyilik lehetőség ami kb. 4 %-ot jelent, és akkor gyakorlatilag ott is 18 %-os éves bérfejlesztés biztosított lenne. - 40 - Pilczer Éva: A plusz 10 %-ot hogy kell érteni, ha szeptembertől automatikusan megkapják ezen összeget a dolgozók, akkor a javasolt 10 % törlendő? Palotás Tibor: A kormány nem 10 %-ot, hanem 2000 Ft-ot tervez, a bérfejlesztést nemcsak béralapból, hanem jutalomból is meg lehet tervezni . Gerencsér Tibor: Ha a közgyűlés most dönt a kérdésben, akkor kérem hogy ne normativ módon, automatikusan történjen ez, mert felméréseink szerint bérfeszültségek vannak az intézményekben. Jobb lenne, ha külön témaként szerepelne. Dr. Nemesvári Márta: Nem tudom mi alapján választotta ki a bölcsődéket Palotás képviselő, ugyanis javaslata az ágazaton belül bér -feszültséget okozna. Gondunk elsősorban a szociális intézményekben van, ott alacsonyak a bérek. A témát nem tartom kellően előkészitett-nek, hogy most érdemben dönteni lehessen erről. Balogh György: Ugy gondolom felelőletlenség lenne szavazni olyanról, amelynek pénzügyi fedezete még nem biztositott, ha plusz bevételek állnak rendelkezésünkre, akkor térjünk vissza e témára. Lehota János: Javasolom, hogy ezt a témát olyan mértékben készitsék elő, hogy az 1993-as költségvetésben megfelelő módon szerepeljen. Palotás Tibor: Egyetértek a humán osztály vezetőjével, hogy differenciáltan lehet csak megoldani a bérfejlesztést. Én nem akarom a költségvetést lehetetlen helyzetbe hozni, kb. 20 millió forintos összegről van szó. A polgármesteri hivatal költségvetéséből megtakarítható milliók még nem kerültek kiszámításra, én ezt szeretném kérni, felgyorsítani ezt a tempót és nem elodázni még egy évet. Pilczer Éva: Kértem már a polgármestert, hogy Palotás képviselőnek ne adjon annyi alkalommal hozzászólásra lehetőséget. Dr. Kereskai István: Nem akarok olyan üléslevezetési gyakorlatot ma a költségvetés vitájánál bevezetni, hogy azt mondják rólam, nem adtam lehetőséget Palotás képviselő véleményének kinyilvánítására. A javasolt 20 %-os bérfejlesztés ugy valósulhatna meg az egész költségvetés szintjén, ha ennyivel kevesebbet terveztünk volna fejlesztésre, de a fejlesztéseket a testület már megszavazta, további összegeket rendelt hozzá, és most olyant javasol Palotás képviselő, amelynek nem 20 millió forintos vonzata van, hanem kb. annak háromszorosa. Megkérem a képviselőt mégegyszer ismertesse javaslatát. - 41 - Palotás Tibor: Az óvodák, bölcsődék és a könyvtár dolgozóinak részére 20 %-os bérfejlesztést javasolok, tehát az eddigi 10 \ mellé további 10 % - o s emelést, kivéve a HSMK-ban dolgozókat, ott 14 %-ot tehát a már végrehajtott 10 %-os bérfejlesztés mellett plusz 4 %-ot. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 4 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot elveti. Farkas Zoltán: Ennek a költségvetésnek az előkészítési szakasza kb. 2 hónappal ezelőtt kezdődött, melynek során 5 alkalommal találkoztunk, azon Palotás képviselő legalább 3 vagy 4 alkalommal jelen volt, de megvárta az utolsó alkalmat, amikor itt a közgyűlés és a nyilvánosság előtt olyan javaslatokat ismertetett, amely az egész kéthónapos munkát , a ráforditott órákat megkérdőjelezte, az egész költségvetési szerkezetet megváltoztatja. Én azt hiszem, nem tévedek, ha szándékosnak minősitem ezt a magatartást, és kikérem magamnak valamint azon képviselőtársaimnak, a hivatali dolgozóknak a nevében is, akik előzetesen Palotás képviselővel együtt nem kevés energiát fordítottunk arra, hogy ez az anyag ilyen szerkezetben összeálljon. Egyáltalán nem arról van szó, hogy én vagy azok a képviselők, akik most a szavazástól tartózkodtak, nem tudnák azt, hogy ebben a városban az intézményekben nagyon alacsony bérekért dolgoznak a z emberek, és hogy nem 14 hanem 34 %-os bérfejlesztés is ráférne a dolgozókra. Én ezt a módszert Ítélem el, és szeretnék kérni mindenkit, hogy tartózkodjon a jövőben az ilyen jellegű dolgoktól. Azt a javaslatot tudnám támogatni, hogy az oktatási és kulturális bizottság a hivatallal együtt vizsgálja meg a bevételek alakulását és amennyiben többletbevétel keletkezik, akkor térjünk vissza e témára. Dr. Kereskai István: Göndör István képviselő a patkányirtással kapcsolatosan tett javaslatot. Göndör István: Nagyon általánosságban fogalmaztam, ugy gondolom, annak kihatásáról kellő információk most még nem állnak rendelkezésünkre, ha ebben az évben az előkészitő munkát megtesszük, én már azzal elégedett leszek. Kérjünk valakitől ajánlatot, hogy mennyiért végezné el ezt a mun kát. Dr. Kereskai István: Kovács képviselő a szakmunkásképző iskola fűtésrekonstrukciójára tett módositó inditványt. Kovács János: E célra 4,8 millió forintot javasoltunk a korábbi ülésünkön, tudom, hogy az e feladatokra megjelölt 12 millió forint már elfogyott, szeretném ha a bevételek lehetővé teszik, akkor a javasolt összeg a költségvetésben szerepelne, évközben térjünk még vissza erre. - 42 - Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Kérem a testület állásfoglalását a betegszabadsággal kapcsolatos határozati javaslatról. A közgyűlés 21 szavazattal, 7 tartózkodással a betegszabadságra vonatkozó határozati javaslattal egyetért. Gerencsér Tibor: A nemzetiségi etnikai oktatásnak a célfeladatairól még beszélnünk kell. Ez a költségvetésben elkulönitve eddig nem szerepelt. A várható energia áremelés ellentételezésére az oktatási célfeladaok-nál szereplő összeg terhére módositani kellene azt intézmények költségvetését. Cserti Tibor: Normatívák alapján végeztük a számításokat. Az érintett gyermekek az intézményeknél vannak elhelyezve. Az adott intézmények feladatellátásának egy része a dologi, az intézmény költségvetésében szerepel. A jelzett feladatnak bérvonzata van és TB vonzata. Kiegészitő javaslatom, hogy a normativa 50 %-át, mely 2,028 millió forint pótlólagos béralapnövekményként biztositsa a testület az általános tartalékból. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a gazdasági osztály vezetője által tett javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 27 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 11/1992. számú határozat a) Az 1992. évi költségvetés végrehajtása során az 1991. évi XCII. törvény a betegszabadságról, valamint az ehhez kapcsolódó 1/1992. (1.10.) kormányrendelet és az 1/1992. (1.8.) MüM.rendelettel kapcsolatosan a közgyűlés a költségvetési intézményekre vonatkozóan a következőket határozza.- A vonatkozó rendelet alapján az önkormányzat hatáskörébe tartozó művelődésügyi és egészségügyi intézmények vonatkozásában a betegszabadsággal kapcsolatos mun káltatói terhek részbeni ellensulyozá- - 43 - sára központi céltartalékot képez. Felhívja az érintett intézmények vezetőinek figyelmét, hogy a központi tartalék felosztása az alábbi elvek alapján történik: - a dolgozói átlagkeresetek kiszámításának alapja a betegszabadságot megelőző 1 naptári negyedév. - A központi céltartalék felosztása során - függetlenül az intézményi kollektív szerződésekben meghatározott mértéktől - kizárólag a jogszabályokban elismert alsó határ 75 %-os mérték tekinthető irányadónak. - A rendelkezésre álló központi előirányzat konkrét évközi felosztásának módszertanát az érintett önkormányzati bizottságok készítsék elő, ezt követően a pótelőirányzatok biztosítása közgyűlési határozattal történik. - A felosztás elveinek kidolgozásánál tekintettel kell lenni arra, hogy azintézmények és a dolgozók érdekeltek legyenek a betegszabadság idejének és gyakoriságának lehetőség szerinti csökkentésében. Határidő: 1992. december 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester a Népjóléti Bizottság elnöke Oktatási és Kulturális Biz. elnöke b) Az etnikai feladatok ellátására biztosított kiegészítő állami hozzájárulás címzett intézményei részére az önkormányzat - a kizárólag feladatellátásához kapcsolódóan - a normatíva 50 %-át pótlólagos béralapnövekményként biztosítja egyszeri jelleggel. Az előirányzat összege 2.028.000 Ft. Az előirányzat forrásfedezete az általános tartalékra javasolt előirányzat terhére történik. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester az Oktatási és Kult.Biz. elnöke az Etnikai és Nemzetiségi Biz. elnöke c) Amennyiben a költségvetés bevételei a tervezettnél kedvezőbben alakulnak, ugy az 1 millió forintot meghaladó összeg felhasználásáról a közgyűlés dönt. - 44 - d) Amennyiben az illetékbevétel meghaladja a 25 millió forintot, azt az önkormányzat a kórház felujitására forditja. e) A mindenki sportpályája tetőtérbeépitéséhez az önkormányzat 3 millió forintot biztosit, de nem járul hozzá a működtetési költségek emeléséhez. f) Amennyiben az 1992. évi bevételi terv a tervezettnél kedvezőbben alakul, ugy a közgyűlés megvizsgálja a szakmunkásképző iskola fűtésrekonstrukciója megvalósításának lehetőségét. g) A közgyűlés utasitja a polgármesteri hivatalt, hogy a nagykanizsai Zsinagóga hasznosítására kíséreljen meg vállalkozót találni. Határidő: g. pont esetében: 1992.«junius 30. Felelős : c-g. pontokban: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Aki a költségvetés bevételi és kiadási oldalával egyetért, a módosítások figyelembevételével, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 3/1992. (II.3.) számú rendelet NAGYKANIZSA Megyei Jogú Város Közgyűlésének 3/1992. (II.3.) számú rendelete az önkormányzat 1992. évi költségvetéséről. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Dr. Kereskai István: A költségvetési vita elején emiitettem, hogy a céltámogatási igényeket külön kell megszavazni, melyet egyenként teszek fel szavazásra. A közgyűlés 24 szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: - 45 - 12/1992. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése a Thúry György Kereskedelmi Szakközépiskolában tornaterem épitését határozta el. A beruházás megvalósításához központi céltámogatást igényel. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az 1992. évi költségvetési rendeletében a jelzett - önkormányzati pénzalap -összeget 6000 eFt-tal biztositja. Határidő: 1992. február 28. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester A közgyűlés 26 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza : 13/1992. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskolában tornaterem épitését határozta el. A beruházás megvalósitásához központi céltámogatást igényel. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az 1992. évi költségvetési rendeleté.-ben a jelzett - önkormányzati pénzalap - összeget 35.775 eFt-tal biztositja. Határidő: 1992. február 28. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester A közgyűlés 25 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 14/1992. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola kollégiumának rekonstrukcióját határozta el. A rekonstrukció megvalósításához központi céltámogatást igényel. EGyben kötelezettséget vállal arra, hogy az 1992. évi költségvetési rendeletében a jelzett - önkormányzati pénzalap -összeget 8000 eFt-tal biztositja. Határidő: 1992. február 28. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester - 46 - A közgyűlés 26 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 15/1992. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Középiskolai Leánykollégium felújítását határozta el. A felújítás megvalósitásához központi céltámogatást igényel. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az 1992. évi költségvetési rendeletében a jelzett - önkormányzati pénzalap - összeget 2800 eFt-tal biztositja. Határidő: 1992. február 28. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester A közgyűlés 28 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 16/1992. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Zemplén Győző Általános Iskolában tornaterem épitését határozta el. A beruházás megvalósitásához - pótlólag ha lehetséges - központi céltámogatást igényel. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az 1992. évi költségvetési rendeletében a jelzett - önkormányzati pénzalap - összeget 3000 eFt-tal biztositja. Határidő: 1992. február 28. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 4. BM Határőrség Kerületparancsnokság Nagykanizsa részére csapatzászló adományozása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Kérem a képviselőtestületet, hogy a csapatzászló kérdésében döntsünk, mert a Belügyminisztériumhoz is továbbítani kell a testület állásfoglalását. A közgyűlés 26 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza : - 47 - 17/1992. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a BM Határőrség Kerületparancsnokság Nagykanizsa részére - nemzeti ünnepünkhöz kötődően 1992. március 15-e alkalmából - az önkormányzat és a kerületparancsnokság közötti hagyományosan jó kapcsolatok elismerését és további elmélyítését szimbolizáló csapatzászlót adományoz és az ezzel járó költségeket vállalja. Egyúttal felhatalmazza a polgármestert, hogy a csapatzászlón az önkormányzat nevének és az adományozás időpontjának feltüntetésével zászlószalagot helyezzen el az átadási ünnep alkalmával. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 5. Javaslat a Környezetvédelmi Felügyelet vezetőjének kinevezésére (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Biz. elnöke Stamler Lajos: 21-en nyújtottak be pályázatot erre az álláshelyre. Első alkalommal előszűrést végeztünk a hivatal dolgozói, illetve a környezetvédelmi bizottság jelenlétében. A második alkalommal személyesen beszélgettünk el a jelentkezőkkel, amelyen a városfejlesztési és a városüzemeltetési bizottság elnöke is jelen volt. Három olyan személyt találtunk, akik az előirt feltételeknek megfeleltek. Velük személyiségtesztet töltettünk ki, mely a vezetői képességnek az elbirálását könnyítette meg. A személyes beszélgetés és a teszt értékelését követően Kulbencz Ferencet találtuk a legalkalmasabbnak Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon . A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a következő'' határozatot hozza : 18/1992. számú határozat A közgyűlés a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Felügyelete vezetői állásának betöltésére meghirdetett pályázatot eredményesnek nyilvánitja . a) A közgyűlés a Környezetvédelmi Felügyelet vezetőjének Kulbencz Ferenc Nagykanizsa, Vécsey u. 8. szám alatti lakost kinevezi. - 48 - A kinevezés 1''992. február 1. napjától határozatlan időre szól. Az intézmény vezetőjének kinevezéskor érvényes alapbére 20.000 Ft/hó. b) A közgyűlés utasitja a polgármestert, hogy a határozat végrehajtásáról intézkedjen. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 6. Rendeletalkotás a helyi tömegközlekedés díjainak és utazási feltételeinek megállapításáról (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: A Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárától érkezett levél tartalmazza, hogy a minisztérium a javasolt változatok közül az "A"-val ért egyet. Pilczer Éva: A VOLÁN Vállalat képviselői vállalták, hogy a tömegközlekedési ellátás javítására ez évben uj csuklós autóbuszt állítanak be. Megtörtént-e a vásárlás? Milyen jogon tagad meg a vállalat hogy egy érvényben lévő rendelet alapján a negyedévi bérlet kiadását? A jelenlegi rendeletünk a VOLÁN-ra nézve nem tartalmaz következményeket, ezt kellene pótolni, szankciót illeszteni a rendeletbe, ha a VOLÁN megszegi az abban foglaltakat. Magyar József: Az előterjesztés alapján nem lehet olyan következtetéseket levonni, hogy a meghatározott árak helyesek-e vagy sem. Több hiba található az anyagban, az egyik ilyen, hogy az utolsó oldalon az árváltozás %-a van feltüntetve, vagy elgépelték, vagy elcsúsztatták, mert az 30 %-osnak felel meg. Az uj számviteli törvény szerint az anyagjellegű költségekből a felújítás címén igénybevett összegeket nem itt, hanem az amortizációnál -kell szerepeltetni. Ennek az a hatása, hogy a támogatási igények nagyobbak, viszont a dijak alacsonyabbak, ezért az a kérésem, hogy ez az anyag kerüljön átdolgozásra. Dr. Henczi Edit: Ezt az anyagot a VOLÁN háromnegyedéves munkaanyagként készítette, a bizottság és a polgármesteri hivatal szakemberei ennek figyelembevételével készítették el saját anyagukat, amely A és B variációban szerepel és a rendelettervezetet is tartalmazza. A képviselőknek tájékoztató jelleggel küldtük meg ezt az anyagot . - 49 - Magyar József: Kérem máskor ilyen anyag ne kerüljön kiküldésre, A félhavi bérletek ára van feltüntetve, mivel azok 20 napra vonatkoznak, 20 napos árak és nem félhaviként kellene feltün tetni. Kovács János: Mennyi volt a helyi közlekedés 1991. évi összes költsége, bevétele, ebből mennyi származott bérletekből, jegyek eladásából, mennyi volt a kompenzálás? Göndör István: A tavalyi ezzel kapcsolatos előterjesztés során már le kellett volna szűrni a tapasztalatokat, hogy kellő időben kell az anyagot elkésziteni és a legalapvetőbb szabályokat a VOLÁN-nak is betartani. Berke Zoltán: Amikor az elmúlt évi dijtételek kerültek megállapításra semmilyen Ígéretet nem tettünk autóbusz-beszerzésre. Ettől függet lenül történt beszerzés, az egyik Murakeresztur-Bajcsa térségében, mig a másik a palini telephellyel került beállításra. A negyedéves bérletkiadásról annyit, hogy mi december 10-én terjesztettük javaslatunkat az önkormányzat elé. Ugy gondolom, jogosan várhattuk el, hogy elfogadható időn belül kerül az megtárgyalásra. Senki nem károsodott abból eredően, hogy havi bérletet vett negyedéves bír1""1" -■ ^ + + Rpnrielkezünk eav közlekedési v7att.al ami meghatározza a személyszállítás szabályait, szankcióit, ez alapján lehet érvényesíteni bizonyos dolgokat velünk szemben. A hibákra nagyon részletesen tudnék válaszolni, röviden annyit, hogy az árváltozás anyagárban 16 %-os és ténylegesen 30 %, ennek a költségnek a nagyrésze üzemanyag ár volt, ami az akkori információk szerint 30 %-kal növekedett. Tehát az üzemanyagárnak ez a nagyobb része, ami akkor 30 %-kal szerepelt a tervezetünkben emeli meg ilyen arányban a költségeket és nem egy rossz számitás eredménye Dr. Matoltsyné Or. Horváth Ágnes: A VOLÁN négyféle megoldást javasol, a bizottság két variációt, ha e kettő közül választunk, akkor megint nem lesz lehetőség uj autóbusz beállítására Nagykanizsán? A városon kivül szervez-e járatokat a VOLÁN, a helyközi járatokat megvizsgálta-e a bizottság? Az autóbuszok minőségét nem tartom megfelelőnek, magas szennyezettséget bocsátanak ki. Dr. Kereskai István: Nincs közünk a helyközi járathoz, azok dija központilag kerül megállapításra. Berke Zoltán: Az előterjesztésünkben két változat szerepel. Ennek kidolgozása ugy történt, hogy a Pénzügyminisztérium adatokat bocsátott rendelkezésünkre. Olyan tájékoztatást kaptunk, hogy 1992-ben 30 ''ó-os üzemanyagárváltozás lesz. A valóságban novemberben és januárban áremelés volt, mely összesen 19 ^-osnak felel meg. Olyan levelet kaptunk a helyettes államtitkártól, hogy 22-25 %-nál magasabb tarifaemelést nem enged meg. Ennek figyelembevételével jött ki a javasolt vonaljegy ár, bérletjegy ár, ugy, hogy a szakaszhatárokat megszüntetjük. A testület fogadta el az elmúlt évben hogy a félhavi bérletért kétharmados árat kell fizetni, mivel az husz napra érvényes 1-20-ig, illetve 15-től 5-ig. - 50 - Az autóbuszok felújítása jelentős összeget ölel fel, a későbbi számitások során az uj számviteli törvényben meghatározottakat már figyelembe vettük. Éves szinten Nagykanizsán menetjegyből 958 ezret, egyvonalas bérletből 48 ezret, összvonalas 42 ezret, tanuló-bérletből 15 ezret, nyugdijasbérletből 11 ezret adtunk el. Éves szinten 87 millió forinttal számolunk, ebből árkiegészítés 32 millió forint. A környezetvédelmi törvényben meghatározott előírások betartására mi is törekszünk, az uj vásárlásoknál ilyen autóbuszokat szerzünk be, a meglévőknél pedig a szükséges cseréket, szűrőket folyamatosan végezzük, illetve karbantartjuk. Létrehoztuk a két önálló üzemet, tehát a helyi és helyközi szállítás költségei számvitelileg teljesen el vannak különítve. Koczfán Ferenc: Lehetőség van-e arra, hogy a kanizsai helyi közlekedés megoldására a ZALAVOLÁN-tól leváló KANIZSA Volán jöjjön létre. Berke Zoltán: Ez a felvetés Zalaegerszegen is elhangzott. Javaslom önöknek ennek napirendre tűzését. Más országokban is a helyi önkormányzat támogatja a helyi közlekedést. Mi mindenképpen partnerek vagyunk abban is, amennyiben az önkormányzat létrehoz akár egy közös társasági formát, vagy bármilyen más módon kívánja azt működtetni. A vállalat átalakulása folyamatban van, tehát ettől nem zárkózunk el. Kovács János: A 32 millió forintos árkiegészítés mit tartalmaz? Berke Zoltán: Az árkiegészítés egyrészt a tanulók és nyugdijasok után 300 %-ot jelent, tehát azt, hogy minden 105 Ft-os bérletre az elmúlt évben 315.- Ft-ot kaptunk. A 70 éven felüliek ingyenes utaztatására az összbevétel további 3,5 %-át kapta a vállalat. Önkormányzati támogatást ez az összeg nem tartalmaz. Pilczer Éva: Tudomásom szerint a Parlament az ármegállapításról szóló törvényt most tárgyalja.Véleményem szerint jobb lenne ha a VOLÁN saját maga állapítaná meg árait, ugy hogy abból az összegből a közlekedést biztosítani tudná. Semmi jogunk és lehetőségünk, hogy egy önállóan gazdálkodó vállalatnak a belügyeibe beavatkozzunk, ott vizsgálatokat végezzünk. Magyar József: Az anyag szerint 30 ''ó-os áremeléssel számol a VOLÁN. Berke Zoltán: Az anyagunkat több variációban készítettük el, először 40-50 %-os emelés szerepelt, majd azt visszavettük 20-25 \ körülire. Az elhangzott javaslattal egyetértek, a megyei jogú városok tanácskozásán elindult egy kezdeményezés, hogy valamilyen módon vegyék le vagy adják részünkre teljes jogkörrel az ármegállapítást. Dr. Kereskai István: A megyei jogú városok szövetségének közgyűlése kezdeményezte, hogy az ármegállapitási hatákört a városoknak ne kelljen gyakorolniok, mert nincs érdemi ráhatásunk arra, hogy egy - 51 - vállalat hogyan alakítja árait, hogyan gazdálkodik. Kérésünket egyenlőre még nem vették figyelembe. Palotás Tibor: Tájékoztatnom kell a jegyzőnőt, hogy a bizottságnak volt tisztességes anyaga, csak a hivatal valami miatt azt nem küldte ki, helyette olyat juttatott a képviselőkhöz ami rossz, amit éppen-hogy közös erővel sikerült kijavítanunk. Elnézést kérek, nem a bizottság hibás ebben, hanem valaki más. Dr. Henczi Edit: Kérem a képviselőt szíveskedjék megmondani kinek adta le az emiitett anyagot, ugyanis hozzánk nem került. Dr. Kereskai István: Az anyag nem került ugy előkészítésre, ahogy kellett volna, mert akkor a bizottsági előterjesztést, kapták volna meg az érintettek és nem az én aláírásommal készült volna az előterjesztés . Dr. Henczi Edit: Pilczer képviselőnő felvetette a'' szankcionálás lehetőségét a vállalattal szemben. Ez rendeletmódosítással járna, kérem a képviselőtestületet, hogy ne most döntsön ebben, hanem az ügyrendi és igazgatási bizottság foglalkozzon a kérdéssel, térjünk erre vissza a következő alkalommal. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a szankciót később fogalmazzuk meg és ebben az előkészítő munkát az ügyrendi és igazgatási bizottság végezze, kérem szavazzon . A közgyűlés 26 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja, és a testület következő ülésén foglalkozzon azzal. Koczfán Ferenc: A rendelet hatálybalépését március 1-től kérem . Dr. Kereskai István: A VOLÁN Vállalat február 4-től kéri a rendelet alkalmazását. % Jesch Aladár: A rendeletnek tartalmaznia kell, hogy milyen nagyságú büntetést fizet az, aki nem vásárol jegyet illetve bérletet és anélkül utazik. Ennek a rendeletben nyoma sincs. Berke Zoltán: A mostani előterjesztés dijmódositás, az emiitett szankciót az elmúlt évi rendelet tartalmazza, az nem változik, jegy nélkül utazók 200-300 Ft-ot fizetnek, aki pedig 8 napon tul fizet az 600.- Ft. Felvetődött a szankcionálás kérdése a vállalattal szemben is. Véleményem szerint az önkormányzat akkor szankcionálhat, ha a költségekhez pénzzel is hozzájárul. Amig csak árhatásági funkciója van, addig kevésbé. - 52 - Dr. Kereskai István: Ki ért egyet Koczfán képviselő javaslatával, hogy a rendelet március 1-től kerüljön alkalmazásra? A közgyűlés 1 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 11 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a javasolt "A" variációval és a február 4-étől történő bevezetésével, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 4/1992. (II.3.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 4/1992. (II.3.) számú rendelete a helyi tömegközlekedés dijainak és utazási feltételeinek megállapításáról szóló 4/1991. (III.4.) sz. rendelete módosításáról. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) D r . Kereskai István: A közgyűlést megelőzően a képviselők egy nyilatkozatot kaptak kézhez, amely azt tartalmazza, hogy 1992-ben a képviselői költségtérítésnek melyik módját választják: százalékos költségelszámolást, vagy nem kívánnak élni a tételes költségelszámolás lehetőségével. 1992-től a képviselői költségtérítés adóköteles, ezért a nyilatkozatokat soron kivül juttassák vissza a polgármesteri hivatalba . Javaslom a közgyűlésnek, hogy a ma meg nem tárgyalt napirendi pontokat 1 hét múlva, folytatólagos ülésen tárgyaljuk. A közgyűlés 26 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja, következő ülését (folytatólagos) 1992. február 10-én 14.00 órakor a Hevesi Sándor Művelődési Központban tartja. Dr. Kereskai István polgármester az ülést 22,30 órakor bezárja (Az ülésről hangfelvétel készült.) í l Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Kereskai István polgármester 1 A G i K A N x l. J A MEGYEI J 0 G L VAROS POLGÁRMESTERE |
