* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.95 MB | |
| 2026-02-27 13:17:50 | |
 | |||||||
Nyilvános  201 | 280 | 1992. március 16. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Rendeletek száma: 7/1992, 8/1992. Határozatok száma: 28-tól 38-ig. Napirendi pontok 1.) Rendeletalkotás a szociális intézményekben fizetendő térítési díjakról (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 2.) Javaslat a nagykanizsai piac hatékonyabb üzemeltetésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor bizottsági elnök 3.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város társadalmi-gazdasági programja készítéséről (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4.) A Templom téri általános iskola kérése alapítványi hozzájárulásra (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 5.) Valutaigénylés a nemzetközi utazási keretből (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6.) Önálló képviselői indítvány a KBMSZ tornateremépítési ügyében Előadó: Palotás Tibor képviselő 7.) A vásárcsarnok ügye Előadó: Palotás Tibor ügyvezető 8.) Javaslat a Hunyadi u.17. és Rozgonyi u. 2. számú ingatlan csereszerződésének jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 9.) Javaslat a Dr. Mező F. Gimnázium és Szakközépiskola bővítéséhez célokmány jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 10.) Javaslat a Bolyai János Általános Iskola tornaterem építéséhez beruházási célokmány jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 11.) Sajni Béláné fellebbezése rendszeres szociális segély ügyben (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a népjóléti bizottság elnöke 12.) Javaslat az önkormányzati képviselők költségtérítésének megállapítására (írásban) Előadó: Balogh György bizottsági elnök 13.) Javaslat a tisztségviselők díjazására (szóban) Előadó: Balogh György bizottsági elnök 14.) Javaslat az 1992. április 6-i ülés napirendjére. A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-3/1/1992. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁRGS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE (folytatólagos) 1992. március 16 - i üléséről Rendeletek száma: 7/1992, 8/1992. Határozatok száma: 28-tól 38-ig. Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. március 16-án (hétfő) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr.Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Dr. Harsányi Tamás, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Stamler Lajos képviselők. Igazoltan távol: Lehota János, Takács Zoltán. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Gotthárd Jenő városi rendőrkapitány, Dr. Fazekas István, Dr. Spingár László, Karmazin József, Cserti Tibor, Gerencsér Tibor osztályvezetők, Berezeli Emilia főépitész, Dr. Nemesvári Márta csoportvezető, Vágvölgyi Tamás Ingatlankezelési Intézmény vezetője, Dr. Búzás Judit tisztiorvos, Marton Györgyi a Zalai Hirlap munkatársa, Molnár László a Pécsi Rádió munkatársa, Dr. Lukácsa Erzsébet csoportvezető. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghivottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van, az ülést megnyitom. Ma az 1992. március 9-i közgyűlésen elfogadott, de meg nem tárgyalt napirendi pontok kerülnek megvitatásra, továbbá a szociális intézmények térítési díjairól szóló rendeletalkotás, a Hunyadi u. 17. és a Rozgonyi u. 2. szám alatti ingatlan csereszerződésének jóváhagyása, a Dr. Mező F. Gimnázium és a Bolyai általános iskola célokmányainak jóváhagyása, Sajni Béláné fellebbezése segélyügyben. Van-e más javaslat? Palotás Tibor: A sürgősségi indítványaim közül miért csak az egyiket tárgyaljuk? Dr. Kereskai István: Sürgősségi indítványában két témát jelölt meg Palotás képviselő a mult alkalommal, a közgyűlés a KBMSZ tornacsarnok ügyét fogadta el napirendként, a másikat nem. - 2 - t Marton István: A piac-vásárcsarnok létesítéséhez szükséges terület-cserére vonatkozó javaslatot ma érkezésünkkor kaptuk meg, kérem ezt ne tárgyaljuk. Napirend előtt 1 percet kérek. Dr. Henczi Edit: Kérem, hogy az Ingatlankezelési Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, illetve az Egészségügyi alapellátás leválasztásával kapcsolatos előterjesztéseket - mivel azokkal a bizottságok nem értettek egyet - ma ne tárgyalja a testület. Sajni Béláné fellebbezési ügyét zárt ülésen kérem tárgyalni. Dr. Kereskai István: Kérem a képviselők véleményét, ki ért egyet azzal, hogy a vásárcsarnokkal kapcsolatos téma ma ne kerüljön megtárgyalásra? A közgyűlés 10 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 1 tartózkodással úgy foglal állást, hogy a vásárcsarnokkal kapcsolatos témát ma tárgyalja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy az Ingatlankezelési Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát és az egészségügyi alapellátás leválasztásával kapcsolatos előterjesztéseket ma ne tárgyaljuk? A közgyűlés 18 szavazattal, 4 tartózkodással egyetért azzal, hogy a javasolt két téma ne szerepeljen ma a napirendek között. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy Sajni Béláné fellebbezési ügyét zárt ülésen tárgyaljuk? A közgyűlés 18 szavazattal, 4 tartózkodással egyetért a téma zárt ülésen történő tárgyalásával. Dr. Kereskai István: Aki a ma tárgyalandó napirendi pontokkal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a következő napirendi pontok tárgyalásával ért egyet: 1.) Rendeletalkotás a szociális intézményekben fizetendő térítési díjakról (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző - 3 - f 2.) Javaslat a nagykanizsai piac hatékonyabb üzemeltetésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor bizottsági elnök 3.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város társadalmi-gazdasági programja készítéséről (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4.) A Templom téri általános iskola kérése alapítványi hozzájárulásra (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 5.) Valutaigénylés a nemzetközi utazási keretből (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6.) Önálló képviselői indítvány a KBMSZ tornateremépítési ügyében Előadó: Palotás Tibor képviselő 7.) A vásárcsarnok ügye Előadó: Palotás Tibor ügyvezető 8.) Javaslat a Hunyadi u.17. és Rozgonyi u. 2. számú ingatlan csereszerződésének jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 9.) Javaslat a Dr. Mező F. Gimnázium és Szakközépiskola bővítéséhez célokmány jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 10.) Javaslat a Bolyai János Általános Iskola tornaterem építéséhez beruházási célokmány jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 11.) Sajni Béláné fellebbezése rendszeres szociális segély ügyben (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a népjóléti bizottság elnöke 12.) Javaslat az önkormányzati képviselők költségtérítésének megállapítására (írásban) Előadó: Balogh György bizottsági elnök 13.) Javaslat a tisztségviselők díjazására (szóban) Előadó: Balogh György bizottsági elnök 14.) Javaslat az 1992. április 6-i ülés napirendjére. - 4 - NAPIREND ELŐTT Marton István: A múltkori közgyűlésen javasoltam, hogy a polgármesteri beszámolót követő napirend /második/ mindig a költségvetéssel kapcsolatos tételek megtárgyalása legyen. Kérem ezt megszavaztatni, mivel múltkor elmaradt. A céltámogatott beruházásokkal kapcsolatban tudomásomra jutott, hogy a fakosi ivóvizrendszer kiépitésére kért céltámogatást nem kapjuk meg, azt elutasitották, állitólag a vizjogi létesitési engedély hiánya miatt. Van-e ennek felelőse? Ki az? Dr. Kereskai István: Természetesen a kért szavazást pótoljuk, a 2. kérdésre most nem tudok választ adni, a következő ülésen tájékoztatjuk a képviselőket erről. Az országgyűlési képviselőtől és a TÁKISZ-tól tudjuk az elutasitást, de hivatalos értesítést még nem kaptunk. A közgyűlés 17 szavazattal, 4 tartózkodással egyetért azzal, hogy a jövőben az üléseken a polgármesteri beszámolót követő napirend mindig a költségvetéssel kapcsolatos tételek megtárgyalása legyen. Cserti Tibor: Megkezdtük az 1991. évi zárszámadás elkészítését, az intézmények anyagukat február 28-ig a hivatalnak megküldték, az összesített adatokat a BM részére felterjesztettük. Szakmailag indokolt lenne a PEB részvétele a zárszámadás elkészítésében. Tájékoztatom a közgyűlést, hogy az illetékbevételekből eddig 2,7 millió Ft került átutalásra, ez a januári elszámolás. Tehát ez azt jelenti, hogy 11 hónapra 29,7 millió forint képződik. Az illetékbevétel beszedésével kapcsolatos megállapodás-tervezet előkészítése megtörtént a zalaegerszegi megyei jogú várossal, illetve a zala megyei közgyűléssel. A beszedéssel kapcsolatos költségek várhatóan nem haladják meg az 5 millió forintot, igy a 25 millió forintos előirányzat teljesítése nem jelent gondot. Marton képviselő által felvetett céltámogatással kapcsolatos in.-formácíónk - bár nem hivatalos - , de már bizonyos, hogy a bagola-fakosi vízellátás megoldására a kért céltámogatási összeget ebben az évben nem kapjuk meg. A mulasztással és felelős keresésével kapcsolatosan nem javasolnám a bizalmatlanságot. Ismert, hogy a céltámogatás feltételrendszer keretében a vízgazdálkodási ágazatban a pályázati feltételek csak elvi vizjogi engedélyt irtak elő, amely elegendő volt a döntéshez. Most azonban szigorúbb feltételrendszert dolgoztak ki, vizlétesitési engedély beszerzése is kötelező. Ez az engedély csak a kiviteli terv birtokában kérhető, szakhatósági hozzájárulás és a rendelkezésünkre álló rövid idő alatt ezt nem tudtuk beszerezni. A kiskanizsai városrész csatornázása továbbra is társulati formában került jóváhagyásra, amely 40 %-os támogatást feltételez. Emiatt a jogi szerződéseket módosítani kell, hogy az ÁFA visszaigényelhető legyen. - 5 - A helyi adókkal kapcsolatos rendeletek lehetőséget adnak méltányosságra, amelyben a hivatalnak a bizottsági vélemények kikérése után döntési jogot biztosit. Kérem, hogy a 30 napos határidő betartása érdekében a bizottságok lehetőleg 1 héten belül adjanak véleményt a gazdasági osztálynak. Hosszabb távon a munkánknál számitógépes feldolgozásra lesz szükség, az intézmények egyhatoda rendelkezik csak ezzel. Kérem, hogy amennyiben a költségvetés felülvizsgálata során évközben lehetőség nyílik az intézmények állóeszköz-fejlesztésére, akkor a testület ezt tegye lehetővé ezen a területen is. Dr. Kereskai István: Marton képviselőtől kérdezem Írásban igényt tart-e válaszra a bagola-fakosi viz ügyében? Marton István: Igen, irásos választ kérek. 1.) Rendeletalkotás a szociális intézményekben fizetendő térítési díjakról (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Csákai Iván: A közgyűlés március 9-i ülésén e téma visszaadásra került, mivel nem volt teljesen egyértelmű annak megfogalmazása. Az anyag kiegészítése elkészült, kérem a közgyűlést fogadja el az előterjesztést. Cserti Tibor: Kiegészítő határozati javaslatom, hogy a többletbevétel a költségvetésbe beépítésre kerüljön két hónapon belül. Dr. Nemesvári Márta: Most nem javasolnám a költségvetés módosítását, mivel nem tudjuk mennyi lesz a többletbevétel. Nem biztos, hogy a tervezett gondozási dijat az érintettek meg tudják fizetni, ebben az esetben az ingatlan lesz megterhelve. A hatósági osztálynak ju-lius l-ig el kell végezni a térítési díjak felülvizsgálatát és akkor tudunk a pluszbevétellel kapcsolatos költségvetési módosításra javaslatot tenni. Cserti Tibor: Javasolom, hogy a népjóléti bizottság a hivatallal együtt vizsgálja meg, hogy az e tárgyban hozandó rendeletnek milyen költségvetési kihatása lesz és az ezzel kapcsolatos költségvetési rendeletmódosítást julius l-ig hozza a testület elé. Dr. Henczi Edit: A rendeletbe határidőt nem lehet belefoglalni, ezért egy külön határozat meghozatalát javasolom a gazdasági osztály vezetője által meghatározott tartalommal. - 6 - í Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a rendelettervezettel? A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a következő rendeletet alkotja : 7/1992. (III.16.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 7/1992. (III.16.) számú rendelete a szociális intézményekben fizetendő térítési díjakról. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Dr. Kereskai István: Kérem, hogy aki a határozati javaslattal egyetért, szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 28/1992. számú határozat A közgyűlés felkéri a Népjóléti Bizottságot, valamint a Polgármesteri Hivatal érintett osztályait, vizsgálják meg, hogy a szociális intézményekben fizetendő térítési díjakról szóló 7/1992. (III.16.) számú rendelet bevezetésének milyen hatása lesz az 1992. évi költségvetésre. Amennyiben a vizsgálat eredményeként a költségvetési rendelet módosítása válik szükségessé, ugy arra tegyenek javaslatot. Határidő: 1992 . junius 30. Felelős : Dr. Csákai Iván a népjóléti biz. elnöke Dr. Kereskai István polgármester 2.) Javaslat a nagykanizsai piac hatékonyabb üzemeltetésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor bizottsági elnök Dömötörffy Sándor: Kérem, hogy a közgyűlés azt a határozatát, amelyben kimondta, hogy a piac bérbeadását versenyeztetéssel kell elérni, vonja vissza. A bizottság alaposan elemezte ezt a kérdést, és utólag felmerült tények alapján tette meg javaslatát. - 7 - Átmeneti állapotról van szó, az uj piac megépítéséhez kötött a közgyűlés határozata alapján. Versenyfeltételeket nem lehet kialakítani, mert az árbevételt önkormányzati rendelet határozza meg, a bérlő önkényesen díjakat nem emelhet, engedélyünk nélkül pluszbevételt nem érhet el, erre a piacra költeni kellene, tehát a bérlő részére költségcsökkentést kellene engedélyezni. Félő, ha a versenyeztetés bekövetkezett volna, ugyanaz a helyzet áll elő, mint a parkolók esetében, tehát egy-két hónapon belül visszaadták volna. Ugyanakkor ujabb engedélyeztetési eljárásokra lett volna szükség, /KÖJÁL, Tűzoltóság stb./. Farkas Zoltán: A testület korábban ugy döntött, hogy minden gazdasági kérdést zárt ülésen tárgyal, ez is ebbe a kategóriába tartozik. Ugy gondolom, hogy a nyilvános vita során olyan információk hangzanak el, amelyek többsége jó lenne, ha az érintettekhez idő előtt nem jutna el, ezért kérem a témát zárt ülésen tárgyalni. Palotás Tibor: Véleményem szerint pontosan azért kell nyilvános vitát folytatni, hogy a tv-nézők kiválaszthassák maguknak mi az igaz, mi a helyes, a város számára mi lenne megfelelő. Balogh György:A piac sorsáról a nyilvánosság előtt kell beszélni, ha esetleg eljutnánk a bérbeadásig és konkrét összegekről beszélnénk, az természetesen zárt tárgyalás témája. Dr. Kereskai István: Aki a piac hatékonyabb gazdálkodásáról szóló javaslat tárgyalását zárt ülésen kéri, szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 11 tartózkodással a javaslatot elveti. Balogh György: A piac kulturált működtetése már a volt tanácsi hivatalt is megoldhatatlan probléma elé állította. Egyértelműen ki kell mondanunk, hogy a jelenlegi piac helyén továbbra is élelmiszer és virágpiacot képzelünk el, vagy megszüntetjük. A korábban e tárgyban hozott határozat nem mondja ki a piac megszűnését, de minden arra utal, hogy ez a szándék. Véleményem szerint a város közepén évtizedek óta működő piacot azért megszüntetni nem szabad, hogy ott egy másik működjön. Czotterné Ivády Zsuzsa: Javasolom, hogy a piaci témát vegyük ketté, mert két különböző dologról van szó. Az egyik, amit a gazdasági bizottság elnöke javasolt, hogy a decemberi határozatunkat, amely a piac bérbeadásáról szól, változtassuk meg. A másik pedig a piac megszüntetése vagy megtartása. Balogh György: Névszerinti szavazást kérek erről. E témában való döntésünket sürgeti az is, hogy erre a tömbbelsőre pályázati kiírás történt, hogy itt piac létesülhet, mely már eljutott a résztvevőkhöz . - 8 - í Jesch Aladár: Én is tagja vagyok annak a biráló bizottságnak, amely az emiitett pályázatot elbirálja. A pályázat benyújtásának határideje február 7-e volt, mely a jelenlegi piactér kérdésével nem foglalkozott. Véleményem szerint a pályázókat utólag is lehet értesíteni arról, hogy ötletként foglalkozzanak ezzel is. Stamler Lajos: Egyetértek a két téma különválasztásával, célszerű lenne ha a piac fennmaradna. Ha a testület is igy döntene, abban az esetben készüljön egy rendezési terv, hogy milyen kapacitású piac működése volna célszerű ezen a területen. Kovács János: Véleményem szerint két piacra nincs szükség, de egyre, a jelenleginél nagyobbra, korszerűbbre igen. A tervezett fedett piac megoldaná a problémát. Karmazin József: A piactömb és a mellette lévő Délzalai Áruház tömb rendezésére a kiirók létrehoztak egy biráló bizottságot. Ez a bizottság adta meg a tervezőknek a választ arra a kérdésre, hogyan kell értelmezni a pályázati kiirást, a közgyűlés döntése szerint ezen a területen a piac megszűnik, a kiirás megváltoztatása a közeli határidő miatt elég bonyodalmas lenne. Titkos pályázatról van szó. Krémer József: Véleményem szerint mindkét piacra szükség van, hisz nagyságukban és funkciójukban eltérnének. Nem szeretném, ha a hivatkozott határozat megmaradna. A pályázók figyelmét még fel lehet hivni, hogy a terület hasznosítására ötleteket hozzanak a megváltozott testületi döntésre figyelemmel. Németh László: Az Alfától az Omegáig Kft vállalkozott arra, hogy a városban fedett vásárcsarnokot épit. Ha valaki ekkora nagyságrendű munkának nekiáll, az szerintem megérdemelné, hogy előnyt élvezzen. Ha a beruházás nem is a tervezett ütemben valósul meg, elképzelhetőnek tartom, hogy a kosaras piac már a jövő tavasszal üzemelhet. Czotterné Ivády Zsuzsa: Az önkormányzat decemberben hozott egy határozatot, mely kimondja, hogy vállalkozási alapon vásárcsarnok épüljön és a piac ezzel párhuzamosan szűnjön meg. A határozatot követően a testület nem tett semmilyen lépéseket annak teljesítése érdekében, arról volt szó, hogy a kijelölt területen a földet apportként a vállalkozásba viszi. Nem készült gazdasági számítás, hatásmechanizmus vizsgálat, nem törekedett arra, hogy a szükséges földterületeket megszerezze, nem készült alternatíva. Mindezt az Alfától az Omegáig Kft szervezte ugy, mintha arra is lett volna határozat, hogy ezzel a Kftwel képzeli el a város elkészíttetni a vásárcsarnokot. E témában most sem rendelkezünk annyi információval, hogy egy hosszú távra szóló döntést tudjunk hozni. Czupi Gyula: Kérem a piaccal kapcsolatos valamennyi határozatról tájékoztatást kapjunk. - 9 - f Balogh György: A lo7/1991-es számú határozat igy szól: "A közgyűlés egyetért azzal, hogy a VOLÁN Autóbuszpályaudvar mögötti önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanon vállalkozói alapon vásárcsarnok kerüljön megépitésre. A létesítmény átadását követően a jelenlegi élelmiszerpiac funkciója megszűnik, egyéb hasznosítási mód kerül kidolgozásra." Abban dönteni tudunk, hogy megtartjuk-e ezt a piacot, vagy sem. Farkas Zoltán: Nem tartom elfogadhatónak azt, hogy információ hiányra hivatkozva értékeljünk utólag döntéseket. Ha a bizottság egy feladat teljesitése érdekében együttműködik a hivatal illetékes osztályával, megfogalmazza azokat a szempontokat, amire választ szeretne kapni, a következő bizottsági ülésen áttekinti, hogy a kapott anyag megfelel-e a kiinduláshoz, melyet meghatározott szempontok szerint feldolgoz, akkor biztos, hogy kevesebb hasonló eset fordul elő, mint amelyet a képviselőnő emiitett. Kovács János: A közgyűlés 29-i ülésén is tárgyalta a témát, a hozott határozatban feladatként jelöltük meg bizottság létrehozását, amely tárgyal ezzel a Kft-vel és kidolgozza a feltételeket és szerződést köt a piac létesítésére. Ennek megvalósulásáról nem tudok. Balogh György: Apportként való bevitelre mégegy határozatot hoztunk, ebben csak a földterület vállalkozásba történő beviteléről döntöttünk. Farkas Zoltán: A gazdasági bizottság kapta azt a feladatot, vizsgálja meg az apportként való bevitelt és tegyen javaslatot a közgyűlésnek. Marton István: Ez a javaslat ami elénk került november 4-i közgyűlési határozat alapján készült, ügy gondolom, hogy a december 13-i gazdasági bizottsági ülésig rendelkezésre álló közel 6 hét alatt ki lehetett volna dolgozni és a december 20-i 224/1991. sz. határozatot annak megfelelően hozni. Ugy tűnik 50 nap alatt olyan uj tények merültek fel, amelyek alapján vissza kell vonni egy viszonylag friss határozatot. Szerintem az nem uj tény ha ezt vállalkozásba adjuk, újra kell engedélyeztetni. A napirenddel kapcsolatos 2. sz. melléklet egyértelművé teszi, hogy alapvetően ugy kell hagyni a piac működését ahogy van, ez egy 50 %-os profitot termelő tevékenység. A piac működéséhez anyagiakat kell biztosítani. De ugy gondolom, ha mi jobbat akarunk és nem működne profittal ez a tevékenység, akkor is működtetni kell. Azt diktatórikus módszernek tartanám, ha mi azterületet odaadjuk a Kft-nek és kimondjuk hogy csak ott lehet árusítani. Magyar József: Ezt a piacot addig kell működtetni, amig más megoldás nincs, azonban a jelenlegi körülmények között nem üzemelhet tovább. Ebből az előterjesztésből nem látszik, milyen módon lehetne ezen változtatni. Jó lenne, ha a vásárcsarnok ügyében már tisztább képünk lenne, hogy ott hogyan lehet megoldani a kosaras árusítást, mert nekünk kell eldönteni, hogy a város központjában mit akarunk megvalósítani. - 10 - Dr. Bogár Gáspár: Egyetértek azzal a véleménnyel, hogy a jelenlegi piac ebben az állapotban tartósan nem működtethető. Ezt támasztja alá a tisztiorvosi szolgálat szakhatósági véleménye is. Ha ezek megszüntetését felvállaljuk, akkor többmillió forintra lenne szükség. Ha épül a jelenleginél nagyobb területü vásárcsarnok, akkor ott megoldható lesz a kosaras piac is. Természetesen, ha olyan tervek is készülnek, amelyek megfelelő feltételeket határoznak meg az árusitáshoz, azokról dönteni kell. Göndör István: Korábban én is amellett voltam, hogy apportként vigyük be az önkormányzati földtulajdont a vállalkozásba. Most már azonban nemcsak vásárcsarnokról van szó, hanem sokkal többről. Azt a testület nem mondta ki, hogy a jelenlegi piacot valamilyen időponttól megszüntetné. Az a véleményem, hogy számunkra és a városban árusítani akarók számára az a garancia, ha megmarad a másik piac is, viszont a vállalkozók számára ez nem lenne kedvező, de mindenképp e témában döntenünk kellene. Palotás Tibor: A képviselők hónapokkal ezelőtt kézhezkapták a bevásárlóközpont építésével kapcsolatos programfüzetet, mely tartalmazza, hogy a fedett piac 3ooo m2 nagyságú lesz, ami 70 %-kal nagyobb a mostani piacnál. A bevásárlóközpont nem a fedett piacból szeretne megélni, hanem kulturált körülményeket kívánunk teremteni az árusitáshoz. A bevásárlóközpontot nem a piacon árusító zöldségesek vásárolják meg, hanem a kereskedők. A tervpályázat korrekt módon lett meghirdetve, meggyőződésem, hogy a pályamüvek olyan alternatívát tartalmaznak, melyek a jelentkező igényeknek megfelelnek. A jelenlegi piacon vannak olyan kereskedők akik tartós bérleti joggal rendelkeznek és üzleteiket hosszabb időre bérbe kívánják adni, holott tudják, hogy a piac napjai megvannak számlálva. Egyértelmű, hogy a gazdasági bizottságnak a jelenlegi piac bérbeadásával kapcsolatosan kialakított véleményét azért kellett megváltoztatnia, mert február 7-én a gazdasági osztály vezetőjétől olyan szakvéleményt kapott, ami alapján vissza kellett vonnia a pályáztatással kapcsolatos elképzelését, mert további egyeztetésekre volt szükség. Nem értek egyet Balogh képviselő azon javaslatával, hogy a napirendi ponttól eltérően a közgyűlés junius 24-én e tárgyban hozott határozatát vizsgáljuk felül. mert tudni kell a következményeit is, ha egy határozatot megváltoztatunk. Marton István: Egyre bizonyosabb számomra, hogy mi december 20-án a 224/1991-es számú határozatunkkal hibát követtünk el. Ha ez igy igaz, hogy a gazdasági osztály február 7-én adta meg a gazdasági bizottságnak a szükséges tájékoztatást, akkor ez a bizottság decem -ber 13-i ülésén hogyan tárgyalta meg ezt, mi alapján terjesztette elő a határozati javaslatát. Czotterné Ivády Zsuzsa: November és december hónapban a gazdasági bizottság ülésein foglalkozott a piac kérdésével, az információkat a településellátási- és fejlesztési osztálytól kapta. - 11 - A hozott 224/1991-es számú határozat végrehajtására megjelölt időpont előtt a gazdasági osztály hatásmechanizmus vizsgálatot végzett, ennek kapcsán vált ismertté a tisztiorvos szakvéleménye is. így merült fel, hogy a piaccal kapcsolatos, a tanács által hozott határozatokat, rendeleteket dereguláció alá kell vonni. A gazdasági bizottság elnöke ezért kérte a határozat hatályon kivül helyezését. A gazdasági bizottság sem a tisztségviselőktől, sem a közgyűléstől nem kapott olyan feladatokat, hogy önállóan tárgyaljon, földet vásároljon stb. Dr. Kereskai István: Félreértjük egymást, nem mondta senki sem, hogy a bizottságnak ez lett volna a feladata. A bizottság arra volt felhatalmazva, hogy azt a területet amit apportként szeretnénk bevinni ebbe a vállalkozásba, annak a körülményeire tegyen javaslatot. Az önkormányzat anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy a jelenlegi piacot felujitsuk, igy területet sem tud vásárolni. Cserti Tibor: A jelenleg üzemelő piac felügyeleti-szakmai irányítását a TEFO végzi. Az előkészitő munka során is ez történt, a koordináció teljeskörü lebonyolitása érdekében kapcsolódott e munkába a gazdasági osztály. Ha a bizottságok munkaterv alapján dolgoznának, akkor a polgármesteri hivatal a maga szervezeti keretei között ehhez a munkához jobban kapcsolódhatna. Krémer József: A piaccal kapcsolatosan határozati javaslatom a következő: A 107/1991-es határozat második mondatát töröljük, az uj határozatban pedig a következőket kérem szerepeltetni: "A testület lehetségesnek tartja a piac jelenlegi helyén egy kisebb méretű virág- gyümölcs-, zöldséges-, kosaras piac elhelyezését a jövőben is. Felkéri a polgármestert, hogy a piac tömbjére kiírt országos tervpályázat résztvevőit erről haladéktalanul tájékoztassa, szükség esetén a tervek beadási határidejét két héttel hosszabbittas-sa meg." Dömötörffy Sándor: Utólag végiggondolva, a tények ismeretében nem tehetett mást a bizottság, minthogy a közgyűlésnek ezt a javaslatot tette a város érdeke szempontjából. Ehhez kapcsolódó második kérdés, hogy a piac megmaradjon-e vagy sem. A jelenlegi piac kicsi, zsúfolt, közlekedési gondjai vannak, hogy tovább tudjuk működtetni több tízmillió forintot kellene rá-költeni, a városnak erre nincs pénze. Ha az uj helyen lesz a piac azt is támogatni kell utakkal, aluljáróval stb. Dr. Búzás Judit: A jelenlegi piac zsúfolt, koszos, légszennyeződéstől sem mentes, nincs kézmosási lehetőség, a nyilvános illemhelyek messze vannak, egyre többen árusítanak a földről, ami közegészségügyileg ugyancsak kifogásolható. Ugyanez mondható el a bódéknál az élelmiszer- és husboltoknál lévő körülményekre. Egyre inkább elszaporodott azoknak az árusoknak a száma, akik nem élelmiszert árulnak. Hangsúlyozni kívánom, hogy mi szakhatóság vagyunk, tehát a piac működtetése nem rajtunk múlik, ez a városnak az érdeke. - 12 - A közgyűlésnek azzal is kell számolnia, hogy az elkövetkezendő időszakban a Tsz-ek megszűnnek, egyre több lesz az állattartó, igy a vásározók száma e területen is megnő és akkor az állat-vásártérről is gondoskodnia kell. Stamler Lajos: Egyetértek a határozatra tett javaslattal és kérem, hogy az uj piacon a növényvédőszer maradvány vizsgálatának a lehetőségét biztositsák. Jancsi György: A piacon uralkodó állapotok nem uj keletűek, és ha a Kft felépiti az uj területen a vásárcsarnokot és ott is ugyanilyen mentalitással, módszerekkel fognak az emberek tevékenykedni, akkor az is ugyanilyen sorsra jut. Az önkormányzatnak rendet, tisztaságot vagy valamilyen formában rendszerezettséget kell biztositani akár a mostani, akár az uj helyen is. Dr. Kereskai István: Balogh képviselő javasolta, hogy e témában névszerinti szavazás legyen. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a névszerinti szavazással egyetért. Balogh György: Kérem a közgyűlést, vizsgálja meg Palotás Tibor összeférhetetlenségét ebben az ügyben. Dr. Kereskai István: Kérdezem a testületet, hogy Palotás Tibort összeférhetetlenség miatt kizárjuk-e a szavazásból? A közgyűlés 9 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 8 tartózkodással ugy dönt, hogy Palotás Tibor képviselő részvétele a szavazásban nem összeférhetetlen. Dr. Kereskai István: Krémer képviselő javaslatot tett a határozatra, aki ezzel egyetért kérem szavazzon. Névszerinti szavazás következik. (A lista a jegyzőkönyvhöz csatolva.) A közgyűlés 16 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozza: 29/1992. számú határozat A közgyűlés a 107/1991. /VI.24./ számú határozatának 2. mondatát törli. A testület lehetségesnek tartja a piac jelenlegi helyén egy kisebb méretű virág-, gyümölcs-, zöldséges- kosaras - 13 - í piac elhelyezését a jövőben is. Felkéri a polgármestert, hogy a piac tömbjére kiírt országos tervpályázat résztvevőit erről haladéktalanul tájékoztassa, szükség esetén a tervek beadási határidejét két héttel hosszabbittas-sa meg. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Az anyag továbbtárgyalása következik. Megkérdezem van-e valakinek módosító indítványa a gazdasági bizottság által tett határozati javaslatra? Jancsi György: Mit kell az alatt érteni, hogy a működtetést uj alapokra helyezzük? Farkas Zoltán: Vizsgálta-e a bizottság, hogy azok a bérleti dijak, melyek további bérbeadásból származnak, de nem az önkormányzat költségvetésébe folynak be, mekkora nagyságrendűek? Dömötörffy Sándor: Uj alapokra helyezés alatt azt értettük, hogy személyes érdekeltséget teremtsünk a piac vezetésében,irányításában. A bérleti dij összegét az előző bizottsági üléseken vizsgáltuk. Az önkormányzattól különböző vállalatok bérlik a piaci üzleteket, ők az általuk beszedett bérleti dijnak kb. 30 %-át utalják az önkormányzathoz . Czotterné Ivády Zsuzsa: A gazdasági bizottság előtt ismert volt, hogy milyen nagy különbség van a nekünk fizetett és a bérbeadott összeg között, ezért az volt a javaslatom, - mivel a szerződések 1990. decemberében jártak le - hogy a polgármesteri hivatal 1991. évtől ugy kössön szerződéseket, hogy a bérbeadó által akkor beszedett összegeket 20 %-kal emelje meg. Ez évben a piaci bérleti dij összege 937 ezer forint. Most kezdjük el vizsgálni, hogy történhetett meg, hogy csak ekkora nagyságrendű ez az összeg. Dr. Henczi Edit: A bérleti szerződéseket illetve a bérleti szerződési ajánlatokat a gazdasági bizottság javaslatának megfelelően megtettük. Konkrétan a ZÉTA-ról van szó és mégegy cégről, ők ezeket az ajánlatokat nem vették tudomásul, nem hajlandók uj bérleti dijat fizetni, ezért bíróságon van az ügy. Németh László: Most arról döntöttünk, hogy a jelenlegi piac nem szűnik meg. Ez azt jelenti, hogy akinek most bérleti szerződése van határozatlan időre, akkor nekik ott elsőbbségi joguk van? Dr. Kereskai István: Ha mi nem szüntetjük meg a piacot, akkor fel is lehet mondani ezt a szerződést mind a két részről, illetve ha a jogszabály nem változik, akkor ebben az esetben kártalanítás jár. - 14 - Jancsi György: Javasolom, hogy a piac hasznositásával kapcsolatos céljait az önkormányzat egyértelműen, világosan fogalmazza meg. Az előterjesztésben szerepel, hogy a piacfelügyelőség és a polgármesteri hivatal dolgozza ki a hatékonyabb működés rendjét és azt bevezetés előtt a gazdasági- és városüzemeltetési bizottsággal véleményeztesse. Ez a javaslat kerüljön az önkormányzat elé. Palotás Tibor: A hatékonyabb üzemeltetésre vonatkozóan két javaslat van előttem, az egyiket a gazdasági bizottság elnöke, mig a másikat a TEFO vezetője irt alá. Az osztályvezető által készitett javaslat az anyag melléklete-e, vagy valamilyen szempontból összefügg-e a másikkal. Ebben olvasható, hogy milyen javadalmaztatást, ösztönzést terveznek a piac dolgozói és a hivatal dolgozói számára Karmazin József: Ez egy belső, munkaközi anyag, amely a bizottság elé került. A bizottság pedig a mai anyagban foglaltakat javasolja a közgyűlésnek elfogadásra. Marton István: A határozatot a következők szerint javaslom módosítani: az első bekezdés maradjon változatlanul, amelyet kiegészítenénk azzal, hogy: "A Polgármesteri Hivatal dolgozza ki a piac működési rendjét és azt terjessze a közgyűlés májusi ülésére." A határozattervezetben szereplő további megfogalmazást feleslegesnek tartom. Dr. Kereskai István: Aki a határozati javaslat módosításával egyet ért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 30/1992. számú határozat A Közgyűlés a piac bérbeadás utján történő hasznosítá -sára hozott 224/1991. számú határozatát - a határidő módosítására vonatkozó február 10-i döntésével együtt -hatályon kivül helyezi. A Polgármesteri Hivatal dolgozza ki a piac működési rendjét és azt terjessze a közgyűlés májusi ülésére. Határidő: 1992. május 1. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester -15- í 3.) Tájékoztató Nagykanizsa megyei jogú város társadalmi-gazdasági programja készítéséről (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Németh László: Kérem a polgármester urat, hogy adjon tájékoztatást a vállalkozók részére a témával kapcsolatos városi elképzelésekről, lehetőségekről, a Kanizsa Napok rendezvénysorozatáról. Dr. Kereskai István: A Kanizsa Napok megrendezésére alapítvány jött létre, amely hivatott a rendezvények szervezésére. Természetesen egyetértek azzal, hogy hívjuk össze a vállalkozókat és adjunk részükre tájékoztatást. Krémer József: Kérem a határozati javaslat első bekezdésének első mondatát a következővel kiegészíteni: "Vizsgálja meg az RT referenciáit" . Czotterné Ivády Zsuzsa: Ha sikerülne megvalósítani, hogy a tájékoz tatóban szereplő nemzetközi konferencia a Kanizsa Napok ideje alatt kerülne megtartásra és a vállalkozók tájékoztatása is megtörténne, akkor próbáljuk ugy időzíteni ennek a társadalmi-gazdasági programnak a kiajánlható részét, hogy a hazai és külföldi befektetők minél szélesebb körben szerezennek tudomást elképzeléseinkről. A végleges anyagról készüljön kiadvány, a megalakítandó szervező bizottságnak az is legyen feladata, hogy a város reklámszervezését is elvégezze. Magyar József: Egyetértek a referencia-vizsgálattal, elképzelhetőnek tartom, hogy más is hajlandó ilyen munkákra. Kovács János: Valószínű, hogy az elkövetkezendő időszakban a magángazdaságok száma nő, és ezzel egyidejűleg több termék jelenik meg a piacon, igy felmerül az igény egy nagybani piac létesítésére. Igen nagytömegű termék fog megjelenni, amit el is kell adni, milyen lehetőségek vannak erre? Palotás Tibor: A közgyűlésnek most 3.150.000 Ft + ÁFA költségről kell döntenie elvben, mert arról van szó, hogy még tárgyalni kell az ÖKO RT-vel. A vizsgálatok közül a vállalkozások segítésére vonatkozó 300 ezer Ft + ÁFA összeget javasolom kihúzni, mert az önkormányzat nem képes a vállalkozásokat segíteni, ehhez nem kell tanácsot kérni az RT-től. Marton István: Meg kell vizsgáltatni az RT referenciáit, illetve versenyeztetni kell. Ez a program közel 4 millió Ft és nagyon meg kell nézni, mik azok a részek, amelyeket hasznosíthatnánk.Az önkormányzati vagyonkezelés kérdésében mindenképp lépnünk kell, a vállalkozásokkal kapcsolatban is az elvi alapokat meghatároznánk. - 16 - í Jancsi György: Javasolom, hogy az előterjesztést pontonként szavazzuk meg, hogy minél korábban tisztán lehessen ebben a kérdésben látni. A városfejlesztési bizottság a kapcsolatfelvételt támogatja. Dömötörffy Sándor: A gazdasági bizottság is egyetért azzal, hogy ilyen programra szükség van, azzal is, hogy referenciát kell kérni az Rt-ről. A versenyeztetés során figyelemmel kell lenni arra, hogy minőségi munkáról van szó, olyan vállalkozó kell, aki már ilyen munkát végzett. Javasolom a bizottság nevében, hogy ebbe a programba kerüljön be a világkiállítási programhoz való csatlakozása a városnak. Egyetértek azzal, hogy a szavazás pontonként történjen. Kovács János: Nem kaptam a kérdésemre választ, szeretném ha a nagybani piac előkészítése szerepelne a programban. Palotás Tibor: Mi a vállalkozásunkban terveztük a nagybani piac megoldását, remélem, hogy sikerülni is fog. Dr. Kereskai István: Ebben a programban van a piacra is utalás. Koczfán Ferenc: Megfontolandónak tartom,hogy kidolgoztassuk a vállalkozások segítését szolgáló vizsgálatot, mert én is ugy látom, hogy a városban nem nagy segítséget kapnak a vállalkozók. Stamler Lajos: A város komplex környezetvédelmének és hulladékgazdálkodásának vizsgálatába célszerűnek tartanám bevonni ezt az Rt-t. Jesch Aladár: Javasolom, hogy az a bizottság, amely tárgyalt ezzel a céggel legyen felhatalmazva pályázat kiírására a versenyeztetésre. Farkas Zoltán: Nem bizottság, hanem a hivatal vezetése és néhány bizottság elnöke tárgyalt az RT-vel. Javasolnám a bizottságba Palotás Tibort. Balogh György: Javasolom, hozzunk létre egy munkacsoportot, mely a társadalmi-gazdasági program szakmai megalapozását végzi. A munkacsoport határozza meg azokat a feladatokat, amelyeket el kívánunk végeztetni, megjelölve azokat a témaköröket, amelyeket helyi szakemberekkel kiván megoldani. Magyar József: Ennek a tervezetnek bizonyos részei olyanok, amiben nem lehetünk szakemberek, igy külső segítséget kell igénybevenni. Az ÖKO Rt 6 fejezetre vállalkozott, célszerű lenne azonban a pályázatot ugy kiírni, hogy egy-egy fejezetre is lehessen pályázni, és egészére is. Az a bizottság, amely megalakul, határozza meg, a város mely területei azok, ahol külső segítségre van szükség és csak ezt pályáztassuk meg, tehát a bizottság állapítsa meg, mire írjunk ki pályázatot. - 17 - Ez a bizottság állítsa össze azokat a csoportokat, ahol szükségünk van szakértőkre, és utána emelje ki azokat, melyeket külsőknek megpályáztat és azokat a feladatcsoportokat, amit helyiekkel csináltatunk meg. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Krémer József képviselő javaslatával, hogy a határozat első bekezdését egészítsük ki: "...vizsgálja meg az RT referenciáit" szövegrésszel, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a kiegészítéssel egyetért. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Magyar és Balogh képviselők javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslattal egyetért. Dr. Kereskai István: Aki a határozati javaslat egészével - a módosításokra is figyelemmel - egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: 31/1992. számú határozat a) A közgyűlés létrehozza a polgármester vezetésével a bizottságok delegáltjaiból, a város más közösségei képviselőiből és a Polgármesteri Hivatal szakembereiből álló munkacsoportot, amely felhatalmazást kap arra, hogy az ÖKO RT képviselőivel tovább folytassa a tárgyalásokat és vizsgálja meg az RT referenciáit. b) A munkacsoport az ÖKO RT javaslatát is figyelembe véve, tekintse át a készítendő társadalmi-gazdasági program részterületeit, ebből válassza ki, hogy melyek elkészíttetését lehet a városban megoldani helyi szakemberek bevonásával, és melyek azok, amire pályázatot célszerű kiírni és külső szakértőkkel elkészíttetni. c) A közgyűlés szükségesnek tartja, hogy a készítendő anyag tartalmazza a világkiállítás megrendezése kapcsán térségünket érintő lehetőségeket is. d) A munkacsoport mérje fel a társadalmi-gazdasági program elkészítésének költségigényét és a források meg- - 18 - jelölésével terjessze jóváhagyásra a közgyűlés elé. A 213/1991. számú határozat határidejét a közgyűlés 1992. augusztus 31-ére módosítja. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 4.) A Templom téri általános iskola kérése alapítványi hozzájárulásra (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Kereskai István: A Templom téri általános iskola alapítványi hozzájárulási kérelmet nyújtott be. (Levél a jegyzőkönyvhöz csatolva) A Kuratórium kérésének teljesítéséhez a 272 ezer forintos tartalék-összeget tudom megjelölni. Kovács János: Kérem a képviselőket, támogassák a Kuratórium kérését, mivel az iskolában nincs lehetőség sem számitógépes, sem nyelvi oktatásra. Farkas Zoltán: A városban nem ez az egy alapítvány van, igy kedvező döntés esetén várható, hogy további kérések ügyében kell majd dönteni. Palotás Tibor: Jó dolognak tartom, hogy az iskolák szeretnék a feltételeiket javítani, de elsősorban ezt saját költségvetésükből kellene megoldani. Dömötörffy Sándor: Az ilyen kezdeményezéseket támogatni kell, a kulturális alap elosztásakor az oktatási és kulturális bizottság fokozottan vegye figyelembe az ilyen kérelmeket. Dr. Kereskai István: Az önkormányzati törvény a közgyűlés át nem ruházható hatáskörévé teszi az alapítványok támogatásának elbírálását. Az oktatási és kulturális bizottság az alapból az alapítvány részére támogatást nem adhat, csak akkor, ha ezt a közgyűlés jóváhagyja. Pilczer Éva: Lehetőség van arra, hogy pályázatot nyújtsanak be, melyet az oktatási és kulturális bizottság elbírál és a közgyűlés elé hozza. Sneff Mária: Az oktatási és kulturális bizottság tárgyalja meg a kérdést, és hozza a közgyűlés elé javaslatát. - 19 Cserti Tibor.- Az alapítványokkal kapcsolatban a közgyűlésnek kell dönteni, melyet az illetékes bizottság készít elő. Nincs akadálya a támogatásnak technikailag. Itt arról van szó, hogy az alapítványi lormát az egyik intézmény kihasználja, mig a másik nem. Az alapítványnál elsősorban külső források bevonásáról van szó, és ez nem az önkormányzat. Dr. Kereskai István: Aki egyetért az alapítvány támogatásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 9 tartózkodással az alapítvány támogatásával egyetért. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy most határozzuk meg a támogatási összeget és a forrást? A közgyűlés 12 ellenszavazattal, 12 tartózkodással nem ért egyet azzal, hogy az összeg és a forrás most kerüljön meghatározásra. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a Templom téri általános iskola alapítványi hozzájárulásra irányuló kérését az oktatási és kulturális bizottság vizsgálja meg, és javaslatát a közgyűlés következő ülése elé hozza? A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással egyetért a javaslattal. 5.) Valutaigénylés a nemzetközi utazási keretből (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Marton István: Az előterjesztésben szerepel, hogy Gleisdorffal még nincs megállapodásunk. Az önkormányzatokról szóló törvény 10. §. f./ pontja kimondja, hogy a képviselőtestület hatásköréből nem ruházható át a megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködés megkötésére. Ha nincs velük megállapodás, akkor miért hoztunk létre 6-7 bizottságot közgyűlési határozat nélkül és ennek miért vizsgáljuk most az anyagi vonzatát. Dr. Kereskai István: Ebben állástfoglalt a képviselőtestület, ha nem is hozott határozatot. Igaz, hogy a testület nem szentesitette minden külföldi kapcsolatát határozattal, de vannak korábbi megállapodások, amelyek élnek. Egyetértek, hogy erről a testületnek tárgyalni kell, a finn testvérváros is szeretné hivatalossá teni*ii a kapcsolatot. Javaslom az előterjesztés elfogadását. - 20 - Marton István: Ha a közgyűlésnek kellett állástfoglalnia a saját bizottságairól, akkor ez egy nemzetközi kapcsolatnál fokozottan érvényes. Ha novemberben létrejöttek ezek a bizottságok, akkor azóta miért nem került a közgyűlés elé? Dr. Kereskai István: Nem olyan bizottságról van szó, mint egy önkormányzati bizottság. Itt a polgárok járnak át egymáshoz, a keres kedők a kereskedőkhöz stb. és ennek adunk keretet. Ezeket a kapcsolatokat az intézményeink is létrehozták anélkül, hogy bennünket megkérdeztek volna, mert megtalálták az egymáshoz vezető utat. Egyetértek azzal, hogy a testület tárgyalja meg a nemzetközi kapcsolatainkat és határozzon arról, hogy azt kivel tartsuk fenn. Dr. Csákai Iván: Az előterjesztésben szereplő összeget kevésnek tartom, 400.000 Ft-ot javasolok. Palotás Tibor: A finnországi Salo városával kinek volt kapcsolata? Dr. Kereskai István: Én annyit tudok, hogy városunkból egy énekkar szerepelt Saloban, onnét pedig az evangélikus egyház százéves évfordulójára érkezett kórus Nagykanizsára. Aki a 400 ezer Ft-os kerettel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 6 tartózkodással a következő határozatot hozza: 32/1992. számú határozat A közgyűlés egyetért azzal, hogy az 1992. évi külföldi utazások forintfedezetére a Polgármesteri Hivatal költségvetéséből 400.000.- Ft-ot különitsen el. A hivatal a külföldi utazásokhoz szükséges valuta biz tosítására alkalmanként nyújtson be pályázatot a BM Közigazgatási helyettes államtitkárhoz. A közgyűlés szükségesnek tartja, hogy a polgármester a külföldi kiküldetések eredményéről és tapasztalatai ról a kiküldetést követő közgyűlésen alkalmanként beszámoljon. Határidő: 1992. december 31. illetve folyamatos Felelős : Dr. Kereskai István polgármester - 21 - 6.) Önálló képviselői indítvány a KBMSZ tornateremépítési ügyében Előadó: Palotás Tibor képviselő Palotás Tibor: Tájékoztatom a képviselőket, hogy keddi napon adtam be az önálló indítványokat és olyan levelet kaptam a polgármestertől, hogy mivel nem 5 munkanappal korábban adtam be a képviselői indítványomat, ezért azt nem tudják napirendre venni, tehát a képviselőknek sem tudják megküldeni. Az SZMSZ-ben nem munkanap szerepel, hanem az, hogy 5 nappal előbb kell beadni az indítványt. Két indítványomnál sürgősséget kellett kérnem. A kettő közül az egyiket nem fogadta el a közgyűlés. Mi a szerepe ezeknek a képviselői indítványoknak, meg kell-e tárgyalni egyáltalán? A sürgősségi indítvánnyal kapcsolatosan is kérdezem - amelyet nem fogadtak el - mit tehet a képviselő, újra be kell-e adni? Dr. Henczi Edit: Az SZMSZ-nek a képviselő által hivatkozott §-a ugy szól, hogy 5 nappal korábban kell kiküldeni, mig Takács képviselő javaslatára az SZMSZ 12. §. /3/ bekezdése módosításra került ugy, hogy a soros ülésre szóló meghívót és természetesen az anyagokat is 4 munkanappal korábban kézhez kell hogy kapják a képviselők. A testületi anyagokat a hivatal hétfő délután postázta, a képviselő az indítványait kedden adta be. Sürgősségi indítványt a képviselők a testületi ülésen tehetnek, illetve a testületi ülés megkezdése előtt is benyújthatja. Ha a közgyűlés leszavazta valamelyik indítványt, azt csak akkor lehet újra testület elé vinni, ha ujabb indítványt tesz a képviselő. Dr. Kereskai István: Az SZMSZ két idézett szakasza között ellentmondás van, amelyet fel kell oldani. Palotás Tibor: Az önálló.képviselői indítványok általában nem igényelnek intézkedést, csak felhívják valamire a figyelmet. Az önálló képviselői indítványnál ezek szerint a jövőben fel kell tennünk a kérdést, hogy a képviselők azért szavazzák-e le, mert ugy érzik, hogy a napirendbe nem illeszthető be, vagy mert nem lesz rá idő, vagy mert a témája nem érdekli őket. Ezek alapján ugy kell szavaztatni, hogy a testület nem hajlandó megtárgyalni, vagy a következő alkalommal tárgyalja. Dr. Henczi Edit: Egyik képviselő sem köteles nyilatkozni arról, hogy milyen indokok miatt nem kiván foglalkozni a témával. A két §-t összhangba kell hozni, javasolom, hogy az ügyrendi és igazgatási bizottság az SZMSZ módosítására tegyen javaslatot. Balogh György: Egyetértek, hogy az elhangzottaknak megfelelően módosítani kell az SZMSZ-t. Marton István: El kellene odáig jutnunk, hogy ne ma határozzuk meg a következő ülés napirendjét, hanem egyszerre határozzuk meg két ülés napirendjét és utána mindig az azt követőét, akkor az SZMSZ-ben meghatározott szabályok betartása nem okoz gondot. - 22 - Palotás Tibor: Az önálló inditványom arra vonatkozik, hogy a közgyűlés vállaljon felelősséget a KBMSZ beruházásában létesítendő tornacsarnokkal kapcsolatban. A KBMSZ nem tett le arról, hogy a TUNGSRAM RT-vel közösen sportlétesítményt kivitelezzen, amely kb. 1200-1500 fő befogadására alkalmas. Marton István: Jóváhagytunk egy beruházási célokmányt, meghatározott objektumra és meghatározott összeggel. Van-e ezzel ellentétes beadvány a hivatalban? A hivatal kiadhat-e olyan építési engedélyt, mely az általunk elfogadottól eltér? Dr. Henczi Edit: A közgyűlés felelősséget vállalt az iskolával kapcsolatban, amikor meghatározta azt az összeghatárt, mellyel az iskolai tornateremépitést támogatja. Palotás képviselő javaslata nem is erre irányult, hanem az építési engedélyezési eljárásra. Ez azonban államigazgatási ügy és nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe. Ha a közgyűlés ilyen döntést hozna, nekem azt kötelességem lenne a köztársasági megbízottnál megtámadni. Kérem Palotás képviselő indítványát a közgyűlés utasítsa el. Szét kell választani a gazdasági döntéseket és az építési engedélyezési eljárást. A polgármesteri hivatal dolgozóinak feladata hogy a vonatkozó jogszabályok és az építési szabályok szerint járjanak el, amennyiben a tervdokumentáció a feltételeknek megfelel, az engedélyt kiadják. Egyrészt a kivitelező, másrészt a megrendelő felelőssége, hogy a meghatározott kereten belül maradjon, mert különben nem tudja megvalósítani a beruházást. Az építési engedélyezési eljárás nem függ a közgyűlés által engedélyezett forintkerettől. Göndör István: Amikor ebben a kérdésben döntöttünk meghatároztuk, hogy mekkora összeget biztosítunk az építkezéshez, a hiányzó összeg megteremtése érdekében az intézmény vállalatokat keresett meg. Nem állithatunk az iskola elé akadályt, hogy ezt a sportobjektumot felépítse. Palotás Tibor: Az iskola rendelkezik a tornaterem építéséhez szükséges összeggel, ami 60 millió forint. A közgyűlés ehhez 27 millió forinttal járult hozzá, másrészt céltámogatásban részesült az intézmény és saját költségvetéséből az intézmény 8 millió forintot biztosított. Az iskola most nem a megterveztetett épületet akarja megépíttetni, hanem egészen mást, ami más igényeknek felel meg, más technológiával, amely nem illik abba a környezetbe és leginkább azért nem, mert 1200-1500 főt kell oda beengedni. Én nem azt kértem a közgyűléstől, hogy építési engedélyt adjon ki, hanem azt, hogy az illetékes bizottság vizsgálja meg, hogy az a létesítmény illik-e abba a környezetbe, a városfejlesztési bizottság elnöke azt támassza alá építészeti érvekkel, vállalja annak felelősségét, ne a hivatal dolgozója, aki az építési engedélyt kiadja. Marton István: Ha a közgyűlés reálisnak tart egy beruházást, ahhoz hozzájárul, és ha ezt követően az építtető még 50 vagy 100 millió forintot szerez és kétszer akkorát épit, mi ezt beépítjük a költségvetésünkbe és üzemeltetjük? - 23 - Gócze Gyula: Az iskola a 27,2 millió forintos önkormányzati támogatáson kivül további összeget nem kér, a tornatermet külső támogatók bevonásával szeretné megvalósítani. Ez a létesitmény 10 kal nagyobb alapterületű beépítettséget igényelne mint az eredeti terv. November 27-i közgyűlés foglalkozott a tornaterem kérdésével, akkor olyan határozat került megalkotásra, hogy a városfejlesztési bizottság jóváhagyása nélkül ne lehessen más elképzelést megvalósítani. Az uj elképzelésre nem találtunk olyan megoldást, mely városképi megjelenésében megfelel a kívánalmaknak. Támogatóink nem azonosak a TUNGSRAM RT-vel, hanem két Kft és egy sportkör, akik az üzemeltetés költségeihez is hozzájárulnának. Szeretném kérni, a közgyűlés tűzze napirendjére a GESZ műhely ügyét, mivel ez a lebontásra itélt épület a létesítendő tornaterem helyén van. Cserti Tibor: A közgyűlés a KBMSZ-t alapberuházói jogkörrel bizta meg, így ha a létesítendő építmény az építészeti előírásoknak megfelel, az önkormányzatnak nincs beleszólási joga, de természetesen ez bármikor visszavonható. Az intézmény 1991-ben lebontotta a meglévő tornatermet, megteremtette a többletforrásokat, igy nem értem, miért minősiti negatív jelzővel az indítványozó képviselő. A céltámogatási összeg még nem áll az iskola rendelkezésére, várhatóan csak május hónapban. Célszerű az alapberuházó jogkört az intézményi kereteken belül megtartani és a céltámogatási döntést követően újra visszatérni a kérdésre. Palotás Tibor: Én nem azt kifogásoltam, hogy egy Kft segíteni akar az iskolának, hanem azt, hogy milyen létesitmény épül és tömegeket kívánnak odavinni. Szeretném ha városi sportcsarnok épülne, de nem az EGyesült Izzó sportkörével, hanem azokkal a vállalkozókkal, akik ezt megépítik. Jesch Aladár: Javasolom a közgyűlés hozzon olyan határozatot, hogy az építési engedélyt csak a városfejlesztési bizottság helyeslő véleménye alapján lehessen kiadni. Dr. Henczi Edit: Ezt nem kötheti ki a testület, mert a másodfokú építési hatóság megsemmisíti ebben az esetben a határozatot, azt viszont kimondhatja, hogy a bizottság véleményének kikérése után dönt. Dömötörffy Sándor: Ugy kellene a határozatot módosítani, hogy a közgyűlés a 27,2 millió forintot csak a városfejlesztési bizottság által jóváhagyott tervhez adja. Dr. Kereskai István: Ebben az esetben egy korábbi döntésünket feltételhez kötnénk. Az iskola mint alapberuházó nem zárkózott el attól, hogy kikérje a városfejlesztési bizottság és a városi főépítész véleményét. Berezeli Emília: A minisztérium a felmentést az eredeti tervre adta meg. A minisztériumi vélemény a tűzvédelmi távolságok betartására, valamint az elhelyezhető parkolószámra szorítkozott. - 24 - A 32 férőhelyes parkolót ki lehet alakítani az iskola területén, további 30 parkolóhelyet pedig a Hunyadi u.-Király P. utcánál. Ha figyelembevesszük, hogy egy parkoló 20 fős befogadóképességű, akkor a 62 parkolóhellyel 1200 fő elhelyezése oldható meg. A második terv homlokzati variációjával nem értettem egyet, de el kell mondani, hogy az iskola mindent megtesz annak érdekében, hogy olyan tervet hozzon a bizottság és a közgyűlés elé, amit el tudnak fogadni. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az épitési engedély kiadása előtt a városfejlesztési bizottság véleményét ki kell kérni, az kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 33/1992. számú határozat A közgyűlés utasitja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a KBMSZ tornacsarnok épitési engedélyezése során az engedélyt a Városfejlesztési Bizottság véleményének kikérése után adja ki. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző 7.) A vásárcsarnok ügye (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor bizottsági elnök Palotás Tibor: A korábbi határozat szerint a különböző osztályokkal és bizottságokkal is egyeztetni kellett. A telekcserére és a területek megvásárlásával kapcsolatban a gazdasági bizottság a gazdasági osztállyal közös előterjesztést készített, a TEFO és a városi főépítész véleményt adott erről, a városüzemeltetési bizottság jegyzőkönyvben számolt be a végzett munkájáról. A DÉDÁSZ szakvéleményét beszereztük, mely szerint a tervezési területen 1983-ban trafóállomás telepítését tervezték, melyre területfelhasználási engedélyt is kértek, ez azonban a tulajdoni lapon nem került átvezetésre. Részben Tsz, részben önkormányzati területről van szó. Időközben a Kft a kérdéses területet megvásárolta, mi nem tudtunk a trafóállomás telepítéséről. A DÉDÁSZ az ERÖTERV-hez irányított bennünket, aki 1983-ban készített programtervet. Az Alfától az Omegáig Kft erre a területre részletes rendezési tervjavaslatot készített, melyben szerepel a trafóállomás áthelyezése, melynek költségeit a Kft vállalta. - 25 - Az előterjesztés tartalmazza a területcserékkel kapcsolatos költségeket, ebben javasolja a gazdasági bizottság és a gazdasági osztály, hogy a korábbi döntést, mely szerint az önkormányzat apporttal száll be a területtel, ezt változtassák megugy, hogy a Kft vegye meg azt a területet, amelyen a csarnok, bevásárlóközpont és a parkoló épülne, ugyanakkor azon területeket, melyen az épitendő ut lenne és jelenleg már a Kft tulajdona, adja el az önkormányzatnak. A TEFO előterjesztése a létesitmény környezetében megvalósuló önkormányzati utak területét és költségét tartalmazza, mely 45 millió forint. A gazdasági bizottság ülésén felmerült, meg kell-e épiteni a Zrinyi utca folytatását és az Arany János utca összekötését az önkormányzatnak vagy sem. Az ott elmondottak szerint ez az Erzsébet tér tehermentesítését is szolgálja, ezért a TEFO vezetője javasolta, hogy a testület vállalja az utépitést. A tervben szerepel aluljáró épitése, mely a buszpályaudvart a bevásárlóközponttal kötné össze, ennek költsége 2,8 millió forint. A mai előterjesztés lényege az lenne, hogy ezt a részletes rendezési tervet a közgyűlés programtervnek tekintse és fogadja el, mivel ez alapján lehet a létesítményre építési engedélyt kiadni. Jesch Aladár: Javasolom fogadjuk el a telekcserére vonatkozó határozati javaslatot. Dömötörffy Sándor: A közgyűlésnek először az apport kérdésére vonatkozó döntését kell érvényteleníteni. A gazdasági bizottság a terület cserét támogatja, nem az apporttal kapcsolatos elképzelést. Az önkormányzat itt olyan területeket vesz át a Kft-től, melyek az önkormányzati tervekben megépítendő ut területének nagyságát takarja A fennmaradó földterület nem szétdarabolt terület lenne, igy más objektumok is tervezhetők. Pilczer Éva: A bizottsági tagok többsége támogatta a cserét. Én azok nevében szeretnék szólni, akik a cserét ellenezték. Véleményünk szerint a Kft által igényelt földet most kell eladni, de nem szabad venni olyan földterületet, melyre jelenleg nincs szükségünk, várjuk meg míg a létesitmény felépül. Mi vállaljunk arra garanciát, hogy addig elkészítjük ezt az utat. Németh László: A bizottsági ülésen abban is megállapodtunk, hogy a föld cseréjekor a Kft-nek ne kelljen pénzt kifizetni. Ezt az utat mindenképp meg kell épiteni. Farkas Zoltán: A városnak lehet kedvező egy apportbevitel, attól függően, hogyan határozzuk meg annak feltételeit. Javasolom, hogy maradjon meg az eredeti döntés és március 31-ig vigyük be a társaságba a földterületünk értékét apportként és igy valamilyen tulajdonrészünk lesz ebben a társaságban. Mondjuk ki, hogy ez az ajánlatunk akkor áll, ha a társaság működése során a tulajdoni hányadunk aránya nem változik meg. Igy meglesz a forrás az utak megépítésére . Jancsi György: A területcseréről akkor tudunk pontosan beszélni, ha a földhivatal által kiadott alaptérképek kerülnek a bizottságok és a közgyűlés elé. - 26 - í Marton István: Ha most döntünk egy területcseréről, akkor a továbbiakban csak kötelezettségeink maradnak, a földünket ingyen odaadtuk, de ottmarad 45 millió forintos utépitési kötelezettség. Jó megoldásnak az alpolgármester által javasoltat tartom. Palotás Tibor: Nemcsak erről a területről kell tárgyalni, hanem a programtervet kellene elfogadni, mert enélkül még azt sem lehet tárgyalni, hogy az önkormányzat beszáll-e a vállalkozásba vagy sem. Pilczer Éva: A javaslat területcseréről szól és nem programterv elfogadásáról. Dr.Kereskai István: A programterv jóváhagyásához a közgyűlés az elmúlt alkalommal több feltételt határozott meg. Ha az előkészités megfelelő lesz, azt a bizottság elfogadja, akkor kerülhet a testület elé, most erről dönteni nem tudunk. Stamler Lajos: Palotás képviselővel a környezetvédelmi bizottság ülésén abban állapodtunk meg, hogy a környezetvédelmi alapvizsgálat -ra felkéri valamelyik céget és a felkérés dokumentumait bemutatja. Palotás Tibor: A bizottsági ülésen Stamler képviselő az ÖKO RT-t javasolta, én pedig egy másik céget emiitettem, akik autópálya-tervezéssel foglalkoznak. Mindkettőtől árajánlatot lehet kérni a vizsgálat elvégzésére. Ott azt is elmondtam, hogy ezt a részletes rendezési tervet a városnak kellene megrendelni, mely költsége 800 ezer forint. Kérem a közgyűlés mondja ki, hogy a környezetvédelmi vizsgálatot a Kft rendelje meg és fizesse ki teljesen vagy részben, vagy az önkormányzat átvállalja. Stamler Lajos: A testületnek határoznia kell ebben a kérdésben, a magam részéről nem támogatom, illetve az önkormányzat legfeljebb a tulajdoni arányában vegyen részt ebben. Jancsi György: A megvalósitás egy része olyan rendezési terv készi-tése, mely fogadóképessé teszi a területet a létesitmény elhelyezésére, illetve a város szerkezetéhez való kapcsolódására. Ehhez szükséges egy program, mely a mult alkalommal került a közgyűlés elé, erre épitettük mi a határozati javaslatban azokat az előírásokat, melyeket jogszabályok irnak elő minden tervező szervezet részére akik rendezési tervet készítenek. Javaslom válasszuk külön a tervkészítést és ne keverjük össze a gazdasági megvalósítással, hogy az önkormányzat beszáll-e apporttal, megveszi-e, elcseréli-e a területet. Az lenne a célszerű, ha a Kft leirná, hogy mit akar, az önkormányzat is elmondaná elképzeléseit, és utána történne egy megegyezés, mely alapján dolgozni lehetne. Farkas Zoltán: A határozatban le van írva, hogy milyen feltételek teljesítése esetén lehet ezt a kérdést tárgyalni, a gazdasági kérdésekről igenis tárgyalhatunk most is. 1 - 27 - í Berezeli Emilia: A Kft megtette a lépéseket, hogy megpróbálja a rendezési tervet elkészíttetni. A tájékoztató anyagban szerepelnek azok az előzmények, melyek vizsgálatok formájában kell hogy elkészüljenek, ez alapján tud a közgyűlés dönteni, hogy óhajtja-e ilyen mértékben beépíteni ezt a területet vagy nem, és milyen funkciót javasol a területre. A vizsgálati munkarészek alapján elkészített rendezési program gyakorlatilag errea területre vonatkozóan határozza meg, hogy mi a feladat és azt hogyan lehet összhangba hozni a város szerkezetével is. A közmű- és szakhatósági egyeztetéseket is el kell végezni. Gyakorlatilag elkészült a rendezési terv beépítési tervlapja, amely tartalmazza a közlekedési tervlapot és a beépített épületeknek a konfigurációját. Nincsenek feltüntetve azok a paraméterek, melyek alapján dönteni lehetne, hogy milyen paraméterekkel és funkcióval fogadja el a közgyűlés ezeket az építményeket. Nem történt meg a többváltozatú beépítési tervjavaslat. Czotterné Ivády Zsuzsa: A közgyűlés nem mondta ki azt, hogy az Alfától az Omegáig Kft által építendő vásárcsarnokba kiván-e az önkormányzat beszállni, vagy el kívánja-e adni a földet, vagy cserélni akar. Tisztázzuk a helyzetet, mondjuk ki konkrétan, hogy akarjuk vagy sem az Alfától az Omegáig Kft-vel, vagy mással a beruházást, a vállalkozók ugyanis jelentős összeget fektettek már eddig is a vállalkozásba. El kellene már döntenünk, mit akarunk lépni a vásárcsarnok ügyében, cimre szólóan megfogalmazni és felállítani ennek a logikai rendszerét, s ha ez megvan, akkor a különböző szakkérdések ezt követően kerülhetnek eldöntésre. Ez olyan kérdés, amely évtizedekre meghatározó a város életében. Palotás Tibor: A vásárcsarnok létesítésével kapcsolatos elképze-léskor a Kft a város érdekeit tartja szem előtt. Az erre vonatkozó tervet napról-napra módosítjuk, mely a munkánkban gondot jelent, szeptemberben adtam az építésznek megbízást, azóta folyamatosan kínlódunk és dolgozunk ezen. A képviselőtársaim előtt ott van a program, tudják, hogy mit akarunk, a véleményüket figyelembe vettük. Még mit kell tenni a Kft-nek ebben az ügyben, ehhez kérem Jancsi György képviselő segítségét. Dr. Kereskai István: A múltkori közgyűlés elfogadta, hogyha azokat a feltételeket, amelyeket a városfejlesztési bizottság megfogalmazott teljesitik, akkor ide lehet hozni a programot. Véleményem szerint ez nem történt meg. Megkérdezem a testületet, tudunk-e ma tárgyalni a programtervezetről? A közgyűlés 1 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 10 tartózkodással ugy foglal állást, hogy ma nem tárgyal programtervről. Dr. Kereskai István: A határozatra több módosító javaslat hangzott el. Van-e további módosító indítvány? Balassa Béla: Egyetértek az alpolgármester javaslatával. Azzal egé -szíteném ki, hogyha beszállunk egy vállalkozásba a területünkkel, - 28 - ezáltal az önkormányzat még nem jut pénzhez. Viszont ha majd távlatilag bizonyos meghatározott időben a vásárcsarnok elkészülte előtt vagy azzal párhuzamosan az előző elkötelezettségünknek megfelelően az üzletrészünket vagy annak egy részét eladjuk, akkor a kapott ellentételből a költségvetés terhelése nélkül meg lehet valósitani az utat. Pilczer Éva: A korábban tett javaslatomat visszavonom, az alpolgármester által tett javaslattal értek egyet. Dömötörffy Sándor: Javasolom, hogy a bizottsági döntést addig ne hajtsuk végre, amig az alpolgármester tárgyalást folytat a Kft-vel - amire javasolom megbizni - az általa tett javaslat ügyében. Farkas Zoltán: Ugy gondolom, hogy ha a Kft meg akarja valósítani az elképzelését, ugy, hogy a város érdekeit is szem előtt tartja, akkor nincs más választása, mint az általam tett javaslatot elfogadja Természetesen ha a közgyűlés eleve kiutat ad a vállalkozásnak arra, hogy más feltételeket próbáljon meg elfogadni, abban az esetben a tárgyalási poziciók meglehetősen gyengülnek és nem biztos, hogy sikerül a város szempontjából megfelelő eredményt elérni. Palotás Tibor: Kérem a közgyűlést döntse el, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányt kinek a költségére kell megrendelni. A vásárcsarnok önmagában nem okoz olyan környezetvédelmi túlterhelést, ami miatt a hatásvizsgálat szükséges lenne. Ennek akkor van értelme, amikor az egész tervszerinti beépítés elkészül és annak a terhelését vizsgálja. A Kft csak a bevásárló központot készíti, igy az egész terület környezetvédelmi hatástanulmányát nem nekünk kell felvállalni, ami kb. 200 ezer Ft. Marton István: Ahhoz, hogy az alpolgármester eredményesen tárgyaljon az Alfától az Omegáig Kft-vel azoknak a közgyűlési feltételeknek előbb eleget kell tenni, melyekről az előbb szó volt. Amikor tudjuk a teljes bekerülési összeget, akkor azt ütemekre kellene bontani, meghatározni ütemenként mekkora összeg áll rendelkezésre és igy kellene meghatározni az üzleti hányadunkat.Véleményem szerint a programterv elkészülte után szükséges lenne egy közgyűlési állásfoglalás, aminek ismeretében az alpolgármester tárgyalhat. Or. Kereskai István: A gazdasági bizottság elnöke javasolta, hogy a terület apportként történő beviteléről szóló határozatot a közgyó-lés helyezze hatályon kivül. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 11 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Farkas és Marton képviselők javasolták, hogy az apportként történő bevitellel együtt határozzunk meg egy tulajdoni hányadot, folytassunk a Kft-vel tárgyalást. Ki ért ezzel egyet? - 29 - A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja, Farkas Zoltán alpolgármestert a tárgyalás lefolytatásával megbízza. Pilczer Éva: Ügyrendi javaslatom, kérem a testületet szavazzon Palotás Tibor összeférhetetlenségéről ez ügyben. Az előző szavazat még nem befolyásolta az ügyet, de a következő szavazásoknál kérem figyelembe venni. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Palotás Tibor összeférhetetlenségét a továbbiakban ebben az ügyben kimondjuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 tartózkodással Palotás Tibor összeférhetetlenségét az ügyben kimondja, a továbbiakban a szavazásban nem vehet részt. Dr. Kereskai István: Döntsön a testület arról a módosító indítványról, hogy a környezetvédelmi hatástanulmány költségeit ki fizesseí? Stamler Lajos: A beruházás igényli, hogy többek között környezetvédelmi hatásvizsgálatot végezzünk. Érzésem szerint ez egyértelműen a beruházó feladata, ebből annyit kell magunkra vállalni, amennyi a mi tulajdonrészünk. Marton István: Nekem is az a véleményem, hogy a később meghatározandó tulajdoni arányban fizessünk. A hatásvizsgálatot rendelje meg a TEFO, annak költségeit fizesse és utána majd átterheljük. Teljesen mindegy hogy ki építi a vásárcsarnokot, ennek a hatástanulmánynak lennie kell, azt is el tudom képzelni, hogy annak összes költségét az önkormányzat állja. Cserti Tibor: A hatástanulmány a jelen beépítési javaslatban a komplexumnak a hatástanulmánya. Ha változik a rendezési tervjavaslat, annak függvényében a beépítéstől függően változik a hatástanulmánynak az eredménye. Ha a rendezési tervet, a rendezési programot a Kft készítteti, akkor nyilvánvaló számomra, hogy aki eddig bonyolította ezt a tevékenységet, ő végeztesse el a hatástanulmányt is. Nem értem, hogy a terv egészéből ezt az önálló elemet miért kell kiemelni? Ha a hivatalnak kellene a hatástanulmányt végeztetnie, akkor megkérdezem, milyen forrás terhére? Palotás Tibor: A hivatalnál tervezésre, tervezési munkálatokra több millió forint rendelkezésre áll. Szeretném felhívni a figyelmet, ha valaki beruházni szeretne a városban, akkor általában az érvény -ben lévő rendezési terv alapján van erre lehetősége. Azon a területen, ahol a vásárcsarnokot szeretnénk megépíteni sem általános-, sem részletes rendezési terv nem áll rendelkezésre, ezért a Kft felvállalta, hogy az önkormányzat helyett a részletes rendezési tervet elkészítteti, ami alapján az általános rendezési tervet is - 30 - módosítani kell. Mi tehát a város helyett terveztetünk egy részletes rendezési tervet, és csak annyit kértem, hogy a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez a közgyűlés méltányosságból járuljon hozzá. Farkas Zoltán: A rendezési terv része a környezetvédelmi tanulmány, ezt el kell készíttetni, meg kell határozni ki viselje a költségét és milyen arányban. Ha az önkormányzat vállalkozásbarát, akkor nemcsak ezt a környezetvédelmi tanulmánynak, hanem a komplett rendezési terv elkészítésének a városra eső tulajdoni hányadát is megfinanszírozza. Kovács János: Javasolom, bízzunk meg egy bizottságot, aki tárgyal, kidolgozza az elképzeléseket, hogy milyen követelményei vannak az építtetővel szemben az önkormányzatnak, milyen arányban viselik a költségeket. Dr. Kereskai István: A gazdasági bizottság volt megbízva, hogy dolgozza ki az apportként való bevitel feltételeit, mely nem történt meg. A képviselő ur ad hoc bizottság létrehozását javasolja most erre? Kovács János: Ez lehet ad hoc bizottság, de megbízhatjuk a hivatal valamelyik osztályát is. Marton István: Az önkormányzat nem kötelezte el magát egyértelműen a Kft mellett. Ha azon a tárgyaláson, amelyet az alpolgármester a Kft illetékeseivel folytat és nem születik számunkra egy elfogadhatóan előnyös megegyezés, akkor kiírhatunk erre az egész komplexumra, vagy ennek részeire egy versenytárgyalást, akár még egy nemzetközi tendert is. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy a környezetvédelmi hatástanulmány költségeit az önkormányzat állja? A közgyűlés 7 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az önkormányzat és a Kft fele-fele arányban finanszírozza a hatásvizsgálatot, kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a hatástanulmány költségeit teljes egészében az Alfától az Omegáig Kft viselje? A közgyűlés 1 szavazattal, 19 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elveti. - 31 - Jancsi György: Véleményem szerint azokat a munkarészeket, melyek a Kft érdekeltségi körébe tartoznak, a programhoz kapcsolhatók ezeknek a költségeit a Kft vállalja, mig az ezt követő munkarészek költségeit pedig az önkormányzat állja. Stamler Lajos: Javasolom, hogy egyelőre ennek költségeit az Alfától az Omegáig Kft finanszirozza meg, és amikor a tulajdoni viszonyok , illetve a tulajdoni arányok tisztázódtak, akkor szálljon be az önkormányzat. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 2 tartózkodással Stamler képviselő javaslatát elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy ad hoc bizottságot hozzunk létre? A közgyűlés 4 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 10 tartózkodással az ad hoc bizottság létrehozásával nem ért egyet. A közgyűlés a következő határozatot hozza: 34/1992. számú határozat A vállalkozással érintett önkormányzati terület apportértékének meghatározása érdekében, illetve hogy ez az összeg a vállalkozásban mekkora tulajdoni hányadot képviselne, további tárgyalásokat kell folytatni az Alfától az Omegáig Kft-vel. Az önkormányzat a tárgyalások lefolytatásával megbizza Farkas Zoltán alpolgármestert, aki ennek eredményéről köteles tájékoztatni a közgyűlést. A vállalkozás megvalósításához szükséges környezetvédelmi hatástanulmány elkészítésének költségeit a Kft előlegezze meg és amennyiben földapporttal a vállalkozásba az önkormányzat belép, ugy a későbbiekben meghatározandó tulajdoni részarányban a költségeket viseli. Felelős : Farkas Zoltán alpolgármester - 32 - í 8.) Javaslat a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola bővítéséhez célokmány jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester A közgyűlés 21 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 35/1992. számú határozat a) A közgyűlés a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola által kezdeményezett és saját pénzforrásból finanszírozott iskolabővítést a mellékelt célokmányban szereplő tartalommal jóváhagyja. A bővítéssel belépő többlet-üzemeltetési költséget a közgyűlés biztosítja. Megbízza az iskola vezetőjét a beruházói feladatok ellátásával. Határidő: 1992. augusztus 31. Felelős : Mayer Ferenc igazgató b) Felhatalmazza a Polgármestert a célokmányok aláírásával. Határidő: azonnal (célokmány aláírása) Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 9.) Javaslat a Bolyai János Általános Iskola tornaterem építéséhez beruházási célokmány jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal a következő határozatot hozza: 36/1992. számú határozat A közgyűlés a Bolyai János Általános Iskola tornaterem beruházási célokmányát a mellékletben szereplő tartalommal jóváhagyja. Megbízza a Polgármestert az engedélyokirat kiadásával. Utasítja a Településellátási- és Fejlesztési Osztályt a beruházás előkészítésére és végrehajtására. Határidő: engedélyokirat kiállítására: 1992. március 20. beruházás végrehajtására: 1993. május 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Karmazin József osztályvezető - 33 - 10.) Javaslat a Hunyadi u. 17. és a Rozgonyi u. 2. számú ingatlan csereszerződésének jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: A képviselők kezében van Bábi István és feleségének nyilatkozata, hogy a cserelakást és az általunk felajánlott 200 ezer Ft-ot nem fogadják el. Becsatolták Molnár Tibor ingatlanforgalmi szakértő értékbecslését, ami 2,3 millió forintról szól. Kérem a közgyűlést ezügyben hozott korábbi döntését vizsgálja felül, foglalkozzon e kérdéssel és azt lehetőség szerint ugy elbírálni, hogy a szerződést meg lehessen kötni. Palotás Tibor: Miért hangzott el a múltkori közgyűlésen az, hogy ezt az épületet a hivatal becsültette fel? Dr. Henczi Edit: Ingatlanforgalmi értékbecslésről volt szó. Palotás Tibor: Véleményem szerint az ingatlanbecslés egyes részletei elfogadhatók, azonban a ház értéke nem. Marton István: Az értékbecslésben a lakás értékeként megállapított 1,4 millió Ft-ot el tudom fogadni, azonban a 110 négyszögöles építési telek értékeként a 880.000.- Ft-ot soknak tartom. Véleményem szerint ez nem építési telek, hanem egy forgalomképtelen telek. Ha valaki nézi ennek a helyszínrajzát megállapíthatja, hogy a ház teljes mértékig bent van az utcafrontban, amelyet le kell bontani, oda járdát kell építeni, így viszont a telek sokkal kisebb lesz és arra semmi nem építhető, illetve ha kisajátítás utján az önkormányzat megszerezné ezt a területet, csak ugy lehetne építeni, ha a 17/a. szám alatti lakók az ő területükből adnának ehhez a telekhez. Tudomására kellene hozni az ottlakónak, aki egyben tulajdonos is, hogy egy forgalomképtelen telekre nem kaphat ekkora nagyságú összeget, ha ez az ügy 1 évig elhúzódik, a múltkori ülésünkön megajánlott 200 ezer Ft csak 150 ezer Ft-ot fog érni. Ki kellene vizsgálni, hogy ki a felelőse annak, hogy építési telek cimszó alatt szerepel, miközben forgalomképtelen telekről van szó. Nagy felelőtlenséget követnénk el, ha a múltkori 1,9 millió Ft-tal szemben ezt az értékösszeget megváltoztatnánk. Balogh György: A következő napirendünket zárt ülésen kell hogy tárgyaljuk, ez az ügy is olyan üzleti jellegű adatokat tartalmaz, ami indokolja a zárt ülés tartását. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a zárt ülés tartásával,kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 4 tartózkodással ugy dönt, hogy zárt ülésen folytatja a témák tárgyalását. - 34 - A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozza: 37/1992. számú határozat a) A közgyűlés a 26/1992. számú határozatának a) pontját hatályon kivül helyezi. b) A közgyűlés a Nagykanizsa, Hunyadi u. 17. szám alatti 1413/2 hrsz-u Bábi István és neje tulajdonát képező házasingatlant (két szoba, komfortos) elcseréli a Nagykanizsa, Rozgonyi u. 2. szám alatti 1166 hrsz-u I. emelet 3-ös számú, 71 m2 alapterületű (3 szoba, komfortos) lakással, az előszerződésben foglalt feltételekkel. Értékkiegyenlités címén Bábi Istvánnak és feleségének 600.000. Ft-ot fizet. Utasítja a Polgármestert, hogy az ingatlancsere-szer-ződést az érintettekkel kösse meg. Határidő: 1992. március 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 11.) Sajni Béláné fellebbezése rendszeres szociális segély ügyben Előadó: Dr. Csákai Iván a népjóléti bizottság elnöke (A téma tárgyalása zárt ülésen történt). A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal a következő határozatot hozza: 38/1992. számú határozat A közgyűlés Sajni Béláné Nagykanizsa, Erzsébet tér 17. szám alatti lakos rendszeres szociális részsegély ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja és kötelezi a jogtalanul felvett 8100 Ft rendszeres szociális részsegélynek 1992. november 31-ig történő visszafizetésére. Utasítja a polgármestert, hogy a kérelmező részére az indokolással ellátott határozat megszerkesztéséről és kézbesítéséről gondoskodjon. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Zárt ülés vége - 35 - 12.) Javaslat az önkormányzati képviselők költségtérítésének megállapítására (írásban) Előadó: Balogh György bizottsági elnök Balogh György: A közgyűlés múltkori ülésén abban állapodtunk meg, hogy ne a polgármester fizetéséhez, hanem a miniszteri fizetéshez viszonyítsuk a költségtérítés összegét. Javasolomaz A. variáció elfogadását, azon okból, hogyha várhatóan felemelik a miniszterek fizetését, akkor olyan megoldást is el tudok képzelni, hogy ezt a %-ot csökkentjük. Továbbra is lehetőség van alapítványi befizetésekre. A bizottsági elnökök esetében 4000 Ft helyett most 3000 Ft-ot javasolunk. Palotás Tibor: Továbbra sem értek egyet azzal, hogy abban a hónapban, amelyikben a képviselő nem vesz részt testületi ülésen, ne részesüljön költségtérítésben. A múltkori alkalommal beszéltünk arról, hogy 1991. szeptember 3-án volt egy közgyűlés és emiatt augusztusban nem került sor testületi ülés tartására. Felvetődött az is, hogyha valaki nem tud megjelenni a testületi ülésen, de előtte lévő: hónapban foglalkozott az ülés anyagával, részesül-e díjazásban? Ugy kellene ezt meghatározni, szabályozni, hogy mikor nem jár egyáltalán a díjazás. Véleményem szerint visszamenőleg is meghatározható ez az összeg, a fizetéshez hasonlóan. Czotterné Ivády Zsuzsa: Javasolom, hogy az ad hoc bizottság, ha tevékenysége az egy hónapot meghaladja, automatikusan részesüljön díjazásban. Farkas Zoltán: Javaslatom, hogyha a közgyűlés létrehoz egy bizottságot rá ugyanazok a díjazási szabályok vonatkozzanak, mint az állandó bizottsági tagokra, és természetesen a működési időtartamára arányosan. Palotás képviselő felvetésére javasolom, hogy negyedévente három ülést tartsanak a bizottságok és csak ebben az esetben részesüljenek díjazásban. Véleményem szerint a bizottsági elnökök felelőssége hatványozottan jelentkezik, ezért a 8 % helyett 10 %-ot állapítsunk meg számukra. Javasolom továbbá, hogy a bizottságok szakértő tagjait is illesse meg a díjazás, hasonlóan a bizottsági tagokhoz. A hivatali vezetők -nek az a része, aki a munkakörénél fogva kapcsolódik rendszeresen valamelyik bizottsághoz, ugyanazt a költségtérítést kapja meg. Czotterné Ivády Zsuzsa: Kompromisszumként felvetődik az a lehetőség is, hogy a bizottságok rendelkeznének egy költségkerettel, melyből a költségtérítéseket eszközölni lehetne. Stamler Lajos: Véleményem szerint a bizottsági elnököknek kötelessége a bizottsági üléseken résztvenni, ezért aki adott hónapban nem vesz részt ebben a munkában, az jelentse azt, hogy abban a hónapban költségtérítésben nem részesül. - 36 - Farkas Zoltán:Ezt csak ugy lehetne megoldani, ha minden bizottsági ülésről jelenléti iv készül, amelyet a titkárság megkapna és a költségtérítés kifizetése ez alapján történne. Dr. Kereskai István: A módosító indítványokat szavazásra teszem fel. Ki ért egyet azzal, hogy a bizottságok elnökei 10 %-ot kapjanak 8 % helyett? A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Balogh György: A bizottságok elnökeinek 9 %-ot javasolok megállapítani . Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a 9 ^-kal? A közgyűlés 15 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a közgyűlés által létrehozott ideiglenes bizottságokat dijazás illesse meg a működésük idejére, szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a bizottsági munkában való részvételről negyedévente számoljunk el, és aki ezen időtartam alatt legalább 3 alkalommal részt vett az ülésen, az jogosult mindhárom hónapban a dijazás felvételére. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Czotterné Ivády Zsuzsa: A bizottságoknak legyen egy keretük, amiből a külső szakértőiket dijazzák. Farkas Zoltán: Ezt ugy lehetne konkretizálni, hogy bizottságonként és kifizetési alkalmanként 3 fő mértékének megfelelő dijazás, amit akár egy szakértőnek is odaadhat vagy ha akarja 3 szakértőnek adja. Kovács János: Hogyan kell értelmezni, hogy negyedévente 3 alkalommal vegyen részt? Farkas Zoltán: Ha egy negyedévben két ülésen vettünk részt, akkor kettőre kapunk költségtérítést, egyre pedig nem jár. Javaslom, döntsünk arról, hogy ezeket a dokumentumokat adják le, az a bizottsági elnök aki ezt nem teszi meg, az ne számitson arra, hogy megkapja ezt a költségtérítést. - 37 - í Dr. Kereskai István: Aki Czotterné és Farkas képviselők javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Palotás Tibor: A rendelet visszamenőleg január 1-től legyen hatályos, hisz a fizetésemelést is megadják akár félévre visszamenőleg is. Balogh György: Ez szabálytalan. Dr. Fazekas István: Egy esetben lehet visszamenőleg megállapítani, amikor kedvezőbb feltételeket állapítunk meg, de ez most nem tévesztendő össze azzal, ami az állampolgárra nézve kedvező. Ez nem olyan téma, én nem javasolom. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a rendelet március 1-től kerüljön bevezetésre, szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Pilczer Éva: Ez utólagos kifizetés, ezért kérem, hogy a következő hónapi kifizetéssel legyen postázva. Dr. Kereskai István: A kifizetés csak azt követően teljesíthető, amikor az erre vonatkozó dokumentumok rendelkezésre állnak. Cserti Tibor: Meg kellene határozni, hogy az igazolásokat mikorra kell leadni. Javasolom 5.-ét vagy 10.-ét megállapítani. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a dokumentumokat min -den hónap 3-ig kell leadni és 10-ig a kifizetés történjen meg, szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Cserti Tibor: A költségvetési rendelet módosításáról is szó van jelen esetben, mivel az előirányzott összeget meghaladja a b.) variációban szereplő tétel, ugy tűnik az a) variáció belefér ebbe a keretbe. Javasolom, hogy az előző évi pénzmaradványt mint keretösszeget vegyük figyelembe az elszámolás függvényében. Dr. Kereskai István: Aki a rendelet-tervezet a) variációját a módosításokra figyelemmel elfogadja, kérem szavazzon. - 38 - í A közgyűlés 16 szavazattal, 1 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 8/1992. (III.16.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 8/1992. (III.16.) számú rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1991. (11.25.) számú rendelet módosításáról. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 13.) Javaslat a tisztségviselők dijazására (szóban) Előadó: Balogh György bizottsági elnök Balogh György: Az önkormányzat intézményeiben dolgozók bérfejlesztésben részesültek. Ugy gondolom a polgármester és alpolgármester béréről is tárgyalnunk kellene. Dr. Kereskai István: A jelenlegi jogszabályok szerint fizetésemet 1999.- Ft-tal lehetne emelni, ezért azt mondom ne foglalkozzunk most az én fizetésemelésemmel. Az alpolgármester fizetését lehet emelni, arra mód van a jogszabály szerint. Farkas Zoltán: A közgyűlés korábban a tisztségviselők részére megállapított egy állandó havi jutalmat. Amennyiben a közgyűlés elhatározza, hogy bérfejlesztésben részesítene bennünket, akkor ennek a jutalomnak megfelelően minden kötöttség nélkül megteheti. Amikor jogi lehetőség lesz arra, hogy a polgármester fizetését is fel lehet emelni, akkor a közgyűlés megteheti, hogy ezt a havi jutalmat alapbéresiti. Palotás Tibor.- A költségtérítéssel kapcsolatos rendeletben a polgármester és alpolgármester részére díjazást tartalmazott a korábbi előterjesztés, most ebben bent van-e? A jegyzőnő hány %-os fizetésemelést kapott? Dr. Kereskai István: Amit a Palotás képviselő felvetett a mostani előterjesztésben nem szerepel, a jegyzőnő 18 ^-os béremelést kapott. Palotás Tibor: A polgármester nem tett különbséget a dolgozóknál a minőségi munkának megfelelően? Ugy értékeli, hogy a jegyzőnő olyan jól dolgozott, hogy a 18,1 %-ot meg kellett adni? Dr. Kereskai István: Én ugy ítéltem meg, hogy a jegyzőnő olyan munkát végzett, amiért az átlagos fizetésemelést megkaphatta. Az osztályvezetőknek javasoltam, hogy a dolgozóknál a minőségi munkának megfelelően differenciáljanak. - 39 - Palotás Tibor: Akkor én is javasolom, hogy a tisztségviselők részesüljenek az átlagos fizetésemelésben, mert ők sem dolgoztak rosszabbul . Balogh György: A közgyűlés a hivatalnak már korábban megszavazott 18,1 % bérfejlesztést. Jelen esetben az alapbért nem emelhetjük, ezért javasolom, hogy a polgármester, alpolgármester fizetésének 18,1 %-át a már korábban megszavazott állandó havi jutalomhoz tegyük hozzá, és azt igy kibővitve fogadjuk.él. Balogh Tibor: Nagyon kevesen vagyunk most már a közgyűlésen jelen, javasolom, hogy amikor teljes, vagy közel teljes létszámban lesz jelen az önkormányzat, akkor döntsünk ebben a témában. Balogh György: Elállók a javaslatomtól, azt kérem hogy 10.000-10.000 Ft összegű emelésben részesüljenek. Palotás Tibor: A 18,1 %-ot nem lehet alapbérben megadni, mert a rendeletek nem teszik lehetővé. Arról van szó, hogy egyéb cimen fogja megkapni a két vezető. Balogh Tibor: A rendszeres 10.000.- Ft-os havi jutalom ebben bent van-e? Krémer József: A polgármester esetében ha az 50000 Ft-os alapbér és a 10.000 Ft-os állandó jutalom összegét összeadom az 60.000.-Ft és ennek a 18,1 %-a a javasolt plusz 10.000.- Ft. Palotás Tibor: Én ugy értettem, hogy az alapbérre tennénk rá a 18,1 %-ot. Balogh György: El kell dönteni, hogy az alapfizetésre vagy a jutalommal megnövelt összegre adjuk a 18 %-ot?. Palotás Tibor: Jogos a felvetés, mert a polgármesteri hivatal dolgozói is az eddigi jövedelmükre kapták meg a 18 %-ot. Szerintem be kell számítani a jutalmat is. Balogh György: Véleményem szerint az eddigi alapbérre kell rátenni a 18 %-ot. így a polgármester 50.000.- Ft-os béréhez a 18 % az 9.000.- Ft-ot jelent, amit jutalomként biztositunk havonta, ehhez jön még a korábban megállapított 10.000.- Ft-os jutalom. Az alpolgármesternél a 40.000.- Ft-os alapbérre jön a 18 %, azaz 7.200.- Ft, valamint a korábban megállapított 10.000.- Ft. Dr. Kereskai István: Aki Balogh képviselő által elmondottakkal egyetért, szavazzon. - 40 - Megállapítom, hogy 13 szavazattal, 4 tartózkodással egyszerű többséggel a közgyűlés a javaslatot elfogadja. A döntéshez hozzáfűzöm azt, hogy ugyan a jelenlévők egyszerű többsége is elegendő lenne, de én ezzel nem értek egyet, ezért javasolom, hogy a következő testületi ülésen ismételten tüzzűk napirendre ezt a témát. Cserti Tibor: Szeretném javasolni, hogy a polgármester és alapolgár-mester bérfejlesztésének forrása a pénzmaradvány legyen. Farkas Zoltán: Kérdezem, hogy ez a döntésünk a most jelen nem lévő képviselők részéről nem támadható-e meg? Nem szeretném, ha valamelyik képviselőtársam kifogásolná, hogy e napirendi pontot később tüztük tárgyalásra, mint ő távozott. Dr. Kereskai István: Egyetértek az alpolgármesterrel, javasolom, hogy a következő alkalommal ismételten foglalkozzunk e kérdéssel és ma ne szavazzunk tovább. Dr. Henczi Edit: Az alpolgármester kérdésére azt tudom válaszolni, hogy az esetleges határozat formálisan nem támadható. Dr. Kereskai István: Nem értek egyet a jegyzőnővel. Szerintem, ha most döntünk, igenis támadhatók vagyunk. Palotás Tibor: Kérem a gazdasági osztály vezetőjének javaslatáról most ne döntsünk. Dr. Kereskai István: Szerintem a 18 %-os bérfejlesztésről ne döntsünk, e tárgyra térjünk vissza a következő ülésen. 14.) Javaslat az 1992. áprilisi ülés napirendjére és időpontjára: Dr. Kereskai István: Kérem tegyenek javaslatot a következő ülés időpontjára. Farkas Zoltán: Marton képviselő olyan javaslatot tett, hogy visszaállhatna a kéthetenkénti ülés, de ugy, hogy két üléssel előbb meghatározzuk a napirendeket, akkor az anyagok kiküldése, a bizottsági előkészítés is biztosított lesz. Dr. Kereskai István: Kérem értsenek egyet azzal, hogy amennyiben a Körösi Csorna emlékünnepségre Kovásznára elutazunk az alpolgármesterrel, ugy a következő ülés időpontja ne április 6-a, hanem 13-a legyen. 41 A következő ülés napirendjére felvetéseket most nem kérek, mert a testület korábbi döntései és a munkatervből adódóan összegyűlt annyi feladat, mely elég lesz a következő alkalommal. Megállapítom, hogy a közgyűlés egyhangúlag egyetértett az általam felvetettekkel. Más tárgy nem lévén, Dr. Kereskai István polgármester az ülést 23,30 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. Dr. Kereskai István polgármester I NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE |
